Iparegészségügy, 1909 (8. évfolyam, 1-24. szám)

1909-01-01 / 1. szám

1909. IPAREGÉSZSÉGÜGY Nézetem szerint a fazekasiparban észlelhető bajokat mindenek előtte a mázkérdésnek, másodsorban a lakás­kérdésnek megoldásával lehet orvosolni. Az előbbiekben rámutattam minő pusztítást visz végbe az ólom a fazekasok és családjaik között, ez a tény meggyőzhet mindenkit arról, hogy ily veszélyes mérget a háziiparosok használatára bocsátani nem szabad, vagy csakis bizonyos elővigyázati rendszabályok betartása után. Nem várok sokat a különböző egészségügyi óvintéz­kedésektől mindaddig, míg a baj fő oka, a mérgezések eshetősége fennáll. Célt csak abban az esetben lehet elérni, ha ezen iparágból az ólom teljesen ki lesz küszö­bölve, vagy egy ártalmatlan alakjával pótolva. Miként egyes szakférfiak s különösen Petrik Lajos igazgató munkálataiból kitűnik, az ólom felét a máz­­készítésnél más ártalmatlan anyagokkal pótolható, más­részt az ólom mérgező tulajdonsága csökkenthető, ille­tőleg elkerülhető bizonyos technikai műveletek által. A máz előzetes üveggé olvasztása (fritta) csökkenti, sőt részben kizárhatja az ólommérgezés veszélyét. Csak amennyiben ezen ártalmatlan mázkészít­­mények előállítása és beszerzése akadályokba ütköznek, csakis az esetben kell megengedni az ólomgetét hasz­nálatát, ily esetekben is kellő óvatosság betartásával. Azon óvószabályok, melyekkel az ólommérgezéseket el lehet kerülni, következő pontokban foglaljuk össze: 1. Ólomgelét helyett kész mázat kapjon a házi iparban dolgozó fazekas, melyben semmi ólom ne fog­laltassák, vagy aránylag csekély mértékben és veszély­telen alakban. 2. Addig is, mig a veszélytelen máz az iparban elterjed és használatba jön, az ólomgelét és ólomkészít­­mények szállítását csupán jól záró hordókban vagy ládákban kell megengedni. El kell tiltani az ólomkészít­­mények zsákban való árusítását. 3. Ólommázzal dolgozó agyagiparosok kötelez­­tessenek külön műhelyt tartani. A műhelyekben a máz lakattal zárható ládákban, vagy cserépedényben tartandó. 4. Amennyiben az őrlésre — kész máz mellett is — helyenként szükség lehet, az egészségre veszélyes őrlőkövek helyett őrlődobok használtassanak. 5. Ólom- és ónhamut csakis jól szellőző kémények alatt szabad készíteni. 6. A műhelyekben való étkezés, étel-elraktározás eltiltandó, úgyszintén a munka közben való dohányzás is. 7. Köteleztessenek a mázzal dolgozó iparosok mosható vászon műhelyruha viselésére. 8. Minden ólommal dolgozó agyagiparost meg kell ismertetni foglalkozásának veszélyességével s reábirni őket kezük, szájuk, fogaik, bajuszuk tisztántartására. 9. Az ólommérgezés megelőzése céljából munka előtt vajat, szalonnát, zsírt fogyasszanak a munkások. 10. Az iparfelügyelők, valamint a hatósági orvosok kísérjék figyelemmel és ellenőrizzék ezen veszélyes ipar­ágat, különösen ólombetegségek, nagy gyermekhalandóság s egyéb ólommérgezésre való jelek esetén. NEVELÉS és KÉPZÉS. A munkásgimnáziumok. Az Urania magyar tudományos egyesület kétségen kívül igen üdvös munkát végzett akkor, amikor elha­tározta, hogy munkásgimnáziumokat létesít és ezek segélyével bizonyos kapcsolatot teremt az alsó és felső­fokú iparoktatás között. Annyival is inkább dicsérendő ez a törekvés, mert az említett kapocs eleddig teljesen hiányzott. Eddig a kenyérkereső pályára kényszerült fiúk hiába járták ki az alsófokú kereskedelmi vagy ipariskola 3 osztályát, a felsőfokú kereskedelmi vagy ipariskolába nem vették fel őket, miért is a művelődésnek és ezzel együtt a társadalmi emelkedésnek útjai örökre zárva maradtak előttük. A munkásgimnáziumok segíteni fognak ezen a bajon, mert előkészítenek a polgári iskola 4-ik osztá­lyából való vizsgálatra. A tanítást nagyon egyszerűvé és könnyűvé teszi a szemléltető oktatás eszközeinek alkal­mazása. A munkásgimnáziumokban ugyanis 12 közép­iskolai tárgyat 144 órában (tehát a téli hónapok minden köznapján) képvetítés kíséretében adnak elő, az előadások teljes szövegét magában foglaló nyomtatott füzeteket pedig a hallgatók közt kiosztják. Oly újítások ezek, amelyeket együttesen eddigelé egyetlen szabadtanítással foglalkozó intézmény sem alkalmaztatott, még kivételképen sem, annál kevésbbé oly rendszeres módon, mint az Uránia tette, mely a tanítás tervéhez kiválasztott tantárgyakat mind átíratta és fejezetenkint a megfelelő vetítőképekkel fölszerelte. Munkások számára ez látszik a tanítás egyedüli biztos módjának. A vetített képek folyton megújuló vonzóerőt gyakorolnak rájuk, a füzetek pedig pótolják a jegyze­teket és lehetővé teszik az otthon való komoly tanulást. E két eszköz alkalmazásának köszönhető első­sorban a munkásgimnáziumok nagyarányú gyors elterjedése. A munkásgimnáziumoknak, ezeknek az új nevelési intézeteknek gyors fejlődését, mondhatnánk közkedvelt­ségét mi sem mutatja inkább, mint az úgynevezett munkásgimnázium-mozgalomnak október és november hóban történt váratlan gyors fejlődése. A mozgalom eddig 82 helyen indult meg, ezek közül 56 helyen a munkásgimnázium megalakult, december 1-éig pedig 39-ben kezdődött meg a tanítás. Legörvendetesebb jelenség, hogy a munkás­­gimnázium-bizottságok élén mindenütt a társadalom előkelőségei állanak, kik vállvetett buzgalommal hasz­nálják fel befolyásukat arra, hogy a tanítás költségeit előteremtsék és a jövőre nézve is biztosítják. A közép- és polgári­ iskolák, valamint más intézetek tanárai és tanítói a munkásgimnázium nagy jelentőségét belátva, mindenütt a legönzetlenebbül és a leglelke­sebben álltak annak szolgálatába. Több városban a már fennálló szabad lyceumok beolvadtak a munkás­gimnáziumokba, oly módon, hogy vasárnapi előadásaikat, mint a munkásgimnázium nyilvános előadásait, ennek keretében rendezik s ezekre a nagyközönségen kívül meghívják beírt hallgatóikat is. KI­DALI11-esiLl­iszti­rx Gyár és főüzlet: Budapest, VII., Szövetség­ utca 37. Gyű­jtőtelepek a székesfőváros minden részében. Képviseletek [­I.] minden nagyobb városban. TELEFON 58 -45­ 7. oldal.

Next