Ipartestületek Lapja, 1937 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1937-01-02 / 1. szám
1937 január 2. 1£ARTESTÜLETEfí LAPJA éppen ezért ezekkel a táblázatokkal a legbehatóbban és a legkomolyabban foglalkozni kell. Az Ipartestületek Országos Központja a rendelkezésre bocsátott tervezetek egy-egy példányát megküldi az összes szakmai ipartestületeknek és azoknak a nagy ipartestületeknek, amelyek szakosztályi működést fejtenek ki és ahonnan megfelelő vélemények rendelkezésre bocsátását reméli. Az ügy fontosságára való tekintettel elkerülhetetlenül kívánatos, hogy az összes ipari szakmák a tervezetet a legbehatóbb tanulmány tárgyává tegyék és erre vonatkozó kívánságaikat juttassák el 1937. évi január hó 10-ig az IPOK-hoz, hogy a beérkező véleményeket megfelelően feldolgozva megtehesse a szükséges lépéseket az iparosság érdekeinek megfelelő megvédésére. Az érdekelt iparosság nem tévesztheti szem elől, hogy ez az újabb balesetbiztosítási veszélyességi táblázat ismét 5 esztendőre készül. Az elkövetkezendő 5 éven belül azon változtatni nem lehet , épen ezért minden észrevételt és kívánságot a táblázat életbeléptetése előtt kell érvényesíteni, százalékos mértéke sem, mert az átalakítási költségek 50 százaléka vonható le az átalakított épület után kivetett házadóból, rendkívüli pótlékokból és községi pótadóból, az átalakításokkal egyidejűleg végzett tatarozások költségeinek ugyancsak 50 százalékát lehet levonni a házadóból, de legfeljebb az átalakítási költségek fele összege erejéig. A rendelet 3. §-a taxatíve felsorolja 13 pontban azokat az átalakítási munkákat, amelyek jogalapot nyújtanak az adókedvezményre és itt nincs számottevő változás az előző évi rendelethez képest. Az eljárási szabályok egyik szakasza előírja, hogy a pénzügyigazgatóság a háztulajdonos kérelmére a beszerzett adatok felülvizsgálata, esetleg helyszíni szemle alapján tartozik közölni, hogy a bejelentett átalakítási munkák közül melyek azok, amelyek adókedvezmények igénybevételére jogalapot szolgáltathatnak. A m. kir. adóhivatal pedig köteles a háztulajdonos kérelmére felvilágosítással szolgálni, sőt a fél kívánságára ezt írásban is megadni. A rendeletben benyújtott kedvezményt nem igényelheti az a háztulajdonos, aki az utolsó tíz évben már adókedvezményben részesült, kivéve, ha vis major miatt vált szükségessé az alakítás vagy tatarozás. Rendelkezést tartalmaz a rendelet arra is, hogy adókedvezmény csak akkor igényelhető, ha az iparosmunkálatokat helyben teleppel bíró iparosok (vállalkozók) végezték. Ki átalakításokra adott házadókedvezménnyek meghosszabbítása. A hivatalos lap december 22-i száma közli a pénzügyminiszter 160.000 —1936. VIII. a. sz. rendeletét, amelylyel az átalakításokra adott házadókedvezményeket — általában az eddigi elveknek és eljárásoknak megfelelően — az 1937. évre meghoszszabbítja, vagyis az 1937 január 1-e után megkezdett és legkésőbb 1937 december 31-éig befejezett munkálatokra is engedélyezi. A 22 szakaszból álló rendelet felöleli az átalakítási munkákat és az ezekkel egyidejűleg végzett épülettatarozásokat, amelyekre adókedvezmény engedélyezhető, felsorolja a kedvezményből kizárt munkákat és a különböző korlátozásokat, megállapítja az adókedvezmény mérvét és a különböző eljárási szabályokat. Változatlanul maradt az a rendelkezés, hogy a családi házaknál a házadóalap 30 százalékát kell befektetni, bérházaknál, szállodáknál pedig 15 százalékot. Nem változott az adókedvezmény . A kézművesiparosság hálája és szeretete jeléül átadta az IPOSz aranyérmét és díszoklevelét Kruchina Károly báró osztályfőnöknek. Az iparügyi miniszter és a minisztérium főtisztviselő karának jelenlétében ünnepélyes keretek között adta át a magyar kézművesiparosság többszáz főnyi küldöttsége Kruchina Károly báró miniszteri osztályfőnöknek az Ipartestületek Országos Szövetségének aranyérmét és díszoklevelét a kereskedelemügyi minisztérium dísztermében. Ifj. Tóth Pál, az IPOSz elnöke vázolta azokat az érdemeket, amelyeket Kruchina báró a kisiparosság ügyeinek szeretetteljes felkarolásával és buzgó támogatásával szerzett s biztosította az ünnepeltet a magyar kézművesiparosság hálájáról és további ragaszkodásáról. Ifj. Tóth Pál hangsúlyozta beszédében, hogy a kaposvári iparos kongresszus megbízásának örömmel tesz eleget, hogy átadja a kongresszus legszebb kitüntetését, az aranyérmet annak a férfiúnak, aki a magyar kézművesiparosság érdekében mindenkor oly készségesen és szívvel, oly szeretettel és megbecsüléssel dolgozott, ki nemcsak a szigorúan vett hivatali kötelességét teljesítette a magyar kézművesiparossággal szemben, hanem hivatali kötelességén túlmenőleg, szíves lélekkel állott mindenkor a kézművesiparosság mellé. A kézművesiparossággal szembeni szeretetteljes magatartásával meghonosította az egész minisztériumban azt a kellemes légkört, amely a miniszteri tisztviselők és a hozzájuk forduló iparosok között megnyilvánult. Biztosította, hogy munkájában az egész kézművesiparosság egységesen, egy táborban áll mögötte és a végletekig támogatja őt. Kruchina Károly báró meghatottan köszönte meg a részére nagyon értékes kitüntetést s hangsúlyozta, hogy három évvel ezelőtt, amikor ő a kisipari ügyosztály vezetését átvette, a magyar kézművesiparosság valóban kétségbeejtő helyzetben volt. Azóta a minisztérium tisztviselőkarával vállvetve arra törekszik, hogy a kisiparosság üeveit nemcsak testületi és szakmai, hanem egyéni vonatkozásokban is a legjobban s a legnagyobb megelégedésre intézze el. Az ünnepelt miniszteri osztályfőnök meghatottan mondott köszönete Bornemisza Géza iparügyi miniszternek, hogy e bensőséges, családi ünnepségen résztvett és a magyar kézművesiparosságnak, hogy benne ezt az örömöt ébresztették. Abban, hogy a ma