Iparegészségügy, 1913 (12. évfolyam, 1-24. szám)
1913-01-01 / 1. szám
4. oldal. IPAREGÉSZSÉGÜGY Ipari alkalmazottak megbetegedésének és balesetének elhárítására vonatkozó óvórendszabályok. 80. Irta: Hlavács Kornél, miniszteri titkár-bíró. Formaldehyd. „Erősebb koncentrációban fullasztó, egyébként erősen megtámadja a nyálkahártyákat és a vesét izgatja.“ A formaldehid (H2CO, hangyasavaldehyd, methylaldehyd, methanal) a hidrogén, szén és oxigén legegyszerűbb együttes vegyülete, amely — 21° hőmérsékleten forr, de már — 20 C° mellett lassan trioximetilénné (CH20) alakul, amely folyamat közönséges hőmérsék mellett robbanásszerű fölforrással történik. A kereskedelemben 35—40 °/c-os vizes oldatát formalin név alatt hozzák forgalomba. Használják a fotokémiában, a vegyészeti laboratóriumokban mint redukálószert, továbbá a bakteriológiában a zselatinán nevelt kultúrák megölésére és preparátumok konzerválására, továbbá konzerváló hatásánál fogva a tilalom dacára élelmiszerek u. m. hús- és hurkaneműek tartósabbá tételére *), valamint a fertőtlenítésre. A fertőtlenítésre az ismert formalinlámpán kívül metilalkohollámpában is szokták előállítani. A metilalkoholgőzök levegővel keveredve részben formaldehid-gőzökké alakulnak át, ha izzó platina-, vagy vörösrézdróttekercsen vagy hálón átvezettetnek. Újabban a formaldehid az anilinfestékek gyártására is használtatik. A formaldehid, ahol az emberi szervezettel érintkezik, kémiai átalakítás útján megkeményíti , valósággal cserzési folyamatot idéz elő, mely rothadásra képtelenné teszi az érintett felületet. E folyamat természetesen a szövetek elhalásával jár. A belégzett formaldehid (formalin) gőzök tehát a száj- és a légutak nyálkahártyáit elpusztítja. A gyomorban és a belekben a lenyelt gőzök vagy vizes oldat ugyanilyen hatást gyakorol. Ellenszerül köbért akut belső mérgezéseknél tojásfehérjét, tejet, zselatinoldatot és ammonium aceticumot (spiritus minderen) ajánl. A formaldehidgőz fajsúlya a levegőhöz viszonyítva 16. Ha tehát valamely helyiségben ily gőzök léphetnek ki a készülékekből vagy tartányokból, ott alsó szellőztetésről kell gondoskodni, mert a mérges gőzök súlyuknál fogva leginkább alul gyülekeznek össze. Ha e gőzök szuperoxidokkal érintkeznek (pl. nátriumszuperoxiddal), akkor öngyulás állhat be. A formaldehidgőzök egyébként nem tűzveszélyesek. A formaldehid-gőzöket fejlesztő metaalkohollámpák által okozott tűzesetek a metilalkoholgőzök meggyulására vezethetők vissza. A metilalkohol tartány fölött levő platinaszövet izzítása végett ugyanis a metilalkoholt meg kell gyújtani, azután, amikor a platinaszita már izzó, ismét el kell oltani. A tartányból fölszálló metilalkoholgőzök az izzó szitát állandóan izzásban tartják, anélkül, hogy láng képződnék. Kivételesen azonban előfordul, hogy a platina túlságos izzása folytán a metilalkohol-gőzök ismét meggyűlnak és, ha az égés túlságos heves, a metilalkoholtartány explodál. A veszély tehát abban a körülményben rejlik, hogy a fertőtlenítés alatt álló helyiségbe a formaldehid-gőzök mérgező hatása miatt nem lehet bemenni és a fejlesztőlámpa ellenőrzés nélkül marad. A kátrány- és ásványolajdesztilláló készülékekben a desztilláló folyamat befejezése után még bennmaradó gázok. „E gázok igen mérgező hatásúak. Nagy robbanási veszély. (Fokozott óvatosság kell a zárólemez fölnyitásánál, különösen az ásványolajdesztilláló-készülékek mellett, mert a túlságos korán bebocsátott levegő öngyufást okozhat.)“ A féöszénkátrány a világítógázgyártás egyik igen értékes mellékterméke. Főalkotó részei, amelyek a gyártáshoz használt szén minősége szerint változnak a következők : 1. Szénhidrogénvegyületek a legkülönbözőbb széntartalommal, az alacsony hőmérsék mellett gázzá alakuló metántól (CH4) kezdve a magas hőmérsék mellett forró paraffinvegyületekig (C27HB6). Továbbá aromatikus szénhidrogének és olefinek u. m. benzol, toluol, xilol, naftalin, antracen stb. 2. Oxigéntartalmú anyagok u. m. víz, faszesz, borszesz, aceton, fenol, krezol stb. 3. Kéntartalmú anyagok, u. m. kénhidrogén, kénammónium, szénkéneg stb. 4. Klórtartalmú anyagok, 5. Nitrogéntartalmú anyagok u. m. ammóniák, anilin, kinolin, piridin, 6. Szén, aszfalt és szurok keveréke. A kőszénkátrány szintézise (felbontása) frakciós desztillációval kezdődik. A kátrányt ezen célból retortában hevítik és a fejlődő gőzöket lehűtik és csepfolyós alakban összegyűjtik. Az összegyűjtés nem egy edényben történik. A kátrány hevítésének kezdetén a könnyebben illő vegyületek távoznak, ezeket külön fogják fel és a hőfok emelkedésével eltávozó, mindig nehezebben forró anyagokat ugyancsak külön-külön gyűjtőtartányokba vezetik, így nyerik egymásután a következő frakciókat: ammóniákvíz (ebből készül a szalmiákszesz); a könnyű olaj (ebből készül a 90-es és 50-es benzol, toluol, nyers karbolsav krezol); karbololaj (amely össze nem tévesztendő a gyógytárakban kapható úgynevezett karbololajjal, abból készül a pikkelyes naftalin, solvent naftalin, géptisztító olaj) ; nehézolaj (kristályos naftalin, gépolaj, tetőlakk); nyers naftalin (kristályos naftalin) ; antrazenolaj (goudron, sajtolt antrazen, tetőlakk); nyers antrazen (sajtolt antrazen); kikészített kátrány (facement, tetőlakk, tetőlemez, karbolineum); lágyszurok (aszfalt-vaslakk, parkettaaszfalt, kovácsszurok, kövezőkitt, sárga és zöld kenőolaj); keményszurok (szigetelő lemez, aszfaltcsövek, lakusz, brikett). A desztillációs termékek egy részének mérgező hatását már részletesen ismertettem. Az ott elmondottakból következik, hogy a kátránydesztillációnál fejlődő *) Németországban az 1900. évi junius 3-án hozott „Fleischbeschaugesetz“ ezt eltiltotta. 1913. Arany, ezüst nászajándékok, evőeszközök, ezüstből és alpacca-ezüstből, szolid JL _ _ I — beszerezárak mellett l*©SZl© iTIZ© 1©ST© IS hetők: Polgár Kálmán műórás ékszertelepén, Budapest, VI. ker., Teréz-Körút 5. szám, I. emelet. Nagy képes album-árjegyzék 3000 mintarajzzal kívánatra bérmentve küldetik. Javításokra és vidéki megrendelésekre különös gondot fordítunk.