Iparegészségügy, 1909 (8. évfolyam, 1-24. szám)

1909-01-01 / 1. szám

Vili. évfolyam. Budapest, 1909. január I. áj {«•? I. szám. IPAREGÉSHSÉGÜGY AZ IPARI, KERESKEDELMI ES MEZOOAZDASAOI SZOCIÁLIS TÖREKVÉSEK KÖZLÖNYE Megjelenik minden hő elsején és tizenötödikén. : Előfizetési ár; a Munkásbiztosítás c. melléklettel együtt Egész évre 20 korona Felelős szerkesztő DR NAGY BÉLA Szerkesztőség és kiadóhivatal VII., Erzsébet-kőrút 28. szám Filius ante patrem. Valóban nem lehet máskép megjelölni azokat a sürgető törekvéseket, melyekkel nehány ügybuzgó, fiatal honatya a munkásbiztositás ügyét megreformálni kivánja. Mint köztudomású, ebben a törekvésben kizárólag önzetlen és objektiv szempontok voltak irányadók, csak az, hogy az adózó ipari munkaadók érdekei megvédessenek a hazátlan nemzetközi forradalmárok terrorizmusától. Nos, mert a munkaadók érdekeinek védelme dom­borodott ki a fent tisztelt honatyák aggódó gondosko­dásából, legyen szabad erre a túlzott gondoskodásra — hogy ne mondjuk agyonszeretésre, — munkaadói szempontból nehány megjegyzést tennünk. A felhozott panaszok és javasolt orvosszerek közül most csak a paritás kérdésével kívánunk foglalkozni, mint amelyet különös sürgetéssel szorgalmaztak és amely tekintetben a keréskedelmi államtitkár ur is nyilat­kozatokat tett. A „paritás“ dolgában az a fő panasz, hogy az a gyakorlati életben nem érvényesül, mert á munkások állandó túlsúlyban vannak. Ebben tényleg van valami igazság, de sajnálattal vagyunk kénytelenek beismerni, hogy e tekintetben a vád a munkaadók képviselőire hárul, akik — illetve akiknek egy része — vállalt tiszt­jének kellő lelkiismeretességgel nem tesz eleget. És éppen azokat látjuk meglepő következetességgel távol maradni a pénztárak önigazgatási tevékenységétől, akik választások idején a leghangosabban követeltek maguk és vállalataik számára helyet. Nem láttuk még és senkisem láthatta eddig, hogy abból a tényből valami nagy baj lett volna, hogy a munkások az eddig részükre billent hatalmi túlsúlyt törvényellenes működésre használták volna fel; de amit ha talán akartak volna is, nem valósíthattak volna meg, mert hiszen a segélyezési kérdésekben való határoza­tokon kivül majdnem minden ügy az állami munkás- biztositási hivatal jóváhagyása alá tartozik, amely hivatal ezzel a jogkörével nemcsak élt, hanem hatáskörét oly kiterjesztőleg magyarázta és „ellenőrzési“ jogköréből kifolyólag annyira magához ragadta a pénztárak minden határozatának felülvizsgálatát, sőt pozitiv irányban való megváltoztatását, hogy valósággal adminisztrált s a pénztárak jó vagy rossz ügymeneteléért végeredmény­ben csak ő lehet felelős. Fel kell tenni, hogy ezt a birói jellegű hivatalt semmi egyoldalú érdek nem vezé­relte s a hivatalnak ez az igazgatási tevékenysége eleve kizárja, hogy a paritásos egyensúly ez idő szerinti kilengéséből károk származhattak volna. De igaz az is, hogy talán a hivatal is tudatára fog jutni mostani aktiv igazgató tevékenységével járó felelősségének s ma gyakorolt tevékenységét visszaadja majd törvény szerint arra illetékes faktoroknak s ekkor nem közömbös a munkaadók szempontjából sem, hogy a paritás a gyakorlatban miként fog érvényesülni. De ma azt állítani — azt merni állítani, hogy a törvény rossz és a paritás nem valósítható meg — legalább is: filius ante patrem. Nem méltóztatik tudni talán, hogy az első, a legelső paritásos választás még meg sem volt ? Nem méltóztatik tudni, hogy a végrehajtási rendelet értelmében a volt autonom szervek, melyekben eddig a munkások 2/s többségben voltak, máig csak kiegészítve vannak? Nem méltóztatik tudni, hogy a régi törvény alapján a munkaadók mit sem törődtek ezen szervezettel, melyben a régi törvény szerint befolyást nem gyakorol­hattak. Ami tapaszlalatot eddig komoly megfigyeléssel IPAREGÉSZSÉGÜGYI BERENDEZÉSEK KÖZPONTI fűtő-, szellőző-, por-, for­gács-szívó stK. berendezések. Vízellátás. Telef on 96—96 és 103-33. HOFFMANN MIKLÓS ÉS ROHONCI HUGÓ magán mérnökök Budapest, VI., Podmaniczky-utca 14. és VI., Aréna-ut 122 sz. Sürgönyczim: Blackman, Budapest.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék