Iparegészségügy, 1905 (4. évfolyam, 1-24. szám)

1905-01-01 / 1. szám

SO fiQJ geo n 4—1 fa fi N L ifi O 03­ D­O' 'C V0J ^ N - O -ri 03 Occ fi fi T3 03 fi CfiCO W fi «*-i I o ^ C-cn IV. évfolyam. Budapest, 1905. január 1. m i 1. szám. •» 03 cn o 0 fi « "fi co "V0) 'oprr. t?J N 00co "O ^3­­,'3 .M "03 ' o Sx N O sa "CO "oo Csend. Csodálatos hírrel szolgálunk olvasóinknak. Magyarországon ez időszerint nincs említésre való sztrájk. Akad ugyan egy-két műhelyben elégedetlen munkás, aki sztrájkol is, meg bojkottál is, de álta­lában véve oly csend van mindenütt, hogy szokott rovatunkat, amelyben éppen a munkásmozgalmak­ról szoktunk beszámolni, egészen el is hagyhattuk. A tények ilynemű konstatálása első tekintetre örömet szerezhet egyeseknek. Mert mit jelent ez a csend. Nemde azt, hogy Magyarországon nincs elé­gedetlen munkáskéz. Mindenki meg van elégedve helyzetével, sorsával, kenyerével. Hogyha pedig ez valósággal így van, akkor hazánknál boldogabb országot kívánni se lehet. Tartunk azonban attól, hogy ez a csend nem az elégedettséget, a boldogságot, a munkakedvet jelenti, nem is mutatja azt, hogy a vezérek bele­untak a harcba, a háborúságba, hanem csak azt jelzi, hogy itt a tél ideje, amikor a munkásságnak szüksége van minden fillérnyi keresetére és nem telik belőle sztrájkkaszára. Félünk még azonban attól is, hogy a mostani csend csakis egy később, a tavasz haladásakor kitörő vihar előjele. Most csak erőt, no meg pénzt is gyűjtenek a szakegyletek és a beszédes agitátorok, hogy azután akkor, mihelyt csak tehetik, újból háborúba küldhessék áldozatra kiszemelt katonáikat. Ha ez utóbbi jóslásunk helyes, akkor nem tudjuk eléggé figyelmeztetni a vezetőket arra, hogy jó lesz meggondolni jó előbb a dolgot, mintsem hogy újabb és újabb megpróbáltatásnak tegyék ki a magyar munkásságot. Mert hiszen ők már jól láthatják most is, hogy a legfelsőbb körök, akik hivatva vannak a munkásság mozgalmát ellenőrizni, nem fogják eltűrni, hogy egy szemernyivel is át­lépjék hatáskörüket. Megengedik ugyan a munkás­ságnak, hogy igazukért fölvegyék a harcot, de erő­szakosságot egy pillanatig sem fognak elnézni. Világos útmutatást ad különben erre nézve Tisza Istvánnak 1904. október hó 22-én 55.154. Illa. sz. a. a törvényhatóságokhoz juttatott körrendelete, amelyben a budapesti asztalosok szakegyletéről szólva, világosan kimondja, hogy a szakegyletek és azok vezető tagjainak működését csak addig és annyiban tartja megengedhetőnek, míg ez a műkö­désük törvényes keretén belül mozog és az egyes munkás szabad elhatározását erőszakosan, fenyege­téssel, tettleges bántalmazással, vagy más bünte­tendő cselekménynyel nem befolyásolja. Mihelyt azonban beigazolást nyer az, hogy valamely a munkás szakegyesület, vagy annak vezető tagjai a sztrájk érdekében a törvényes keretből kilépve, akár a saját egyesületük tagjai, akár más munká­sokkal szemben, akár erkölcsi, akár fizikai eszkö­zökkel oly terrorisztikus működést fejtenek ki, melynek célja az egyes munkások szabad elhatáro­zásának korlátozása, az illető szakegyesületet fel fogja oszlatni. Akik ismerik e rendelet kiadóját, azok jól tudhatják, hogy ő kérlelhetetlenül szigorú férfiú. Rendeletének az utolsó betűig érvényt szerez. El­fogulatlan, de nem tűri el, hogy vele packázzanak. Jó lesz mindezt a munkásvezéreknek megje­gyezni. Mert higyyék el ők nekünk, hogy komoly, megfontolt küzdelemmel nagy sikert érhetnek el , meggondolatlan sztrájkokkal és izgatásokkal ellen­ben a munkásügy előrehaladását évtizedekre meg­akaszthatják. Józanul cselekedve igen rövid idő alatt elérhetik azt, hogy úgy a betegsegélyezés , mint a munkás­­biztosítás fontos ügye törvénynyé lesz, arra is gon­dolhatnak, hogy a rokkantság és munkaképtelenség biztosításának a tanulmányozása kezdetét veszi, szóval sok fontos szociális alkotás kerül megoldásra. Ha azonban az illetékes körök örökösen a sztráj­kokkal kénytelenek foglalkozni, úgy a munkásság igaz ügye csak halasztást szenved. €XSZ€R€SZ, arany, ezüst, ékszer­ és óra ;; raktára ■■ ■ — VII., Erzsébet­ körút 28. szám, I. emelet, fiókÜzleti II., Fő­ utcza 21. Telefon ! a Vígszínház ékszerésze. Telefon Árjegyzék bérmentve és ingyen. IPAREGÉSZSÉGÜGY SZOCIÁLIS TÖREKVÉSEK KÖZLÖNY Megjelenik minden hó elsején és tizenötödikén. ■ -ip ===== Előfizetési ár....... .. Felelős szerkesztő Szerkesztőség és kisívhivatrd Egész évre 1ó korona DR NAGY BÉLA /VII., Erzsébet-körusszám ír J*\ Vi­­­ALIY .Xgggyg AZ IPARI, KERESKEDELMI ÉS MEZŐGAZDASÁGI jMari Iffihlor litván tűzoltószer-, szivattyú-és gépgyár (ezelőtt Geittner és Rausch czég tulajdona). Szivattyú­csövek, M1IN­CI lob­oli kendertömlők, mézgatömlők, vízvezeték- egészségügyi berendezések. Budapest, Erzsébet­ körút 32.

Next