Iparvédelem, 1911 (7. évfolyam, 1-11. szám)
1911-01-01 / 1. szám
1911.—1. sz. IPARVÉDELEM- miniszter Hieronymi Károly úr is arról, hogy a magyar fazekas-iparosok élete is megvédessék a gyilkos ólommázaktól. Ábrahám Dezső deczember 16-án tett már javaslatot ez irányban. Hieronymi kereskedelmi miniszter úr pedig azzal enyhít a bajon, hogy az ólomfestékeknek házi őrlését el fogja tiltani. Már ez a segítség is sokat ér, de ha nem ragaszkodunk az olvadó agyaghoz és lesz gondoskodás modern alapokra helyezni ez ősi iparunkat, megjő az áldás és a külföldön is keresett czikk lesz a magyar cserépáru. Vidt Elek: Az ifjúság a magyar ipar szolgálatában. Lezárul egy esztendő mérlege. Akaratlanul is fölmerül lelkünkben a kérdés, vájjon a nemzeti izmosodás, vagyonosodás szempontjából mit eredményezett az 1910. esztendő. Nem a külkereskedelmi forgalom számadataira czélozunk, vagy legalább is nem kizárólag ezekre. Nemcsak az érdekel bennünket, hogy mennyivel lett ismét szegényebb az ország, inkább gyötör a kíváncsiság, hogy meddig tart ezt így, megindult-e már az egészségesebb fejlődés, lesz-e valaha a magyar nemzetnek erős ipara, mely őt megállítja az elszegényedés lejtőjén? A honi ipari termelés növekedésére, esetleges csökkentésére vonatkozólag — sajnos — nincsen statisztikánk, csak következtethetünk a különféle jelenségekből. A honi áruk fogyasztásának leghívebb tükrei gyanánt üzleteink kiratai és árupolczai tekinthetők. Hogy állunk e tekintetben? Vannak városok, a hol erősebb agitáczió s néhány kereskedő hazafias érzülete folytán elég tekintélyes a honi ipar képviselete. De aránytalanul több a város s még inkább az árupolcz és kirakat, hol a magyar ipar a hamupipőke szerepét játssza, ha ugyan egyáltalában képviselve van. Az a kicsiny gárda, amely egyesületünknek nemcsak fizető, de cselekvő tagjaiból áll, az a néhány ezer (széles ez országban aligha több, mint ötezer) család, mely nem pusztán filléres apróságokban, hanem az egész vonalon biztos menedékül szolgál a magyar iparnak, mely nem a kereskedő szeszélye szerint, hanem tudatosan és következetesen veszi a magyar kéz munkáját, a külföld fejlett iparával szemben győzelemre mégsem viheti a magyart. Ezért kell az iparpártolás eszmekörébe a társadalom szélesebb rétegeit is bevonni. Egyesületünk központi vezetősége kezdettől fogva sürgette ezt felolvasások s a közönséghez intézendő nyomtatványok, felhívások útján. Leghálásabb talajul kínálkozott a tanulóifjúság, s ennek felismerése hozta létre a Sorompó Ligát, mint a Magyar Védő Egyesület ifjúsági osztályát. S ez az osztály igen üdvös működést fejthet ki, ha vezetésében egyesületünk tisztviselői évek hosszú során át szerzett tapasztalataikat érvényesítik. Ezen czéltudatos irányításban előljárt a központ, midőn a honi író- és rajzeszközök ismertető és védőjegyeit összegyűjtötte és sok ezer példányban kinyomtatva, az iskoláknak rendelkezésére bocsájtotta. A folyó évben a kolozsvári testvéregyesület osztotta ki a város tanulóifjúsága közt a legfontosabb háztartási czikkek beszerzéséhez készített tájékoztatót, felsorolva benne a legnevesebb honi gyártmányokat , rámutatva azon külföldiekre, amelyek elsősorban kiküszöbölendők. E nyomtatványnyal kezében a tanuló sorra nézheti DaaDDDODDaDaDDDaaaa>iaDaDaoDDODDDDDaaaaDDDDDDoaDa a D (A központi klinikával szemben.) □ _____ D ddddddddddd□□□a sílaboratóriumi berendezések és tanszerek gyára jelenleg: VIII., Baross u. 21. sz. in TEISz XOYALD fest. tisztit! TTMK Gyár és főüzlet, Budapest, VII. ker., Szövetség-utcza 37. szám. Gyüjtőtelepek a székesfőváros minden részében. — Képviseletek a vidék nagyobb városaiban. Windpassinger Béla Luczenbacher Pál czég fatelepeinek bérlője. Budapesti raktárai és favágói ,I. ker. Tüzifatelep a déli vasút pályaudvaron. II. « Felvételi iroda Szegényház-u. 1. Telefon 42-61. V. « Légszeszfavágó Visegrádi-u. 80. « 21-59. VII.« « « Kertész-u. 24. « 178. A hazáért semmi áldozat sem sok!