Iparegészségügy, 1905 (4. évfolyam, 1-24. szám)
1905-01-01 / 1. szám
SO fiQJ geo n 4—1 fa fi N L ifi O 03 DO' 'C V0J ^ N - O -ri 03 Occ fi fi T3 03 fi CfiCO W fi «*-i I o ^ C-cn IV. évfolyam. Budapest, 1905. január 1. m i 1. szám. •» 03 cn o 0 fi « "fi co "V0) 'oprr. t?J N 00co "O ^3,'3 .M "03 ' o Sx N O sa "CO "oo Csend. Csodálatos hírrel szolgálunk olvasóinknak. Magyarországon ez időszerint nincs említésre való sztrájk. Akad ugyan egy-két műhelyben elégedetlen munkás, aki sztrájkol is, meg bojkottál is, de általában véve oly csend van mindenütt, hogy szokott rovatunkat, amelyben éppen a munkásmozgalmakról szoktunk beszámolni, egészen el is hagyhattuk. A tények ilynemű konstatálása első tekintetre örömet szerezhet egyeseknek. Mert mit jelent ez a csend. Nemde azt, hogy Magyarországon nincs elégedetlen munkáskéz. Mindenki meg van elégedve helyzetével, sorsával, kenyerével. Hogyha pedig ez valósággal így van, akkor hazánknál boldogabb országot kívánni se lehet. Tartunk azonban attól, hogy ez a csend nem az elégedettséget, a boldogságot, a munkakedvet jelenti, nem is mutatja azt, hogy a vezérek beleuntak a harcba, a háborúságba, hanem csak azt jelzi, hogy itt a tél ideje, amikor a munkásságnak szüksége van minden fillérnyi keresetére és nem telik belőle sztrájkkaszára. Félünk még azonban attól is, hogy a mostani csend csakis egy később, a tavasz haladásakor kitörő vihar előjele. Most csak erőt, no meg pénzt is gyűjtenek a szakegyletek és a beszédes agitátorok, hogy azután akkor, mihelyt csak tehetik, újból háborúba küldhessék áldozatra kiszemelt katonáikat. Ha ez utóbbi jóslásunk helyes, akkor nem tudjuk eléggé figyelmeztetni a vezetőket arra, hogy jó lesz meggondolni jó előbb a dolgot, mintsem hogy újabb és újabb megpróbáltatásnak tegyék ki a magyar munkásságot. Mert hiszen ők már jól láthatják most is, hogy a legfelsőbb körök, akik hivatva vannak a munkásság mozgalmát ellenőrizni, nem fogják eltűrni, hogy egy szemernyivel is átlépjék hatáskörüket. Megengedik ugyan a munkásságnak, hogy igazukért fölvegyék a harcot, de erőszakosságot egy pillanatig sem fognak elnézni. Világos útmutatást ad különben erre nézve Tisza Istvánnak 1904. október hó 22-én 55.154. Illa. sz. a. a törvényhatóságokhoz juttatott körrendelete, amelyben a budapesti asztalosok szakegyletéről szólva, világosan kimondja, hogy a szakegyletek és azok vezető tagjainak működését csak addig és annyiban tartja megengedhetőnek, míg ez a működésük törvényes keretén belül mozog és az egyes munkás szabad elhatározását erőszakosan, fenyegetéssel, tettleges bántalmazással, vagy más büntetendő cselekménynyel nem befolyásolja. Mihelyt azonban beigazolást nyer az, hogy valamely a munkás szakegyesület, vagy annak vezető tagjai a sztrájk érdekében a törvényes keretből kilépve, akár a saját egyesületük tagjai, akár más munkásokkal szemben, akár erkölcsi, akár fizikai eszközökkel oly terrorisztikus működést fejtenek ki, melynek célja az egyes munkások szabad elhatározásának korlátozása, az illető szakegyesületet fel fogja oszlatni. Akik ismerik e rendelet kiadóját, azok jól tudhatják, hogy ő kérlelhetetlenül szigorú férfiú. Rendeletének az utolsó betűig érvényt szerez. Elfogulatlan, de nem tűri el, hogy vele packázzanak. Jó lesz mindezt a munkásvezéreknek megjegyezni. Mert higyyék el ők nekünk, hogy komoly, megfontolt küzdelemmel nagy sikert érhetnek el , meggondolatlan sztrájkokkal és izgatásokkal ellenben a munkásügy előrehaladását évtizedekre megakaszthatják. Józanul cselekedve igen rövid idő alatt elérhetik azt, hogy úgy a betegsegélyezés , mint a munkásbiztosítás fontos ügye törvénynyé lesz, arra is gondolhatnak, hogy a rokkantság és munkaképtelenség biztosításának a tanulmányozása kezdetét veszi, szóval sok fontos szociális alkotás kerül megoldásra. Ha azonban az illetékes körök örökösen a sztrájkokkal kénytelenek foglalkozni, úgy a munkásság igaz ügye csak halasztást szenved. €XSZ€R€SZ, arany, ezüst, ékszer és óra ;; raktára ■■ ■ — VII., Erzsébet körút 28. szám, I. emelet, fiókÜzleti II., Fő utcza 21. Telefon ! a Vígszínház ékszerésze. Telefon Árjegyzék bérmentve és ingyen. IPAREGÉSZSÉGÜGY SZOCIÁLIS TÖREKVÉSEK KÖZLÖNY Megjelenik minden hó elsején és tizenötödikén. ■ -ip ===== Előfizetési ár....... .. Felelős szerkesztő Szerkesztőség és kisívhivatrd Egész évre 1ó korona DR NAGY BÉLA /VII., Erzsébet-körusszám ír J*\ ViALIY .Xgggyg AZ IPARI, KERESKEDELMI ÉS MEZŐGAZDASÁGI jMari Iffihlor litván tűzoltószer-, szivattyú-és gépgyár (ezelőtt Geittner és Rausch czég tulajdona). Szivattyúcsövek, M1INCI loboli kendertömlők, mézgatömlők, vízvezeték- egészségügyi berendezések. Budapest, Erzsébet körút 32.