Iparvédelem, 1906 (2. évfolyam, 5-20. szám)
1906-04-15 / 5. szám
IPARVÉDELEM súlyos tartalmú beszédet mondott, melylyel különösen fölélesztette a lelkes hangulatot. Örvendetes dolog — mondja — megalakítani a Védegyletet, de ebben a lelkes hangulatban nagyon sok szomorúság is vegyül. De lehet-e örvendezni azon, hogy Magyarországon Védegyletet kell alakítani a magyar ipar érdekében. Nem lett volna kötelességünk 38 évvel ezelőtt, akkor a mulasztás nem volna oly nagy s nem kellene ott kezdeni a kezdet legkezdetén, ahol ma. Nem is a közös vámterület a baj, nagyobb baj az, hogy nem tudunk küszöbeinken védővonalat húzni. Bizony van abban szégyenletes is, hogy ez a mozgalom most indul meg és hogy a magyar ipar nem nyújt olyan termékeket, mint az osztrák ipar, hanem késő most keseregni a magyar indolencziáért. Ámde az iparpártoló közönség föladatán kívül nagy föladat hárul a magyar iparosokra is, akiknek szintén meg kell tenni kötelességüket, a kereskedőnek is föl kell keresni a magyar forrásokat és ajánlani kell a magyar termékeket és nem szégyelni. Magyar ipart nem egyletileg kell támogatni, ez az Egylet csak egytörzskara a mai társadalomnak. Jegyezzük meg jól magunknak azt a mondást: minden idegen árú bejöttével egy-egy darab kenyér hull ki a magyar ember kezéből. A nagyhatású beszéd után, melyet a közönség lelkesen éljenzett meg, Wesselényi Miklós báró néhány szóval kimondta az Erdélyrészi Védőegylet megalakulását. Következett volna a választmány megalakulása, de ezelőtt Asgáthy István dr. szavaira tudomásul vették a Védegylet nyomtatásban levő szabályait. Azután megalakították a tisztikart a következőleg: A Magyar Védőegyesület erdélyrészi osztályának és kolozsvári fiókjának tisztikara: elnökök: gróf Béldy Ákos és báró Wesselényi Miklós; első alelnök: Fekete Gábor kir. táblai elnök; második alelnök: dr. Apáthy István egyetemi tanár; ügyvezető alelnök: dr. Posta Béla egyetemi tanár; ügyvezető igazgató; helye egyelőre betöltetlen; titkárok: Barabás Endre tanítóképezdei tanár és Salamon Rezső postafőtiszt; jegyző: Szőcs Ferencz; pénztárnok: Péterffi Zsigmond ; ellenőr: Perelle Róbert; ügyészek : dr. Deák Albert, dr. Tutsek Sándor. A kolozsvári fiók választmányának tagjai: Akeszman Albert, Balogh Károly, Boros György, Trafád Endre, dr. Gámán József, dr. Gidófalvy István, Havas Lázár, Hevesy József, I. Irány József, dr. Jakab Lajos, dr. Javcsó György, Kecskeméthy István, dr. Kreutzer Lpót, Ma Endre, dr. Pap József, dr. Pisztory Marnyik Károly, dr. Kigler Gusztáv, dr. Richter dr. Schilling Lajos, dr. Szekeres József, ■'za, Szvacsina Géza, Tamásy Isván, ’. Ezután báró Wesselényi bezárta a nzéső között a közgyűlést, fiókegyesület tagjainak létszáma tszázat. Tk .,Védöjelsy“-éiyel ellátott honi árút vásároljunk! 1906. — 5. sz. ATordai Magyar Védő Egyesület» fölhívása az erdélyrészi városok közönségéhez. (Folytatás.) A mai Magyar Védő Egyesület szervezése. Ezen irányelvek alapján szervezett «Magyar Védő Egyesület" ez időszerü föladatai csak anynyiban különböznek az 1844—48-beli Védegyesület föladataitól, hogy a gyárak és iparvállalatok alapítását egyesületünk nem tervezi, mert ez ma a dolgozó tőke feladata. Az egyesület tervezi ugyan (alapszabály 7. §. a) pont szerint) a «Nemzeti pénzalap» gyűjtését — de ezt a hazai ipari és mezőgazdasági termékek terjesztése és fejlesztésének előmozdítására fogja fordítani. Ha föllendül a magyar ipar és általában nagyobb lesz a fogyasztás, ez bizonynyal maga után vonja a heverő tőke megmozdulását, a nemzet vagyonosabb osztálya szintén munkához lát és jövedelmező ipart teremt, mihelyt társadalmunk a hazai ipar használható munkájának következetes fogyasztásával biztosítja az ország piacát a honi ipar számára. Meglevő iparunk a külföldi ipar háttérbe szorító versenye miatt tengődött eddig, de előtérbe fog nyomulni, mihelyt a hazafias társadalom erős akarata a nemzeti erők fejlődését, a honi ipar használható termékeinek fogyasztására is alkalmazza. Az egyesület czélja és feladatai. A «Magyar Védő Egyesület» czélja lesz az is, hogy az ipar minden ágának fejlesztése, a nemzet gazdasági és kulturális erejének növekedése előmozdíttassék. Ezek által remélhető nemzeti önállóságunk és közgazdasági függetlenségünk oltalmas biztos megvédelmezése. Az évtizedeken át védtelenül hagyott magyar ipar hanyatlásának lesújtó következményei a rohamosan terjedő eladósodás és szegényedés s a növekedő nyomor legjobb munkás honfitársaink ezreit kergette idegenbe kivándorolni, kiknek nagy része a magyar nemzetre nézve örökre elveszett . E szomorú tapasztalatok nyomán egyesületünk feladatai közé sorozta elhárítani a mindenütt mutatkozó veszélyt olykép, hogy a honi ipar pártolásával tisztességes és becsületes munkához segíti a magyar kézműiparosok osztályát s el fog követni mindent, hogy a becsületes munka megtalálja a megérdemelt hazafias pártolást s az érdem elvehesse jutalmát! A nemzetnek föl kell ébrednie és be kell látnia, hogy csak a magyar gazdasági érdekek és a hazai ipar védelmével és fejlesztésével lehet segítni a haza sorsán. A külföldi üzleti élelmesség miatt a túlhalmos