Iparegészségügy, 1903 (2. évfolyam, 1-15. szám)

1903-01-13 / 1. szám

­­ 903. Iparegészség­ügy felé haladni, mondom, sok paralysis, gerinc­velő­­sorvadás, szóval sok úgynevezett parasyphiliticus kór a higanynyal gyógyítható ; csak ismerni kell a higany hatásait és ismerni kell, hogy ha a szerve­zet túl sok higanyt vett fel és mérgezés lépett fel, hogy hogyan lehet azt pusztító hatásában feltartóz­tatni, hogy a higany gyógyító és nem pedig pusztító tulajdonságait fejthesse ki a szervezetre. Nem érdektelen hát, ha az iparorvost saját ér­dekében, de különösen az általános gyakorlattal bírót a higanybetegségekre figyelmeztethetem és mivel Európában az orosz és spanyol bányákat ki­véve, fontosabb hely nincs, a­hol az ily köralako­kat tanulmányozni lehet, igen ajánlatos lenne, ha a kortársak Idriát, Ausztria legnagyobb higanyter­­melőhelyét is meglátogatnák. Idria Krajna tartományban fekszik. Legjobban megközelíthető, ha a Bécs-Laibach vagy Győr-Grácz- Laibach vasúti vonalon Laibachtól délre Loitsch állomásig vonaton, onnan vagy posta, vagy bérko­csin kissé nyugat-északi irányba haladunk. Loitsch­­tól kocsin menve, az út háromnegyedrészben oda­felé kissé emelkedő, majd pedig erős kígyózó vo­nalban folyton lefelé kell haladni, a midőn egy szűk völgy alján, a honnan az égből csak keveset lehet látni, Idriában találjuk magunkat. Maga a kis város régi kultúra bélyegét viseli magán, van egy épülete, a­melyet a régi velenczei köztársaság építtetett magának, mivel már Velencze tudta, hogy mily fontos ipargazdasági hely Idria. A­mi azonban minket orvosokat leginkább érdekel az, hogy a higany körül 1899-ben 1300 munkás dolgozott. Ha tekintetbe fogjuk venni azt a körülményt, hogy Idriában igen sok higany, mint terméshigany fordul elő úgy, hogy a bánya mé­lyében dolgozó munkás az iszapban épp úgy ki van téve a higany párolgásának, mint a higany kohóknál, a­hol, a még most dívó föltárási, illetve készítési módszerek szerint mindig igen sok higany gőz párolog el, nem fogunk csodálkozni ama ta­pasztalaton, hogy Idriában a munkások fele a higany beteg. Nem akarom olvasóimat számokkal terhelni, bár­azok rendelkezésemre állanak, csak azt említem fel, hogy a higany közvetlen közelében dolgozók közül, még­pedig a bányamunkások közül 55% , a kohó­munkások közül 56 százalék higanybeteg volt. Az idriai bányák az osztrák földművelési mi­niszter gondoskodása alatt állanak, azért onnan szár­maznak bizonyos óvintézkedések is, melyeket az ottani orvosoknak a munkásokkal szemben be kell tartaniuk. Eme óvszabályok közé tartozik az is, hogy a bányákban csak 4 órán át szabad dolgozni, aztán munka előtt és után a munkások megvizsgálandók. A bányáknál 2°­,-os chlorkali-oldat van készen tartva, a­melylyel a munkások szájukat öblögetik és hogy pontos legyek, az oldatban még 1 % myrrha­­festény is van. Végül a bányákban a munkás saját ruhájában dolgozhatik. A kohókban, a­hol, a­mint fönt jeleztem csak egy százalékkal több a betegség, talán éppen az ér­szabályok betartása miatt, állami ruhában dolgozik a munkás. A kohómunkások munka után a törzsig szap­pannal, meleg vízzel megmosakodnak. Minden mun­kásnak külön szekrénye van, a­hol eme szereit el­zárva tarthatja. Ezenkívül vannak általános fürdők, de ezeket a nép csak a meleg hónapokban hasz­nálhatja. A kohómunkásoknál is van szájvíz, a­mely 2'/,. chlorkali és 1 timsós oldatból áll. A­mi a további év­szabályokat illeti, felemlí­tendő hogy a kohóhelyiségben enn­i nem szabad. Ha eme év­szabályokat a munkások betarta­nák, úgy remélhető lenne, hogy a megbetegedési százalék kisebb lenne, de a legszigorúbb felügyelet mellett is előfordul, hogy a munkás eme szabályo­kat áthágja. A büntetés, a­mit pedig érte kap, kevés. Nem szabad őt többel, mint egy koronával megbüntetni. Tekintetbe véve pedig azt, hogy az ottani munkás elég jól keres, azt a koronát meg nem érzi. A­mi a h­iganybetegségek osztályozását illeti, Idriában a következő osztályokba osztják a mercu­­rialismust. I. Szájbetegségek, ide értendők a nyálkahártya betegségei, a foghúson és az egész szájürben és a salivatio. II. A nehezebb fokú mercurialismus, ide tar­tozik az úgynevezett tremor mercurialis és az erethismus mercurialis. Nem szándékom eme felosztás helyességének vagy helytelenségének a fejtegetésébe bocsátkozni, mivel a tér igen szűk arra nézve, hogy ily fontos koraiaknak, mint a mercurialismus, a leírásába bo­csátkozzam. Nézetem szerint, a mercurialismus, a­mely az utóbbi idők higanyinjectiós módszereivel és a sub­­limatnak az uterus öblögetései alkalmával, az or­vosok figyelmét hihetőleg nagyon is magára vonta, oly fontos kóralak, hogy sokkal többet kellene vele foglalkoznunk, mint egyetemeinken szokás, bele­értve az összes egyetemeket. Meg vagyok győződve, hogy bizonyos súlyos syphilis-alakokat csakis higany-injectiókkal, még­pedig igen nagy adagi­ injectiókkal lehet gyógy­kezelni. De, ha valaki tapasztalta, hogy ez vagy az az ember a higanynyal szemben rendkívül érzékeny, vagy, ha valaki látta, hogy betege 0, gramm calo­­mel-befecskendezésre a legsúlyosabb higany-intoxi­­catio tünetei között betegedett meg, bizonyára félve fog nyúlni erősebb adagokhoz, mert meg van győ­ződve, hogy betegének inkább árt, mint használ. Pedig a dolog nem úgy van. 5. oldal PP S f SS B Ü I H lüHl fff fi mentőszekrények, hordágyak, kötszerek, szem- és belég­d­íj UllwMll mt K 11 U KK­zési védőkészülékek, hygienikus köpőedények stb. f^ildapC^t, Ul., Jindl'055yret 2. 570fTb Dr. Marton útmutatása baleseteimén segélynyújtáshoz.

Next