Ipartestületek Lapja, 1939 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1939-12-23 / 51. szám
2 IPARTESTÜLETEK LAPJA 1939 december 23. Tárgyalás a kartelekről Az iparügyi minisztériumban csütörtökön a kartelkérdéssel kapcsolatban igen érdekes értekezlet folyt le. Heller Farkas műegyetemi tanár elnöki megnyitójában rámutatott arra, hogy a nagy probléma, amelylyel az értekezletnek foglalkoznia kell, az, hogy az eddigi és jelenleg hatályban lévő karteltörvény szabályozása kielégítő két nagy módosításra szorul. Ezek után Varga József iparügyi miniszter szólalt fel. Hangsúlyozta, hogy a kartelkérdés kétségkívül azoknak a közgazdasági problémáknak egyike, amelyekkel a közvélemény igen sokat, sőt talán túl sokat foglalkozik. A gazdasági egyedek izolált élete a múlté és a gazdaságok csak úgy tudnak életképes működést kifejteni, hogy ha kereteiken belül szervezeteket létesítenek. Sőt a modern kor fejlődése afelé halad, hogy mind sűrűbben találkozunk kényszerkartelek megalakulásával. A gazdasági életnek kartel és kartelszerű szervezkedését feltétlenül fontosnak tartja, azonban kész állandóan arra, hogy az ezen a téren muttkozó hiányokat, illetve visszaéléseket megszüntesse. E tekintetben utalt a képviselőház költségvetési vitájában elhangzott megállapításaira. Az értekezlet feladata lesz a kartelkérdést minden oldalról megvizsgálni és javaslatot előterjeszteni. Választmányi ülés az IPOK-ban Az NPOK most megtartott választmányi ülésén Papp József m. kir. kormányfőtanácsos, elnök részletesenbeszámolt arról a nagyvonalú munkáról, melyet az iparos jóléti intézmények fejlesztésére kidolgoztak. Kovatsek Ferenc (Budapest), Stimm Lajos (Miskolc) és Marseball Béla (Győr) hozzászólásai után megbízta a választmány az elnökséget a további intézkedések megtételével. Kovatsek Ferenc (Budapest) hálás köszönetet mondott az elnökségnek és tisztikarnak azért az odaadó munkásságért, amellyel a folyó évben is felkarolták a kézművesi iparoság minden baját és panaszát. Az elhangzott elismerő szavakért Papp József az elnökség, Dobsa László dr. igazgató a tisztikar nevében mondott köszönetet. Fillérekből áldásos alkotások Idestova egy éve annak, hogy az iparügyi kormányzat jóindulatú rendelkezése alapján a tanoncszerződések megkötésekor 1 pengő, tanoncszabaduláskor 2 pengő, a mestervizsgák letételekor pedig 3 pengő pótdíjat szednek az ipartestületek, illetve a kamarák az IPOR jóléti intézményeinek felállítása és továbbfejlesztése céljából. Az elmúlt évben ezekből a pótdíjakból 110 ezer pengő folyt be. Ez a 110 ezer pengő állott rendelkezésre a múlt évben az iparos üdülőházak létesítésére, azoknak fenntartására, a szegény és beteg iparosoknak ingyenes gyógykezelésére és ellátására és az ügyek adminisztrálására. Ehhez a 110 ezer pengőhöz még hozzájárult az iparügyi minisztérium által 5 évre adományozott, évi 10 ezer pengős segélyösszeg és így összesen 120 ezer pengőt fordíthatott az IPOK a kézművesiparosság jóléti intézményeire. Ebből az összegből megvásárolták a balatonfüredi volt Blaha Lujza-villát. Azt a mai viszonyoknak megfelelően átalakíttatták és berendezték. Ezenkívül mérsékelt áron Balatonfüreden 150, Hévizen 230, Hajdúszoboszlón 120, Csízen 10 beteg kézművesiparost helyeztek el. A fizető betegek napi 3,20 pengőért kaptak lakást, fűtést, világítást, napi háromszori étkezést. A fizető betegeken kívül Balatonfüredre 30, Hévízre 60 és Hajdúszoboszlóra 30 iparost teljesen díjmentesen utaltak be. Így a szegény iparosoknak az igényeit is kielégítették. Azok nagyrészt gyógyultan távozhattak családjaik körébe, visszakapván munkaképességüket. A Központ továbbfejleszti a jóléti intézményeket. Elsősorban Hajdúszoboszlón óhajt 50 személyt befogadó gyógyházat építtetni, amely téli- és nyári gyógyhelyül szolgálna. E gyógytelep létesítésére a telket már megvásárolták. A Hévizszentandráson lévő gyógyház kicsinynek és alkalmatlannak bizonyult, mert az ide beutalt betegeket csak úgy tudták elhelyezni, hogy hármat is egy szobába zsúfoltak. Az épület vaspléhből épült, nyáron nagyon meleg, azért itt egy rendesebb házra nélkülözhetetlen szükség van. Csízen, a régi jónevű brómos fürdőhelyen nyári gyógyházat építtet a Központ húsz személy befogadó képességgel. Ezeknek a gyógyházaknak felépítése kb. 340— 350 ezer pengőbe kerülne. Távolabbi terv az, hogy a visszatért Felvidék olyan helyén, ahol nemcsak gyógyhatású víz, de megfelelő magaslati levegő is van, a beteg iparosok részére üdülőket állítanak fel. Az eddigi előkészületek és tárgyalások biztos reményt nyújtanak arra, hogy a jóléti intézmények továbbfejlesztésére szükséges összegeket sikerül az IPOK-nak biztosítania. Kamarai közgyűlés A budapesti kereskedelmi és iparkamara közgyűlésén Éber Antal elnöki megnyitójában ünnepelte Horthy Miklós kormányzót húszesztendős országlásának alkalmából. A közgyűlés napirendjén szerepelt a nyersanyagellátás újabb szabályozása. Az utánptlás lehetősége egyre nehezebbé válik, mert ipari nyersanyagszükségletünk nagyjából ugyanazokra a cikkekre vonatkozik, amelyekre a hadviselő, de a háborún kívül maradt államoknak is a legnagyobb mértékben szükségük van. Remélhető, hogy a most szervezés alatt álló anyaggazdálkodási bizottságok közreműködése ezen a téren is eredményes lesz. Ezután a közgyűlés az árszabályozás kérdésével foglalkozott. Makay Miklós dr. előadó rámutatott arra, hogy az egész üzleti világ megnyugvással tekint az árkormánybiiztos működésére. Éber Antal elnök zárszavában kifejtette, hogy tökéletes árszabályozás nem képzelhető el. Németországban nemcsak, az ipari termékek árát rögzítették, hanem a mezőgazdasági cikkek, munkabérek, lakbérek és egyéb szolgáltatások árait is, tehát minden költségelem és költségtényező áremelkedését lehetetlenné tették. Az utánpótlási ár elvét nem lehetséges az egész vonalon elfogadtatni. A kamara álláspontja szerint leghelyesebb lenne a költség- és haszonszázalékok arányát szabályozni.