Ipartestületek Lapja, 1941 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1941-01-04 / 1. szám

4 rácsmes­ter, alelnök: Szabó Ödön fodrászmester, Verestóy Ferenc csiz­madiamester és Keresz­tély Gyula bádogosmester. Székelyhíd és Vidéke Ipartestület, elnök: Bálint Ferenc férfiszabómes­ter, al­elnök: Papp Isttván órásmester és Végh Imre asztalosmester. Székelykeresztúr és Vidéke Ipar­­testület, elnök: Kaznovszky Viktor lakatosmes­ter, alelnök: Máthé Sán­dor tímármester. Szilágycsehi és Vidéke Ipartestü­let, elnök: Lakatos János mészáros­mester, alelnök: Lakatos Ferenc asztalosmester. Szilágysomlyó és Vidéke Ipartes­­tü­let, elnök: Kattra Endre lakatos­mester, alelnök: Józsa Sándor kala­posmester és Méhes Lajos molnár­­mester. Szinérváralja és Vidéke Ipartestü­let, elnök: Szűcs István férfiszabó­mester, alelnök: Kiss Lajos kerék­gyártómester. Tasnád és Vidéke Ipartestület, el­nök: Fetzer Antal cipészmes­ter, al­elnök: ifj. Keresztessy Sámuel oltár­építő és asztalosmester és Toperczer József csizmadiamester. Zilah és Vidéke Ipartestület, el­nök: Diószeghy Sándor mészáros és hentk­esmester, alelnök: Szénássy Fe­renc csizmadiamester és Kovács Já­nos kőművesmester. Zsibói Járási Ipar­testület, elnök: Fi­brecht Béla szíjgyártómester, al­elnök: Fehér Sándor férf­iszabómes­­ter és Flor­encsits Sándor építő­mester. I­tr Orel Géza főigazgatónak most jelent meg a legújabb könyve Gaz­dasági Szellem Nevelése címmel Érdekli az iparost és kereskedőt, a kisgazdát egyaránt. Tartalma: Az élet abc-je helyet kér az iskolában, kereskedői utánpótlás, tanács érett­ségizett lányok számára, szélsőkeres­kedni,mi iskola és a kereskedői szel­lem, neveljünk vendéglátásra, az iparos jótulajdonságai és hibái, kü­lön érdekli­k az iparosságot a mün­cheni tanonciskolai oktatókat képző külön szakiskola, az iparos, mint kereskedő, az egyéni törzslap veze­tése a helyes pályaválasztás érdeké­ben. A munka megrendelhető a Stádium könyvterjesztő vállalatnál, V. ker., Klebelsber­g­ u. 29. Ára 2,60 pengő. Ajánljuk az Ipartestületi Könyvtárak számára, s mindazok részére, akik a tanorncok szakkikép­zését szívükön hordják IPARTESTÜLETEK LAPJA 1941 január hó 4. A gazdasági csúcsminiszter mondotta: Reményi Schneller Lajos dr. pénzügyminiszter,­­az újonnan ki­nevezett gazdasági csúcsminiszter, a a felsőház költségvetési vitája során nagy érdeklődéssel­ kísért beszédet mondott. Beszédében megemlékezett az ország fokozott gazdasági erőfe­szítéseiről, majd a gazdasági helyzet további stabilitása érdekében a kö­vetkezőket mondotta: — Át kell­ térnünk az irányított gazdálkodásra. Fokozni kell terme­lésünket, csak így tudjuk elérni azt a helyet, amelyhez az új európai rendben jogunk van. Tervszerűen kell megszervezni, a termelést, sza­bályozni a javak elosztását és fo­gyasztását, biztosítani a tőkének, mint a termelési eszköznek megfe­lelő felhasználását, hogy minél több munkát adjon. — Mindenkinek joga van arra, hogy munkáját értékesítse. De min­denkinek a ráeső munkát munka­ereje­ teljes Latbavetésével kell vé­geznie. Tekintse mindenki saját munkáját hivatásnak, a nemzettől kapott megbízásnak. Ez vonatkozik a munkásra, de a termelési eszkö­zök birtokosaira is. A termelés után megfelelő polgári haszonra van jo­gunk. Minden termelési ágnak jár tisztességes polgári haszon, de a munkásnak is annyi bér, amennyi­­ből meg tud élni. Szerves árpoliti­kát kell tehát bevezetnünk, amely minden tényezőre tekintettel van. A munkaszolgálatot katonai szolgálatnak kell tekinteni A munkaszolgálatot teljesítők szem­pontjából igen nagyjelentőségű elvi állásfoglalás történt a budapesti köz­ponti járásbíróságon. A járásbíróság csoportfőnökei értekezletet tartottak, hogy az egységes joggyakorlat bizto­sítása érdekében eldöntsék, váljon a munkaszolgálat katonai szolgálatnak tekintendő-e és így a bevonultak ma­gánjogi viszonyai tárgyában kiadott 7110/1938. M. E. Sz. rendelet vonatko­zik-e a munkatáborba bevonultakra is? Ez a rendelet tudvalévően a rendkívüli fegyvergyak­orlatra bevonultakról szól és különböző végrehajtási, valamint perjogi kedvezményeket biztosít az ér­dekelteknek. Később a 7110/1930. M. E. sz. rendelet a 71­10/1938. sz. rendelet ha­tályát kiterjesztette mindazokra, akik mint tartalékosok vagy póttartalékosok teljesítettek tényleges katonai szolgála­tot. A központi járási bíróságon mindeddig nem volt egységes bírói gyakorlat eb­ben a kérdésben, hogy a közérdekű és honvédelmi munkaszolgálatot teljesítők is részesülhetnek-e a 7110/1938. sz. ren­delet kedvezményeiben, vájjon a m­un­­kaszolgálatosokra is kiterjed-e a bevo­nult kereskedelmi és ipari alkalmazot­tak szolgálati viszonyára vonatkozó ren­delet. Az értekezlet arra az álláspontra he­lyezkedett, hogy a munkatáborban lévők is úgy tekintendők, mintha rendkívüli fegyvergyakorlatra vonultak volna be, tehát az említett rendeletekben bizto­sított kedvezmények reájuk nézve is ki­terjednek, hiszen ők is rendkívüli viszo­nyok következtéiben, katonai behívó alapján teljesítenek szolgálatot. Kedvezményt a katonai szolgálatot teljesítő iparosoknak A katonai szolgálatot teljesített kézművesiparosok segélyezése és adóhátraléka kérdésében a Debre­ceni Kereskedellmi és Iparkamara kérelemmel fordult az iparügyi mi­niszterhez. Min­d gyakrabban jelentkeznek a kézművesiparosság köréből segély iránti kérelmekkel olyan kézműves­­iparosok,­­akik az évben hónapokon keresztül katonai szolgálatot teljesí­tettek. Az iparosok arra hivatkoznak, hogy helyzetük semmiben sem kü­lönbözik rá kenyér nélkül maradtt mezőgazdaságii munkásokétól, mert egyfelől addig, amíg katonai szol­gálatukat teljesítették, műhelyük részben munkahiány, részben pedig munkaerő hiánya miatt zárva volt, amikor pedig leszerelésük után új­ból megkezdték munkájukat, igen so­k helyen az anyaghiány miatt nem tudtak eredményes kereseti te­

Next