Iparegészségügy, 1912 (11. évfolyam, 1-24. szám)
1912-01-01 / 1. szám
1912. IPAREGÉSZSÉGÜGY 5. oldal. Ipari alkalmazottak megbetegedésének és balesetének elhárítására vonatkozó óvórendszabályok. 64. Irta: Hlavács Kornél, miniszteri titkár-biró. A dinamit nem hygroszkópos, azonban vízbe téve a viz a nitroglicerint helyéből kiszorítja és ezért a nedves dinamit veszélyes anyag. A nedves robbantólyukban a kiszorított nitroglicerin oly mélyen szivároghat be a hasadékokba, hogy a robbantásnál már nem vesz részt. Később, ha a munkás újabb robbantólyukat fúr és e munka közben fúvója a fel nem robbant nitroglicerint éri, ez felrobbanhat és balesetet okozhat. A tiszta anyagokból gyártott dinamit nem öngyura, azonban vassal érintkezve vagy más kedvezőtlen körülmények között kevés savkiválás mégis előfordulhat, ami kellemetlen szagképződéssel, később vörösbarna gőzök jelentkezésével összekötött bomlást, sőt robbanást okozhat. Az ilyen dinamitot minél előbb ártalmatlanná kell tenni. Az ütés a gázdinamitot fölrobbantja, azonban ehhez erősebb ütés kell, mint a nitroglicerin fölrobbantásához. Fa fán föl nem robbantja. Vas a vason igen. Az ütésnél azonban csak az ütés által közvetlenül érintett részek detonálnak, a szorosan be nem csomagolt dínamit többi részét a robbanás szétsodorja. Hevítéskor -1- 60°-nál lassan bomlik, de azért 100 C°-on egy óra hosszáig is lehet robbanás nélkül tartani. Hirtelen fölhevítve 1823 C°-nál detonál, lánggal érintve csak akkor, ha bádogdobozban vagy más szilárd tartóban van. A szabadon elhelyezett nagy papírba burkált gázdinamit robbanás nélkül nyugodtan leég, kivéve, ha nagyobb mennyiséget egy halomban gyújtanak meg. A detonáció gyorsasága 6818 méter másodpercenként. A megfagyott gúrdinamit nem oly érzékeny mint laza állapotban. A részben megfagyott gúrdinamit azonban annál érzékenyebb és úgy a szállításnál, mint a felhasználásnál (melyről részletesen a kőbányáknál fogok megemlékezni) igen sok balesetet okoz. II. A bomló vagy robbanó felszívóanyaggal gyártott dinamit készítéséhez feketelőport (Coloniapor, Lithofracteur stb.) klórsavaskáliumot, fűrészport (Lignose), nitrocellulozát (Dualin, Sebastin, Cellulózadinamit, lőgyapotdinamit) faliszt és salétromsavas nátrium (Rhexit, Dinamit N. B.). Berthelot e dinamitokat a következő négy csoportba osztja: 1. A robbanásnál elégő felszívóanyaggal készülő dinamitok, melyekhez csak annyi ily elégő felszívóanyag kevertetik, amennyi a nitroglicerin detonálásánál keletkező fölösleges oxigén lekötésére szükséges. 2. Vegyes felszívóanyagokra dolgozott dinamit, melynek gyártásánál el nem égő és elégő anyagok keverékét választják felszívóanyagnak. 3. A robbanásnál párhuzamosan detonálóanyagokra dolgozott dinamit, melynek felszívó anyaga (ammóniumnitrát, káliumklorát stb.) a nitroglicerinnal egyszerre detonál, azonban a nitroglicerin és a felszívóanyag bomlási termékei egymással kómailag nem egyesülnek. 4. A robbanó, elégő felszívóanyagokra dolgozott dinamitok felszívóanyaga maga is detonál, azonban teljes elégéséhez elegendő oxigéntartalma nincsen (lőgyapot, nitrált faanyag, fekete lőpor stb.) III. A robbantózselatin és zselatindinamit kollodiumgyapottal lekötött nitroglicerin. A robbantózselatin 7—10% kollodiumgyapot és nitroglicerin rugalmas, szívós vegyüléke, míg a zselatindinamit kevesebb (1—25 %) kollódiumvattával szirupszerűvé, tett nitroglicerin (zselatinált olaj) és valami poralakú töltőanyag keveréke. A kollódiumgyapotnak teljesen száraznak kell lenni, mert egyébként zselatinálás nehezebben történik meg és a nyert gyártmány sem lesz kifogástalan, mert a kész robbanóanyag nitroglicerint izzad ki. A kollodiumgyapot kezelése Escales előadása nyomán a következő: *) A kollodiumvattát előállítása után hollandi gépben megőrlik (gepület) és 20—35 % víztartalommal horganyzott faládákban raktározzák. Feldolgozás előtt a megőrlött kollodiumvattát meg kell szárítani. E veszélyes művelet fából épült és földsánccal körülvett szárítóházakban történik. A kollodiumvattát 5 cm vastag rétegben szárítókeretekre teszik. A szárítókeretek fenekét rézvagy bronzdrótokból készítik, melyre kendőket fektetnek. A kereteket a földdel vezető összeköttetésbe kell hozni, mert a szállításnál a kollódiumvattában és a fémhuzalokban elektromosság gyűlik össze. A szárítóház több részre oszlik, amelyek felmelegítése hevített levegő behívásával történik. A levegőt befuttató pulziós ventilátort a szárítóépületen kívül helyezik el. Ennek működésére igen ügyelni kell, nehogy a befuttatott meleg levegő folytán a hőmérséklet 40 C°-on túl emelkedjék. Az ellenőrzésre a hőmérők szolgálnak. A hőveszteségek elkerülése végett a szárítóházak kettős falakkal épülnek. A két fal között az űrt hamuval töltik ki. A tetőt nemezzel borítják be. Jó szellőztetésről gondoskodni kell. A belső fűtés meleg vízzel történik. A fűtőcsöveket úgy kell elhelyezni, hogy azokra sok kollódiumgyapotpor ne rakodhassák, mert ez robbanást okozhatna. E csöveket és a padlót, valamint az ablakok kiálló részeit naponként le kell törülni. A padlót ezenkívül linóleummal kell letakarni. A szárítási folyamat előhaladását a vízmennyiséget megállapító próbákkal lehet ellenőrizni. Ezen célból az egyes szárító keretek közepéről kollodiumvattát levesznek, annyit, hogy összesen egy kilogramm legyen. Ezt egy szárítókészülékben egy órán át 100°-ra hevítve tartják. Az újabb lemérlegelésnél mutatkozó súlykülönbözetből következtetni lehet a szárítóhelyiségben levő kollodiumvatta víztartalmára. 48 órai szárítás után próbát kell venni és a próbát mindaddig ismételni kell, míg a kívánt nedvességtartalom, mely rendesen 0,25—0,5 %, nem mutatkozik. A szárítókamarákat csak akkor szabad kiüríteni, ha azokba a hőmérsék a külső hőfokra lehűlt. A szárító keretek levételénél minden súrlódást, dörzsölést kerülni kell. Az igen robbanó száraz nitrocellulózapornak bármily csekély felhalmozódását is lehetetlenné kell tenni. A szárítóházban van a száraz nitrocellulóza szitálására szolgáló helyiség is. A szitálásnál figyelembe kell venni, hogy a száraz nitrocellulóza a súrlódás folytán könnyen olyan elektromos jelenségeket mutat, melyek *) Dr. R. Escales : Die Explosivstoffe. HI. kötet, 229. lap. Borszéki gyógy- és üdítóvíz nflGYflR rtSVflNYVIZ FORGALMI és KIVITELI RT., BUDAPEST. a szénsavas ásványvizei Királya. TELEFON 162—84.