Iparügyek, 1887 (1. évfolyam, 1-24. szám)

1886-12-20 / 1-2. szám

PRÍM í RAMM hl ELYETT. U.j czim alatt folytatását képezendi e lap azon nem ,,iparszeriiu szakirodalmi munkás­ságnak és egyszermind azon irányzatnak, mely a 70-es években általam szerkesztett „Kézmü- iparosok Lapjában,“ később az „Ipartestületi Lapok“ és a „Kiállítási Lapok“-ban kifejezést nyert. A rövid szünet meggyőzött arról — és pedig nem csak engem, hanem mindazokat is, kik közreműködésüket eleve felajánlották, — bogy iparügyeink ép most kevésbbé nélkülöz­hetnek mint valaha oly központi szakközlönyt, mely menten hivatalos kötelmektől és menten rég tartalmatlanná vált hangzatos jelszavak bálványimádásától, mely irányt adva, nem to­latva, értesüléseit az első forrásokból merítve, minden kérdés csiráinak és összes fejlődési fázisainak alapos ismeretére támaszkodva lép­jen az iparérdekek szolgálatába. Az időszaki iparos szakirodalomnak leg­gyakorlatibb neme, az egyes iparágak specziá- lis igényeinek szentelt és a technikai haladás minden figyelmet érdemlő vívmányairól számot adó szakközlönyök és folyóiratok, a mint azok különösen Németországban százat meghaladó számban fennállanak. iparunk legtöbb ágának szűk munkatere mellett még csak nagyon ki­vételesen tudtak nálunk talajra találni. így aztán újabban a szaklapoknak két ellentétes kategóriája keletkezett: az egyik számára a némely körökben még mindig népszerű, de valójában szélmalomharczot jelentő áramlatok szóvivősége biztosítja a hívők bizonyos cso­portját ; a másik a fizetett reklámnak szak- irodalmi mezbe öltöztetése által törekszik üzleti czéljait elérni. Az utóbbiról nincs mit szóla- nunk; de a vidéken itt-ott legtisztább czél- zattal kultivált előbbi szellemi táplálékról sem habozunk kimondani, hogy az oly jelszavak végtelen variálása, melyek a magyar iparos boldogulásának egyedüli kutforrásaként a pa­ragrafust és a tizenhárom próbás iparos hazafiság főkelléke gyanánt a kaszt-privilegiumok han­goztatását állítják oda, és melyek szerint min­denre inkább van szükségünk, mint arra, hogy a velünk versenyző világipar hóditó uralmá­nak haladási segéd forrásait elsajátítsuk; — az ily irányzat, sugallta bár a legjobb szándék, nem válhatik javára a legfélelmetesebb ver­senytársával közös háztartásban élő magyar iparos-osztálynak. A mellett, hogy kijelölni és erélyesen szorgalmazni fogjuk azt, a mit más tényezők­nek a mi érdekünkben, mint nemzeti közös érdekben, tenni kötelességük, a mi program- inunknak sarkpontját az képezi, a mit önma­gunknak tennünk kell saját kenyórérdekünkben. A törvény emelhet bizonyos vódsánezo- kat, alkothat tág és szilárd kereteket, de nem önthet belé szellemet, nem adhat hozzá húst és vért. Azokhoz kívánunk szólani, a kikkel más­fél évtizeden át fárasztó és gyakran czéltévesz- tettnek hirdetett, de nem sikertelen harczot vívtunk egy közös érdekű nemzeti ügyért. ( Azokhoz, kik egy táborban egyesültek, mikor tiltakozó szavunkat kellett felemelni egy tör­vényalkotási nagy ballépés ellen, és a kik egy táborban vannak most is, midőn a nehezen elért törvényes vívmányok alapjára helyezkedve, saját erejükből akarják megteremteni a magyar ipar felvirágoztatásának mindmegannyi még hiányzó feltételeit. A kor óramutatója senki kedvéért sem áll meg, még kevésbbé megy visszafelé. Ott voltam az 1872., 1879. és 1884. évek országos mozgalmainak ólén, melyek a közvéleménynek az egyértelműség és tömörülés legimpozánsabb képét nyújtották ; a legtöbb azon közös törek­vések és közös jelszavak közül, melyek akkor existentiális érdekekben gyökereztek, ma már meghaladott álláspontot képeznek, és azokon kérődzni azért, mert még mindig a legkedve­zőtlenebb viszonyok súlya nehezedik keze mun­kájára, nem lehet egy önérzetes, müveit társa- ; dalmi osztály szerepe. Keresni e mostoha helyzet valódi kut- I forrásait, felismerni a védekezés leghatályosabb alkotmányos eszközeit, nem gyengíteni, hanem erősbiteni az érdekközösség kötelékeit a magyar ipar erősebb és gyengébb, .,nagy‘ és „kis“ munkatónyezői közt; fejleszteni a törvény által biztosított önkormányzati intézményeket, — ez és nem más lehet a feladata a nemzeti ipariigy minden igaz munkásainak. Ez a feladata lapunknak is, mely ez utón ál^ndó szellemi kapocsul remél válhatni az uj életképes alapokon szervezkedett testületek közt. Az „Iparügyek“ programmja az, a mi Magyarország iparának és iparos középosztályá­nak palládiuma: egyesülés és haladás. RÁTH KÁROLY. í---- ; ■ * - ■ - -- — - - ~T~______- —T L-V. - - L"3 A KÉT ÉVES IPARTÖRVÉNY. Ha rövid szemlét tartunk azon állapotok fölött, melyeket az, 1884. XVII. t. ez. a máso­dik kalendárium! év végéig teremtett, akkor jóformán minden téren előrelátott módon ér­vényesülve látjuk a törvénynek számos mély­reható üdvös intézkedéseit, ép úgy, mint fél- rendszabályait és, complicátióit. Kezdve az országos iparegyesületnek hete­ken át folytatott beható bizottsági tárgyalásaitól egészen a hírlapi fejtegetések halmazáig és a brochiirökig; kezdve az 1884. febr. 17-ére rög­tönzött szükebbkörü országos értekezlettől egészen a 12-ik órában, a képviselőház tárgya­lási napján, a miniszterekhez menesztett monstre-küldöttségig, sőt legutoljára még a Előfizetési dij : félévre (i 2 szám) 2 frt, egész évre (24 szám) 4 írt.. -J!- Megjelenik havonként kétszer, vf j Szerkesztőség és kiadóhivatal: IX., csillag-utcza 15. FELELŐS SZERKESZTŐ: V RÁTH KÁROLY. ; Tartalom: Programm helyett. — A kétéves ipartörvény. —, Iparügyi budget 1887-re. — Az elejtett kamarai reform. — A budapesti kereskedelmi- és iparkamra iparosztályának tagjai 186g—86. — A szegedi javaslatok. (I.) — Mit ígérnek a székely iparosoknak ? — Az ipartestületek orsz. értekezletének munka- programmja. — Az orsz. iparos segély- és nyugdijszövetkezet tervezete. — A műhelyből. — Iparos-gvülések külföldön. — Szállítási ügyek. — A hazai ruházati ipar helyzete. — Iparügyi újdonságok. — Apróságok. («Szaklap»-szemelvénvek.) — Ipartestületi ügyek. — A vas- és fémiparosok nyersanyag- és nyugdíj-szövetke­zetének alapszabály-tervezete. (I.) — A szolnoki ipartestület csizmadia-szakosz­tályának és nyersanyag-raktárának szabályzata. (I.) — 'I'árcza : Egy Prolog, Gelléri Mórtól. — Ipartestületi czimtár. (Az eddig megalakult ipartestületek tisztikarának és elöljáróságának névsora.) I. — A londoni ezéhek czimerei (kép). — Hirdetések.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék