Iparegészségügy, 1909 (8. évfolyam, 1-24. szám)
1909-01-01 / 1. szám
1909. IPAREGÉSZSÉGÜGY Nézetem szerint a fazekasiparban észlelhető bajokat mindenek előtte a mázkérdésnek, másodsorban a lakáskérdésnek megoldásával lehet orvosolni. Az előbbiekben rámutattam minő pusztítást visz végbe az ólom a fazekasok és családjaik között, ez a tény meggyőzhet mindenkit arról, hogy ily veszélyes mérget a háziiparosok használatára bocsátani nem szabad, vagy csakis bizonyos elővigyázati rendszabályok betartása után. Nem várok sokat a különböző egészségügyi óvintézkedésektől mindaddig, míg a baj fő oka, a mérgezések eshetősége fennáll. Célt csak abban az esetben lehet elérni, ha ezen iparágból az ólom teljesen ki lesz küszöbölve, vagy egy ártalmatlan alakjával pótolva. Miként egyes szakférfiak s különösen Petrik Lajos igazgató munkálataiból kitűnik, az ólom felét a mázkészítésnél más ártalmatlan anyagokkal pótolható, másrészt az ólom mérgező tulajdonsága csökkenthető, illetőleg elkerülhető bizonyos technikai műveletek által. A máz előzetes üveggé olvasztása (fritta) csökkenti, sőt részben kizárhatja az ólommérgezés veszélyét. Csak amennyiben ezen ártalmatlan mázkészítmények előállítása és beszerzése akadályokba ütköznek, csakis az esetben kell megengedni az ólomgetét használatát, ily esetekben is kellő óvatosság betartásával. Azon óvószabályok, melyekkel az ólommérgezéseket el lehet kerülni, következő pontokban foglaljuk össze: 1. Ólomgelét helyett kész mázat kapjon a házi iparban dolgozó fazekas, melyben semmi ólom ne foglaltassák, vagy aránylag csekély mértékben és veszélytelen alakban. 2. Addig is, mig a veszélytelen máz az iparban elterjed és használatba jön, az ólomgelét és ólomkészítmények szállítását csupán jól záró hordókban vagy ládákban kell megengedni. El kell tiltani az ólomkészítmények zsákban való árusítását. 3. Ólommázzal dolgozó agyagiparosok köteleztessenek külön műhelyt tartani. A műhelyekben a máz lakattal zárható ládákban, vagy cserépedényben tartandó. 4. Amennyiben az őrlésre — kész máz mellett is — helyenként szükség lehet, az egészségre veszélyes őrlőkövek helyett őrlődobok használtassanak. 5. Ólom- és ónhamut csakis jól szellőző kémények alatt szabad készíteni. 6. A műhelyekben való étkezés, étel-elraktározás eltiltandó, úgyszintén a munka közben való dohányzás is. 7. Köteleztessenek a mázzal dolgozó iparosok mosható vászon műhelyruha viselésére. 8. Minden ólommal dolgozó agyagiparost meg kell ismertetni foglalkozásának veszélyességével s reábirni őket kezük, szájuk, fogaik, bajuszuk tisztántartására. 9. Az ólommérgezés megelőzése céljából munka előtt vajat, szalonnát, zsírt fogyasszanak a munkások. 10. Az iparfelügyelők, valamint a hatósági orvosok kísérjék figyelemmel és ellenőrizzék ezen veszélyes iparágat, különösen ólombetegségek, nagy gyermekhalandóság s egyéb ólommérgezésre való jelek esetén. NEVELÉS és KÉPZÉS. A munkásgimnáziumok. Az Urania magyar tudományos egyesület kétségen kívül igen üdvös munkát végzett akkor, amikor elhatározta, hogy munkásgimnáziumokat létesít és ezek segélyével bizonyos kapcsolatot teremt az alsó és felsőfokú iparoktatás között. Annyival is inkább dicsérendő ez a törekvés, mert az említett kapocs eleddig teljesen hiányzott. Eddig a kenyérkereső pályára kényszerült fiúk hiába járták ki az alsófokú kereskedelmi vagy ipariskola 3 osztályát, a felsőfokú kereskedelmi vagy ipariskolába nem vették fel őket, miért is a művelődésnek és ezzel együtt a társadalmi emelkedésnek útjai örökre zárva maradtak előttük. A munkásgimnáziumok segíteni fognak ezen a bajon, mert előkészítenek a polgári iskola 4-ik osztályából való vizsgálatra. A tanítást nagyon egyszerűvé és könnyűvé teszi a szemléltető oktatás eszközeinek alkalmazása. A munkásgimnáziumokban ugyanis 12 középiskolai tárgyat 144 órában (tehát a téli hónapok minden köznapján) képvetítés kíséretében adnak elő, az előadások teljes szövegét magában foglaló nyomtatott füzeteket pedig a hallgatók közt kiosztják. Oly újítások ezek, amelyeket együttesen eddigelé egyetlen szabadtanítással foglalkozó intézmény sem alkalmaztatott, még kivételképen sem, annál kevésbbé oly rendszeres módon, mint az Uránia tette, mely a tanítás tervéhez kiválasztott tantárgyakat mind átíratta és fejezetenkint a megfelelő vetítőképekkel fölszerelte. Munkások számára ez látszik a tanítás egyedüli biztos módjának. A vetített képek folyton megújuló vonzóerőt gyakorolnak rájuk, a füzetek pedig pótolják a jegyzeteket és lehetővé teszik az otthon való komoly tanulást. E két eszköz alkalmazásának köszönhető elsősorban a munkásgimnáziumok nagyarányú gyors elterjedése. A munkásgimnáziumoknak, ezeknek az új nevelési intézeteknek gyors fejlődését, mondhatnánk közkedveltségét mi sem mutatja inkább, mint az úgynevezett munkásgimnázium-mozgalomnak október és november hóban történt váratlan gyors fejlődése. A mozgalom eddig 82 helyen indult meg, ezek közül 56 helyen a munkásgimnázium megalakult, december 1-éig pedig 39-ben kezdődött meg a tanítás. Legörvendetesebb jelenség, hogy a munkásgimnázium-bizottságok élén mindenütt a társadalom előkelőségei állanak, kik vállvetett buzgalommal használják fel befolyásukat arra, hogy a tanítás költségeit előteremtsék és a jövőre nézve is biztosítják. A közép- és polgári iskolák, valamint más intézetek tanárai és tanítói a munkásgimnázium nagy jelentőségét belátva, mindenütt a legönzetlenebbül és a leglelkesebben álltak annak szolgálatába. Több városban a már fennálló szabad lyceumok beolvadtak a munkásgimnáziumokba, oly módon, hogy vasárnapi előadásaikat, mint a munkásgimnázium nyilvános előadásait, ennek keretében rendezik s ezekre a nagyközönségen kívül meghívják beírt hallgatóikat is. KIDALI11-esiLlisztirx Gyár és főüzlet: Budapest, VII., Szövetség utca 37. Gyűjtőtelepek a székesfőváros minden részében. Képviseletek [I.] minden nagyobb városban. TELEFON 58 -45 7. oldal.