Ipartestületek Lapja, 1941 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1941-01-04 / 1. szám
4 rácsmester, alelnök: Szabó Ödön fodrászmester, Verestóy Ferenc csizmadiamester és Keresztély Gyula bádogosmester. Székelyhíd és Vidéke Ipartestület, elnök: Bálint Ferenc férfiszabómester, alelnök: Papp Isttván órásmester és Végh Imre asztalosmester. Székelykeresztúr és Vidéke Ipartestület, elnök: Kaznovszky Viktor lakatosmester, alelnök: Máthé Sándor tímármester. Szilágycsehi és Vidéke Ipartestület, elnök: Lakatos János mészárosmester, alelnök: Lakatos Ferenc asztalosmester. Szilágysomlyó és Vidéke Ipartestület, elnök: Kattra Endre lakatosmester, alelnök: Józsa Sándor kalaposmester és Méhes Lajos molnármester. Szinérváralja és Vidéke Ipartestület, elnök: Szűcs István férfiszabómester, alelnök: Kiss Lajos kerékgyártómester. Tasnád és Vidéke Ipartestület, elnök: Fetzer Antal cipészmester, alelnök: ifj. Keresztessy Sámuel oltárépítő és asztalosmester és Toperczer József csizmadiamester. Zilah és Vidéke Ipartestület, elnök: Diószeghy Sándor mészáros és hentkesmester, alelnök: Szénássy Ferenc csizmadiamester és Kovács János kőművesmester. Zsibói Járási Ipartestület, elnök: Fibrecht Béla szíjgyártómester, alelnök: Fehér Sándor férfiszabómester és Florencsits Sándor építőmester. Itr Orel Géza főigazgatónak most jelent meg a legújabb könyve Gazdasági Szellem Nevelése címmel Érdekli az iparost és kereskedőt, a kisgazdát egyaránt. Tartalma: Az élet abc-je helyet kér az iskolában, kereskedői utánpótlás, tanács érettségizett lányok számára, szélsőkereskedni,mi iskola és a kereskedői szellem, neveljünk vendéglátásra, az iparos jótulajdonságai és hibái, külön érdeklik az iparosságot a müncheni tanonciskolai oktatókat képző külön szakiskola, az iparos, mint kereskedő, az egyéni törzslap vezetése a helyes pályaválasztás érdekében. A munka megrendelhető a Stádium könyvterjesztő vállalatnál, V. ker., Klebelsberg u. 29. Ára 2,60 pengő. Ajánljuk az Ipartestületi Könyvtárak számára, s mindazok részére, akik a tanorncok szakkiképzését szívükön hordják IPARTESTÜLETEK LAPJA 1941 január hó 4. A gazdasági csúcsminiszter mondotta: Reményi Schneller Lajos dr. pénzügyminiszter,az újonnan kinevezett gazdasági csúcsminiszter, a a felsőház költségvetési vitája során nagy érdeklődéssel kísért beszédet mondott. Beszédében megemlékezett az ország fokozott gazdasági erőfeszítéseiről, majd a gazdasági helyzet további stabilitása érdekében a következőket mondotta: — Át kell térnünk az irányított gazdálkodásra. Fokozni kell termelésünket, csak így tudjuk elérni azt a helyet, amelyhez az új európai rendben jogunk van. Tervszerűen kell megszervezni, a termelést, szabályozni a javak elosztását és fogyasztását, biztosítani a tőkének, mint a termelési eszköznek megfelelő felhasználását, hogy minél több munkát adjon. — Mindenkinek joga van arra, hogy munkáját értékesítse. De mindenkinek a ráeső munkát munkaereje teljes Latbavetésével kell végeznie. Tekintse mindenki saját munkáját hivatásnak, a nemzettől kapott megbízásnak. Ez vonatkozik a munkásra, de a termelési eszközök birtokosaira is. A termelés után megfelelő polgári haszonra van jogunk. Minden termelési ágnak jár tisztességes polgári haszon, de a munkásnak is annyi bér, amennyiből meg tud élni. Szerves árpolitikát kell tehát bevezetnünk, amely minden tényezőre tekintettel van. A munkaszolgálatot katonai szolgálatnak kell tekinteni A munkaszolgálatot teljesítők szempontjából igen nagyjelentőségű elvi állásfoglalás történt a budapesti központi járásbíróságon. A járásbíróság csoportfőnökei értekezletet tartottak, hogy az egységes joggyakorlat biztosítása érdekében eldöntsék, váljon a munkaszolgálat katonai szolgálatnak tekintendő-e és így a bevonultak magánjogi viszonyai tárgyában kiadott 7110/1938. M. E. Sz. rendelet vonatkozik-e a munkatáborba bevonultakra is? Ez a rendelet tudvalévően a rendkívüli fegyvergyakorlatra bevonultakról szól és különböző végrehajtási, valamint perjogi kedvezményeket biztosít az érdekelteknek. Később a 7110/1930. M. E. sz. rendelet a 7110/1938. sz. rendelet hatályát kiterjesztette mindazokra, akik mint tartalékosok vagy póttartalékosok teljesítettek tényleges katonai szolgálatot. A központi járási bíróságon mindeddig nem volt egységes bírói gyakorlat ebben a kérdésben, hogy a közérdekű és honvédelmi munkaszolgálatot teljesítők is részesülhetnek-e a 7110/1938. sz. rendelet kedvezményeiben, vájjon a munkaszolgálatosokra is kiterjed-e a bevonult kereskedelmi és ipari alkalmazottak szolgálati viszonyára vonatkozó rendelet. Az értekezlet arra az álláspontra helyezkedett, hogy a munkatáborban lévők is úgy tekintendők, mintha rendkívüli fegyvergyakorlatra vonultak volna be, tehát az említett rendeletekben biztosított kedvezmények reájuk nézve is kiterjednek, hiszen ők is rendkívüli viszonyok következtéiben, katonai behívó alapján teljesítenek szolgálatot. Kedvezményt a katonai szolgálatot teljesítő iparosoknak A katonai szolgálatot teljesített kézművesiparosok segélyezése és adóhátraléka kérdésében a Debreceni Kereskedellmi és Iparkamara kérelemmel fordult az iparügyi miniszterhez. Mind gyakrabban jelentkeznek a kézművesiparosság köréből segély iránti kérelmekkel olyan kézművesiparosok,akik az évben hónapokon keresztül katonai szolgálatot teljesítettek. Az iparosok arra hivatkoznak, hogy helyzetük semmiben sem különbözik rá kenyér nélkül maradtt mezőgazdaságii munkásokétól, mert egyfelől addig, amíg katonai szolgálatukat teljesítették, műhelyük részben munkahiány, részben pedig munkaerő hiánya miatt zárva volt, amikor pedig leszerelésük után újból megkezdték munkájukat, igen sok helyen az anyaghiány miatt nem tudtak eredményes kereseti te