Iparegészségügy, 1907 (6. évfolyam, 1-24. szám)
1907-01-01 / 1. szám
évfolyam. Budapest, 1907. január AZ IPARI, KERESKEDELMI ÉS MEZŐGAZDASÁGI SZOCIÁLIS TÖREKVÉSEK KÖZLÖNYE Megjelenik minden hó elsején és tizenötödikén. —— — Előfizetési ár — Egész évre 10 korona Felelős szerkesztő DR NAGY BÉLA Szerkesztőség és kiadóhivataal VII., Erzsébet körút 28. szám Új feladatok. A munkásbiztosításról szóló törvényjavaslat néhány hét múlva bizonyára tető alá kerül s igy a tervezett időre, azaz 1907. julius elsejére az új törvény életbeléptethető lesz. Új korszaka nyílik meg ekkor Magyarországon a munkásbiztosításnak s új, nagy feladatok várnak a végrehajtó szervekre, a betegsegélyző pénztárakra. Ezek közé tartozik a törvényjavaslat 119. §-a értelmében: ellenőrizni a balesetbiztosítási kötelezettség alá eső munkásokat foglalkoztató üzemek tulajdonosait a munkásoknak és az üzemnek, az üzemben beálló változásoknak és a baleseteknek bejelentéseit, a bérviszonyokra vonatkozó adatok beszolgáltatása, valamint a balesetelhárítási rendszabályok foganatosítása körüli eljárást. A törvényjavaslat 184. §-a szerint az országos munkásbetegsegélyző és balesetbiztosító pénztár a betegség esetére való biztosításba bevont üzemeket az ipari egészségügy szempontjából is ellenőrizheti és ellenőriztetheti. E szakasz állapítja meg a következőket: »Amennyiben az országos munkásbetegsegélyző és balesetbiztosító pénztár igazgatósága, vagy valamely kerületi munkásbiztosító pénztár egyes esetekből kifolyólag egyes üzemek külön megszemlélését tartják annak megállapítása végett szükségesnek, hogy az előfordult baleset nem a hiányos berendezésnek volt e következménye, illetve, hogy nem kellene-e az illető üzemben megfelelőbb óvóintézkedéseket alkalmazni, ily szemle teljesítése végett az illetékes kir. iparfelügyelőt, a vasúti és hajózási főfelügyelőséget, bányakapitányságot,dohányjövedéki központi igazgatóságot, vagy a postaigazgatás illetékes közegét és a m. kir. vízépítési igazgatóságot megkereshetik, mely hatóságok e megkeresésnek a lehető legrövidebb idő alatt eleget tenni és eljárásuk eredményéről a megkereső pénztárt közvetlenül értesíteni tartoznak. A törvényjavaslat e rendelkezéseiben az Iparegészségügy« agitációjának eredményét látjuk és üdvözöljük. Az »Iparegészségügy kezdte meg ugyanis a propagandát aziránt, hogy a betegsegélyző pénztáraknak nagyobb, fontosabb és eredményesebb hatáskörét kell biztosítani. Oda kell tehát hatni, hogy a pénztárak ne elégedjenek meg azzal a szűk, sablonos kerettel, mely a beteg tagok orvosi vagy kórházi ellátásában és a táppénz kiszolgáltatásában végkép kimerül, hanem működésüket a betegségek megelőzésére, tehát preventív intézkedések sürgetésére s a munkásegészségügy következményének érvényesülésére kell kiterjeszteniük. Örömünkre és elégtételünkre szolgál, hogy ebbeli törekvésünk nem voltak eredménytelenek, sőt az új törvény életbeléptetésével testet öltenek, ha a pénztárak ezen fontos és nagy horderejű feladatoknak meg tudnak és meg akarnak felelni. Ebben pedig nincs okunk kételkedni. Hiszen eddig is voltak betegsegélyző pénztárak, melyek a rendelkezésükre álló szűk keretek között is igen üdvös működést fejtettek ki e téren s évről-évre igyekeztek szociálhygiéniai tevékenységüket nagyobb arányban fejleszteni, így tudjuk, hogy a pénztárak feladataik közé sorozták az úgynevezett népbetegségek, a tüdővész, alkoholizmus és bujakor elleni küzdelmet s e téren a kezdeményező lépéseket megtették. Országos mozgalom volt a pénztárak között nagyszabású szanatóriumok létesítésére, csatlakoztak az akcióhoz, mely az iszákosok menhelyének felállítására törekszik s jórészt a pénztárak köréből felhangzó kívánalmak hozták létre a nemi betegségek leküzdésére alakult országos védőegyesületet. Ezenkívül a külföldi példák hatása alatt megindult nálunk is a munkáslakások statisztikai felvétele s tudomásunk szerint már a legközelebbi napokban nyilvánosság elé kerül az anyag, melyet a Budapesti Kerületi Általános Munkás Betegsegélyző Pénztár a munkáslakásokról gyűjtött s mely hű képet fog adni azokról a borzalmas viszonyokról, melyek a lakásügy terén a fővárosban fennállanak. Köztudomású az is, hogy a pénztárak a szociálhygiénia köréből nyilvános előadásokat rendeznek tagjaik részére s ezekben kioktatják őket a leggyakoribb betegségek elleni óvintézkedésekről, az egészségügyi rendszabályokról stb. Azonfelül pedig népszerűen megírt füzeteket osztanak ki ingyen tagjaik között, hogy ezekben is figyelmeztessék őket egészségük megőrzésére. Köhier 1 f—A__ím* tűzoltószer-, szivattyú- és gépgyár (ezelőtt Geittner és Rausch cég tulaj\ TuUfi dona)’ tüzifecskendők, létrák, tünk-sgyiti fel szaraiésok, tücsapak, fák- IkilllUll Ivák. Budapest Vili.. Jny.df.krimit 9. ... ...