Ipartestületek Lapja, 1939 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1939-12-23 / 51. szám
4 1.parijO.g. — A hídmérleg üzembentartása szabadipari foglalkozás. A 73.089- 1897. I. 1. számú elvi határozat szerint a hídmérlegek üzembentartása nem ipari foglalkozás. Tekintettel azonban arra, hogy a szóbanforgó foglalkozásban az iparűzés összes tényálladéki elemei feltalálhatók, ez az álláspont nem tartható fent, s a hídmérlegek üzembentartása ipari tevékenységnek — jelesül szabadiparnak — tekintendő. (38.453 -1939. NI. К. К. M.) — A telep áthelyezése esetében az új telepre új iparhatósági telepengedélyt kell szerezni. A telepengedély meghatározott helyhez kötött jogosultság lévén, a telepnek más helyre való áthelyezése esetén a teleptulajdonos új telepengedélyt köteles szerezni. A régi szerzett jogára tehát nem hivatkozhatik az, aki telepét akkor helyezi át, amikor az illető áru tárolására szolgáló telepek létesítése már telepengedélyhez van kötve. (37.391/1938. I/b. —■ K. K. M.) — A kereskedő megrendelésre a telephelyén kívüli községekbe is szállíthat. Minden kereskedő jogosult kifejezett megrendelésre a megrendelő számára bárhová, tehát bármely községbe, árut szállítani. Olyan jogszabály, amelynek alapján a kereskedő ennek a jogának a gyakorlatától eltiltható volna, nincsen. Ha azonban a kereskedő nem kifejezett megrendelésre szállít árut, hanem megrendelés nélkül, ellene a kihágási eljárást a tényállás szerint jogosulatlan megrendelésgyűjtés, avagy engedély nélküli házalás miatt meg kell indítani. (46.368/ 1939. II.- I. I. M.) hogy az időközben a különböző orszá- jgokban létesített Dokumentációs Köz- pontok (amelyek a mi viszonyainkhoz képest szinte elképzelhetetlen apparátussal működnek) tevékenysége, a szakkörök véleménye szerint, az ipari és gazdasági fejlődésnek az utóbbi tíz év alatti tempójával feltétlenül összefüggésbe hozható. E célkat és eredményeket szem előtt tartva a Magyar Racionalizálási Bizottság kezdeményezésére még az elmúlt évben megalakul a Magyar Ipari Dokumentációs Központ felállításának előkészítésére egy előkészítő bizottság Misángyi Vilmos dr. műegyetemi ny. r. tanár elnöklete alatt, amely bizottság a Magyar Mérnök és Építész Egyletben a napokban tartott ülésében a Magyar Ipari Dokumentációs Központnak a Technológiai Könyvtár kebelében való sürgős felállítása mellett foglalt állást. Az ülésen dr. Vér Tibor miniszteri tanácsos, műegyetemi magántanár a m. fdr. Technológiai és Anyagvizsgáló Intézet igazgatója bejelentette, hogy a szükséges helyiségek rendelkezésére bocsátásán kívül a szakirodalmi dokumentációs anyag rendszeres beszerzésével is kívánja a létesítendő központot támogatni. Az előkészítő bizottsági ülés Kelemen Móricnak, a Magyar Racionalizálási Bizottság igazgatójának javaslatára úgy határozott, hogy a mezőgazdasági, építőipari, kézműipari s közgazdasági szakirodalmi adatszolgáltatást is felveszi a Központ programjába . KÖZGAZDASÁGI ÉS HONVÉDELMI SZEMPONTOK INDOKOLJÁK A MŰSZAKI DOKUMENTÁCIÓS KÖZPONT FELÁLLÍTÁSÁT A szakirodalmi termelés — különösen műszaki és ipari vonatkozásban. — az utoló évtizedben világszerte oly hatalmas méreteket öltött, hogy ebben az útvesztőben való eredményes és főképpen gyors tájékozódás lehetővé tétele céljából, külön erre szolgáló szerveket, úgynevezett Dokumentációs Központokat (szakirodalmi forrás- és adattudakozó központokat) kellett létesíteni. A külföld e téren követésre méltó példákkal szolgál. Kétségtelen ugyanis, if KTESTI Ш UK LATIA 1939 december 23. Az ipartestületi tisztviselő legalacsonyabb javadalmazása Több oldalról jött érdkelődésre ezúton közöljük, hogy az iparügyi miniszter 2343/XIII.-1939. sz. állásfoglalása szerint az ipartestületi tisztviselők szolgálati viszonya tekintetében, — amennyiben az ipartestület szolgálati és fegyelmi szabályzata az alkalmazottakra kedvezőbb rendelkezést nem tartalmaz, — az iparban alkalmazott magántisztviselőkre vonatkozó jogszabályok, ennélfogva az 1937 :XXI. t. c. és a 3.000/1938. Ip. M. sz. rendelet az irányadók. Ebből következik, hogy azokat a rendelkezéseket, amelyek az iparban alkalmazott tisztviselők legkisebb munkabérét megállapítják, az ipartestületi tisztviselőkre is alkalmazni kell. Az iparban alkalmazott tisztviselőknek fizetendő munkabéreket megállapító bizottság 7/1938. sz. határozatával megállapította a tisztviselők legalacsonyabb munkabérét. Ennek megfelelően Budapesten és Budapest környékén az érettségi, vagy ezzel egyenrangú bizonyítványt szerzett bármilyen munkakört betöltő tisztviselő javadalmazása az első évben havi 100 pengő, a második és harmadik évben havi 120 pengő, a negyedik és ötödik évben havi 135 pengő, végül az ötödik év után havi 150 pengő. Az érettségi, vagy ezzel egyenrangú bizonyítványt szerzett ipartestületi tisztviselők javadalmazása a törvényhatósági és megyei városokban az első évben havi 90-, a második és harmadik évben havi 110-, a negyedik és ötödik évben havi 120-, míg az ötödik év után havi 135 pengő. A jelzett iskolai képzettséggel rendelkező ipartestületi tisztviselő legalacsonyabb javadalmazása az ország területén fekvő összes többi községekben az első évben havi 80-, a második és harmadik évben havi 95-, a negyedik és ötödik évben havi 110-, az ötödik év után pedig havi 120 pengőben állapíttatott meg. A motalkófogyasztás újabb szabályozása. A hivatalos lap december 19-iki száma közli a kereskedelemügyi miniszter új rendeletét a motalkófogyasztás szabályozásáról. A szeptember 3-ika óta érvényben lévő rendelkezésekkel szemben az új rendelet az egyes gépjárművek részére megállapított motalkómennyiséget kisebb mértékben csökkentette, ezzel szemben azonban a 3,5 liternél nagyobb űrtartalmú személygépkocsik részére is ugyanolyan mennyiségű motalkójegyet biztosít, mint amennyit az ennél kisebb hengerűrtartalmú gépkocsik kapnak. Az új rendeletben megállapított motalkőjegyet az igényjogosultaknak legkésőbb december 30-ig kikézbesítik. A rendelet egyébként 1940 január elsején életbe lép.