Iparügyek, 1895 (9. évfolyam, 1-24. szám)

Az „IPARÜGYEK“ 1895. évfolyamának tartalomjegyzéke. Véleményadások. 541. Ki nem lehet iparhatósági biztos? 542. A gubásipar képesítéshez van kötve. 543a.) Egyes esetekben az egész országban bárhol szabad ipari mun­kát végezni. b) Mikor nem tagad­ható meg az iparjog kiadása ? c) Bor­bélymunka is teljesíthető megren­delés folytán az üzleten kívül . . II. 18 547. a) Az »orthopäd« szó magyará­zata. b) Orthopäd czipész s járó és nyujtógép készítő. 548. Idegen név a megvett szifon-üveg fejeken nem használható. 549. A másodszor össze­hívott közgyűléshez új indítványt beadni nem lehet. 550. A térdíjak megjelölése és a hangszeripar az ez­redéves kiállításon..................... III. 29 554. Kötelezők-e a tanoncz-munkakiál­­lítások ? 555. Ácstelep nincs telep­­engedélyhez kötve. 556. a) Egy ké­ményseprő bírhat két munkakerü­letet. b) Az üzletáthelyezés ugyan­azon iparhatósági kerületen belül ipardijmentes. c) Közkereseti társa­ság feloszlása esetén a tagoknak uj iparigazolványra van szükségük . V. 55 560. A nyomdászipar nincs képesítés­hez kötve. 561. A kis kőmivesek munkaköre. 562. a) Az ipartestületi tisztség kötelesség, b) Kivétel az elnökre nézve, c) Nem iparos nem lehet testületi elnök................ VII. 80 566. Egyik község a másiknak vásári jogát meg nem rövidítheti. 567. A búcsúk vagy országos vagy heti­vásár jellegűek. 568. a) A kereskedő ipartestületi tag nem lehet. b) Czipő­­felsőrész készítés a czipész-ipar egyik t­aga. c) A társaság és egyik tagjának dijai............................................. XII. 136 572. Iparkihágások kizárólag az első­fokú iparhatóságok hatáskörébe tar­toznak. 573. A házilagos és ipari készíttetés közötti különbség. 574. Engedélyhez és képesítéshez kötött iparágak................................... XIII. 145 581. A kisebb kőműves-, ács- és kő­faragómunkákra szóló képesítés. 582. A szabad ipart­űzök nem tartoznak az ipartestületbe, de a betegsegélyző­­pénztárba igen. 583. Üzlethelyiség változás nem jogczik a végeladásra XV. 164 590. Ipartestület alakítása tárgyában a felebbezés is bélyegmentes. 591. a) Adófizetés nem jogosít iparűzésre, b) Szijjgyártó czikk oly vásáron, hol kötél árusittatik, szintén árusítható 592. Hadmentességi dijat segédjéért csak a nála töltött időre fizet az iparos. XVIII. 190 596. A gubakészités mint házi ipar. 597. A tanoncziskolai igazgató és Sz. Old. tanítók választási módja. 598. A nyer­ges és fényező ipar külömbözősége. XIX. 202 602. Dohánytőzsdékben vasárnapon pi­pát és pipaszárat is szabad elárusí­tani. 603. A hajóács a kisebb ács­­iparosok közé sorozandó és az ipar­testületnek tagja. 604. Budapesten a tanoncziskolákban nem szednek tandíjat................................................ XX. 225 611. a) Melyik ipartestü­letbe tartozik Budapesten a köszörűs ; b) a papla­­nos és tapétafelragasztó ; c) a disz­­mó-, doboz-, tok- és ostorkészitő ipar; d) a békéltető bizottság hatá­rozatának végrehajtásához 12, illetve 36 kros bélyeg előlegezendő.^^. A jogtalanul kilépő segéd visszaveze­tése és megbüntetése. 613. Építő­iparosok és építési vállalkozók közti különbség...........................................XXIII. 249 Elvi Határozatok. Leégett fürészmalom újjáépítéséhez nem kell telepengedély................... I.­ 8 Az ipardíj üzlethelyiség változtatása esetén újra megfizetendő. Helypénz­­szedési díjszabály áthágása nem kihágás. Italmérők, ha helypénzt fizetnek, vásárkor is kimérhetnek. Ha a felebbezési határidő utolsó napja vasárnapra esik, a hétfőn be­adott felebbezés elkésettnek nem tekinthető........................................... I. 17 A munkaadó a ki nem jelentett alkal­mazott után csak addig köteles a járulékokat fizetni, a­míg az máshol bejelentve nincs. Százalékot élvező biztosítási ügynökök nem tartoznak a biztosításra kötelezettek közé. Ven­déglősöknél cselédkönyvvel alkal­mazott segédszemélyzet nem köteles a segélypénztárba belépni .... III. 31 Italmérési adók bérlői nincsenek jogosítva kimérésre. Az ipardíj csak elutasítás esetében téríttetik vissza ................... ........................ V. 59 A felügyelő bizottság tagjai, ha tény­leg csak néhány hónapon át voltak hivatalukban, a közgyűlés által hi­vatalukban még egy évig meghagy­hatók. A választott bíróság műkö­dési tartama egyik közgyűléstől a másikig terjed. A dohánybeváltó­hivatal napszámosai nem köteles pénztári tagok. Az egyik főszolgabíró köteles a másik főszolgabíró meg­keresésére a járása területén lakó feleket kihallgatni. A pénztárt az elnök képviseli.................................. XII. 136 A mészárosipar értelmezése. A kóser­­hasmérés hirdetése. Vad-és csemege­kereskedés. A testületi jegyző állása. XIII. 144 Vagyontalan munkaadónál alkalmazott pénztári tag is segélyezendő. Az iparhatóság azon alkalmazottakat, kiknek fizetése és ellátása biztosítva van, a pénztárba lépés kötelezettsége alól fölmentheti.................................. XIII. 147 Ipartestületi segélypénztárnál szava­zategyenlőség esetén az elnök dönt. Nem illetékes pénztárnál való bizto­sítást az elsőfokú iparhatóságnál kell feljelenteni. Ipartestületi pénztár tag­jai csak a testület tagjainál alkalma­zottak lehetnek ........ XVI. 173 Tanoncziskolai elvi határozatok (1—11.) XVIII. 188 Az a munkás, ki az ellenállási pénztár részére gyűjt, felmondás nélkül el nem bocsátható. A munka megszün­tetésére való unszolás kihágás . . XVIII. 189 Fővárosi hivatalnok lehet ipartestületi jegyző. Az iparos azért, ha tanoncza éjjel házon kívül csavarog, nem bün­tethető. Köz­vágóhíd építéséhez csupán építési engedély kell, magánvágó­­hídéhoz azonban ipari telepengedély is szükséges...................................... XIX. 201 Halászatnál alkalmazottak biztosításra nem kötelezhetők. Klisék készítése nem ipari foglalkozás, miért is az ilyen segédszemélyzet nem köteles valamely pénztárba belépni. A munka­adó székhelyén kívül időlegesen dol­gozó alkalmazottak, ha a székhely pénztáránál tagok, az időleges fog­lalkoztatásuk helyén illetékes pénz­tárnál nem jelentendők be. A tanon­­czoknak is van igényük táppénzre. XIX. 204 Ugyanazon területen működő pénz­táraknál csakis egy és ugyanazon átlagos bér lehet a járulék alapja, de a járulékkulcs leszállítható . . XX. 216 Az iparhatósági biztos beavatkozási joga..........................................................XXII. 238 Czikkek. Sz. Old. Egy évi iparkrónika............................ I. 2 Az ezredéves kiállítás épületei ... II. 13 Három miniszter, három igazgató . . III. 25 A nőipariskolák..................................... III. 26 Két év iparfejlesztésének története I. IV. 37 A szakrajzolásról................................ IV. 38 Két év iparfejlesztésének története II. V. 49 A szakrajzolásról (Válasz).................. V. 51 Kiállítási munkát az iparosoknak . . VI. 61 Negyven évig hivatalban.................. VII. 74 Miért van ez így ?­............................ VII. 75 Mezőgazdaság és ipar.......................... VIII. 85 A magyar szoczialisták....................... IX. 97 A szakrajzolásról (Viszonválasz) . . IX. 100 A védjegy­törvény módosítása ... X. 109 Szabadalmi ügyünk reformja III. . . X. 111 A kongresszusok korszaka .... XI. 121 A fegyenczipar........................................ XI. 133 A munkahiány oka............................... XII. 134 A felszólamlások ideje.............................XIII. 141 Iparosok a Keleten ................................ XIII. 142 A sütőipar korlátozása.......................... XIV. 153 A sütő szabályrendelethez .... XIV. 154 A tan-és munkaviszony szabályozása I. XV. 161 A magyarországi bérharczok okai . . XVI. 169 Czipészek szövetkezete.......................... XVI. 170 A tan-és munkaviszony szabályozásán. XVII. 177 Húsz év előtt........................................XVIII. 185 A munkaközvetítés reformjához. . . XIX. 197 A bérkrizis............................................ XIX. 198 Ezredéves kiállítási dolgok .... XX. 209 Az önálló vámterület és a ruházati ipar XXI. 221 A jövő évi költségvetés és a kisipar XX. 223 A tárgyalások küszöbén.......................XXII. 233 A kisipar helyzetéről...........................XXIII. 245 A jövő évi költségvetés és a kisipar XXIII. 249 Ipartestületek eldarabolása .... XXIV. 253 A kisipar és a szövetkezeti ügy . . XXIV. 254 Ismertetések és jelentések. Iparfejlesztési kormányakc­ió.(A keres­­kedelmi miniszter jelentéséből.) V. Ipari szakoktatás........................... I. 7 Kereskedelmi és iparkamarák. (A ke­reskedelmi miniszter jelentéséből.) II. 16 A budapesti testületek és segélyző pénztárak figyelmébe....................... 11. 19 Újítások gázmotorok indító készülékén. A lábbeli - fejbőr cserzésnélküli ki­készítése ......................................... II. 22 A szövetkezeti reform I....................... III. 28 Petroleum-motorok a kisiparban . . 111. 30 Iparszövetkezeti kongresszus Szegeden IV. 39 A tanoncziskolák állapotáról .... V. 39 Rajztanári vizsgálat........................... V. 53 A fővárosi iparoskor............................ VI. 62 Újítások takaréktűzhelyeken .... VI 70 A tanviszony rendezése........................... VII. 76 A munkaviszony rendezése .... VIII. 89 Szoczialista­ egyesületek hazánkban . IX. 99 Ipari szövetkezetek hazánkban ... X. 111 Ipari raktárszövetkezetek. (A szegedi kamara 1894. évi jelentéséből). . . X. 112 A mészárosok és hentesek kongresszusa XI. 122 Szövetkezeti kongresszus.................. XI. 126 Az ipar a gazdakongresszuson . . . XI. 127 Czipész-kongresszus........................... XI. 128 A szegedi testület a fegyenczipar ellen XII. 134 A czipészipar helyzete. (A kamarai jelentésekből.)................................ XIII. 143 A sütősegédek sztrájkja.................. XIII. 148 Szabályrendelet a sütő-, czukrász- és mé­­zeskalácsos ipargyakorlása tárgyában XIV. 154­­ Czipészek kongresszusa Aradon . . XIV. 155 A magyar ipar helyzete. (A budapesti kamara jelentéséből.)...................... XVIII. 187 A vámszövetség ügye....................... XX. 211 Az ipar ünnepe Pécsett....................... XX. 213 Az iparügyi költségvetés 1896. évre . XX. 213 Változások a minisztériumban . . . XX. 215 Az alsó-ausztriai iparegyesület emlék­irata .................................................. XXI. 220 Az iparügyi költségvetés indokolása . XXI. 223 A közös hadsereg bakancsai .... XXI. 226 Az ipar ünnepe Aradon.......................XXII. 234 A szövetkezeti reform II..........................XXII. 236 Az önálló vámterület a budapesti ka­marában .................................................XXIII. 246 Mudrony Soma a vámügyről .... XXIII. 249 A mészárosipar Németországban . . XXIV. 256 Iparosaink és a vámszövetség. (A fő­városi ipartestületek akcziója. A sze­gedi ipartestület körlevele.) . . . XXIV. 256 Ipariskolai Ügyek. Beiratások. Iparossá vagy segéddé képe­sítő szakiskolák................................ XV. 163 j A budapesti állami ipariskola. A temes­vári ipariskola. A gölniczbányai vas­ipari szakiskola................................ XVI. 170 j A szegedi állami fa- és fémipari szak­iskola. A homonnai állami faipari szakiskola. A keszthelyi iparos­­tanoncziskola. Nőipariskolák . . . XVII. 179­­ XVIII.188 XXIV.255 I.8 IV. 41 V. 54 VI. 65 ViIi. 87 IX.102 X.114 XIII.144 XVIII.189 XIX.200 XX.214 XXII.237 XXIV.257 A műszaki-, kereskedelmi- és ipari­oktatás III. nemzetközi kongresszusa. A marosvásárhelyi fa- és fémipari szakiskola. Az egri alsófokú ipar­iskola ................................................ A temesvári ipariskola államosítása . Ipartestületi Értesítő. Sajnos eset. Turkeve............................. Iparosokat a képviselőházba. Ipartes­tületünk küzdelme............................. A hentesek sérelme. A budapesti hen­­tesipartestület. Czegléd, Pozsony, Dévaványa........................................... A kőfaragók sztrájkja. A mészárosok és hentesek kongresszusa .... A központi bizottság ülése. A kőfara­gók sztrájkja................................. . A központi bizottság jegyzőkönyve. A hasadó és a mészárosok. A mé­szárosok és hentesek kongresszusa. Nagy-Kőrös, Körmend, Pápa. Bihar-Diószeg. Túrkeve............................. A mészárosok és hentesek kongresz­­szusa. A mészáros- és hentesipar. A pécsi kamara jelentéséből. A hon­védség bakancsai............................. Uj ipartestületek alakulóban .... A békéltető-bizottságok figyelmébe. Pécs. Losoncz. B.­Csaba .... A losonczi ipartestület zászlószentelési ünnepe. A magyar iparosok nap­tára. A testületi jegyzők értekez­lete ............................................... . A budapesti jegyzők értekezlete. Életre való ipartestület................................. A miskolczi kongresszus felterjesz­tése. Festetics és Darányi. Van-e sertésvásár Kőbányán? ..... A budapesti asztalosipartestület ünnepe. A kiállítás........................................... Sz.Old.

Next