Ipartestületek Lapja, 1934 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1934-01-01 / 1. szám

­­ got a megszűnt követelés ranghe­lyén jegyezzen be. (8) A (7) bekezdés nem érinti az 1931 évi XXXIV. t.-c. 91. §-a harma­dik bekezdésének azt a rendelkezé­sét, amely szerint a száz pengőt meg nem haladó követelés erejéig bejegyzett jelzálog ranghelyével ren­delkezni nem lehet“. 7­ §• A közadók kezeléséről szóló 1927 évi 600 P. M. számú hivatalos ösz­­szeállítás 83. §-a a következőkkel egészíttetik ki: „(7) Az ingatlant terhelő törvé­nyes elsőbbséggel bíró összes köz­tartozásokat teljes összegükben kell sorozni abban az esetben is, ha az ingatlannak csak egy része vagy há­nyada árvereztetett el. (8) A köztartozások után járó ké­sedelmi kamatokat mindenkor a tő­ketartozással azonos sorrendben kell kielégíteni".8. §. Ez a rendelet a kihirdetés nap­ján (1933. december 22.) lép életbe. A rendelet életbelépése végett neta­lán szükséges végrehajtási intézke­déseket a pénzügyminiszter teszi meg. (3) Annál a munkaadónál, aki a (2) bekezdés alapján részletfizetési kedvezményben részesült, a kedvez­ményes törlesztés alá eső hátraléka után az év folyama alatt felszámított késedelmi pótlékok 50 o/o-át az év végén tőketartozása javára kell el­számolni, ha a fizetési kedvezmény feltételei értelmében fizetési kötele­zettségének pontosan eleget tett. A folyó járulékok után azok esedékes részleteinek késedelmes befizetése esetében felszámított késedelmi pót­lékok a fizetési kedvezmény feltéte­lei értelmében fizetendő összegek­ben nem tudhatók be. (4) Az (1)-(3) bekezdésekben fog­lalt rendelkezések a háztartási mun­kaadókkal vonatkozásban ezeknek csak a munkaadói megtérítésekből és a perköltségekből származó tar­tozásaira nyernek alkalmazást. 2. §: Az a hátralékos, aki az 1. §-ban foglalt rendelkezések alapján enge­­délyezett fizetési kedvezmények fel­tételeinek nem tesz eleget és az el­maradt összegeket felszólítás elle­nére — a felszólítás kézhezvételét követő naptól számított 15 nap alatt — nem pótolja, a részletfizetésre és késedelmi pótlékkedvezményre való jogát elveszti és tőle az egész tar­tozást — a szabályszerű késedelmi pótlékkal együtt — azonnal be kell hajtani. Nincs helye ama késedelmi pótlékok utólagos felszámításának, amelyeket az 1. §. (3) bekezdése ér­telmében a hátralékos tőketartozá­sának javára írtak. Az 1. §. (1) be­kezdésében említett munkaadókkal vonatkozásban is mellőzni kell a ké­sedelmi pótlékoknak felszámítását azokra a naptári évekre, amelyek­ben a hátralékos a fizetési kedvez­mény feltételei értelmében fizetési kötelezettségének pontosan elegett tett. 3. §. Az 1927. XXI. t. c. 194. §-ának első bekezdése alapján adott enged­ményezés esetében a vállalati ösz­­szegekből csak a hátraléknak már lejárt részletei és a folyó járulékok és díjak vonhatók le. 4­ §• Ez a rendelet kihirdetése napján (1933. dec. 22.) lép életbe. Végrehaj­tásáról a m. kir. belügyminiszter gondoskodik, tárgyában 1. P. A házadóról szóló 1927. évi 200/P. M. számú hivatalos összeállítás 20. §. helyébe a következő rendelkezések lépnek: 1) Ha valamely bérbeadás útján hasznosított épület (épületrész) bér- A m. kir. minisztérium 16.500/1933. M. E. számú rendelete a betegségi, valamint az öregségi, rokkantsági, özvegységi és árvasági, biztosítási (társadalombiztosító) járulékokból származó és egyéb társadalombiztosí­tási járalékok fizetésére adandó, illetőleg adható kedvezmények tárgyában A m. kir. minisztérium a gazda­sági és hitelélet rendjének továbbá az államháztartás egyensúlyának biztosításáról szóló 1931 évi XXVI. t.-c. 2., 4. és 5. §-ában valamint az 1932. évi VII. törvénycikkben kapott és az 1933 évi X. törvénycikkel ha­tályában meghosszabbított felhatal­mazás alapján a következőket ren­deli: 1­ §• „(1) A munkaadó, akinek az Or­szágos társadalombiztosító Intézet, úgyszintén a Magyar Hajózási, Be­tegségi Biztosító Intézet javára az 1932 évi december hó 26-tól az 1933 évi december hó 31-ig terjedő időre a Magánalkalmazottak Biztosító In­tézete javára pedig az 1933 évi ja­nuár hó 1-től az 1933 évi december hó 31-ig terjedő időre az 1927 évi XXI. és az 1928 évi XI. törvénycikk alapján betegségi valamint öregségi, rokkantsági, özvegységi és árvasági biztosítási járulékok és baleseti biz­tosítási díjak címén előírt megter­helése egy-egy intézettel vonatkozás­ban a 250 pengőt nem haladja meg, abban a kedvezményben részesül, hogy a betegségi, valamint az öreg­ségi, rokkantsági, özvegységi és ár­vasági biztosítási (társadalombiztosí­tási) járulékokból és a baleseti dí­jakból úgyszintén ezeknek késedel­mi pótlékaikból, végül a betegségi, valamint az öregségi, rokkantsági, özvegységi és árvasági biztosítással kapcsolatos munkaadói megtéríté­sekből és perköltségekből származó és az 1933 évi december hó 31-én fennálló tartozását külön kérelem előterjesztése nélkül késedelmi pót­léktól mentesen egyenlő havi rész­letekben hatvan hónap alatt törleszt­­heti, feltéve, hogy a folyó járulékok és díjak fizetésére vonatkozó köte­lezettségének mindenkor szabály­szerűen eleget tesz. Az első törlesz­tési részletet legkésőbben az 1934 évi február hó 28-ig, a későbbi rész­leteket pedig minden következő nap­tári hónap végéig kell megfizetni. (2) Annak a munkaadónak, aki­nek az 1932 évi december hó 26-tól illetőleg az 1933 évi janár 1-től az 1933 december hó 31-ig terjedő időre az 1927 évi XXI. és az 1928. évi XL. törvénycikk alapján betegségi, vala­mint öregségi, rokkantsági özvegy­ségi, árvasági biztosítási (társada­lombiztosítási) járulékok és baleseti biztosítási díjak címén egy-egy inté­zet javára előírt megterhelése a 250 pengőt meghaladja, az intézet a mun­kaadónak legkésőbben az 1934 évi január hó 31-ig előterjesztett kérel­mére — indokolt esetben a minden­kor érvényes késedelmi pótlék mel­lett legfeljebb olyan mérvű kedvez­ményeket engedélyezhet, mint ami­lyenek az (1) bekezdés a 250 pen­gőt meg nem haladó járulék - és díjelőírást felmutató munkaadónak biztosít. A kérelem tárgyában az in­tézet ügyvitele körében intézkedik. Az intézkedés ellen felszólamlásnak van helye: a felszólamlás tárgyában az Országos Társadalombiztosító In­tézet kerületi választmánya (Debre­ceni Kereskedelmi Betegsegélyző Pénztárának választmánya) illetőleg a Magánalkalmazottak Biztosító In­tézetének és a Magyar Hajózási Be­tegségi Biztosító Intézetnek elnök­sége — minden további jogorvoslat kizárásával — határoz. Az első tör­lesztési részletet az intézkedés, ille­tőleg a határozat keltét követő nap­tári hónap végéig, a későbbi részle­teket pedig minden következő naptári hónap végéig kell megfizetni. A m. kir. minisztérium a gazda­sági és hitelélet rendjének továbbá az államháztartás egyensúlyának biz­tosításáról szóló 1931. XXVI. t. c. 2. és 4. §-ában és az 1932: VII. t. c.-ben kapott felhatalmazás alapján a kö­vetkezőket rendeli: A m. kir. minisztérium 16.330 1933. M. E. számú rendelete, a házadóról szóló 1927. évi 200/P. M. számú hivatalos összeállítás módosítása IPARTESTÜLETEK LAPJA 1934. január 1.

Next