Iparvédelem, 1911 (7. évfolyam, 1-11. szám)

1911-01-01 / 1. szám

1911.—­1. sz. IPARVÉDELEM- miniszter Hieronymi Károly úr is arról, hogy a magyar fazekas-iparosok élete is megvédessék a gyilkos ólommázaktól. Ábrahám Dezső de­­czember 16-án tett már javaslatot ez irány­ban. Hieronymi kereskedelmi miniszter úr pedig azzal enyhít a bajon, hogy az ólomfes­tékeknek házi őrlését el fogja tiltani. Már ez a segítség is sokat ér, de ha nem ragaszkodunk az olvadó agyaghoz és lesz gondoskodás modern alapokra helyezni ez ősi iparunkat, megjő az áldás és a külföldön is keresett czikk lesz a magyar cserépáru. Vidt Elek: Az ifjúság a magyar ipar szolgálatában. Lezárul egy esztendő mérlege. Akaratlanul is fölmerül lelkünkben a kérdés, vájjon a nemzeti izmosodás, vagyonosodás szempontjából mit eredményezett az 1910. esztendő. Nem a kül­kereskedelmi forgalom számadataira czélozunk, vagy legalább is nem kizárólag ezekre. Nemcsak az érdekel bennünket, hogy mennyivel lett ismét szegényebb az ország, inkább gyötör a kíván­csiság, hogy meddig tart ezt így, megindult-e már az egészségesebb fejlődés, lesz-e valaha a magyar nemzetnek erős ipara, mely őt meg­állítja az elszegényedés lejtőjén? A honi ipari termelés növekedésére, esetleges csökkentésére vonatkozólag — sajnos — nincsen statisztikánk, csak következtethetünk a különféle jelenségek­ből. A honi áruk fogyasztásának leghívebb tükrei gyanánt üzleteink kiratai és árupolczai tekinthetők. Hogy állunk e tekintetben? Van­nak városok, a hol erősebb agitáczió s néhány kereskedő hazafias érzülete folytán elég te­kintélyes a honi ipar képviselete. De arány­talanul több a város s még inkább az árupolcz és kirakat, hol a magyar ipar a hamupipőke szerepét játssza, ha ugyan egyáltalában kép­viselve van. Az a kicsiny gárda, a­mely egye­sületünknek nemcsak fizető, de cselekvő tag­jaiból áll, az a néhány ezer (széles ez országban aligha több, mint ötezer) család, mely nem pusztán filléres apróságokban, hanem az egész vonalon biztos menedékül szolgál a magyar iparnak, mely nem a kereskedő szeszélye szerint, hanem tudatosan és következetesen veszi a magyar kéz munkáját, a külföld fejlett ipará­val szemben győzelemre mégsem viheti a magyart. Ezért kell az iparpártolás eszmekörébe a társadalom szélesebb rétegeit is­ bevonni. Egyesületünk központi vezetősége kezdettől fogva sürgette ezt felolvasások s a közönséghez intézendő nyomtatványok, felhívások útján. Leghálásabb talajul kínálkozott a tanulóifjú­ság, s ennek felismerése hozta létre a Sorompó Ligát, mint a Magyar Védő Egyesület ifjúsági osztályát. S ez az osztály igen üdvös működést fejthet ki, ha vezetésében egyesületünk tiszt­viselői évek hosszú során át szerzett tapasz­talataikat érvényesítik. Ezen czéltudatos irá­nyításban előljárt a központ, midőn a honi író- és rajzeszközök ismertető és védőjegyeit össze­gyűjtötte és sok ezer példányban kinyomtatva, az iskoláknak rendelkezésére bocsájtotta. A folyó évben a kolozsvári testvéregyesület osztotta ki a város tanulóifjúsága közt a legfontosabb ház­tartási czikkek beszerzéséhez készített tájékoz­tatót, felsorolva benne a legnevesebb honi gyárt­mányokat , rámutatva azon külföldiekre, a­melyek első­sorban kiküszöbölendők. E nyom­tatványnyal kezében a tanuló sorra nézheti DaaDDDODDaDaDDDaaaa>iaDaDaoDDODDDDDaaaaDDDDDDoaDa a D (A központi kli­nikával szemben.) □ _____ D ddddddddddd□□□a sílaboratóriumi berendezések és tanszerek gyára jelenleg: VIII., Baross­ u. 21. sz. in TEISz XOYALD fest. tisztit! TTMK Gyár és főüzlet, Budapest, VII. ker., Szövetség-utcza 37. szám. Gyüjtőtelepek a székesfőváros minden részében. — Képviseletek a vidék nagyobb városaiban. Windpassinger Béla Luczenbacher Pál czég fatelepeinek bérlője. Budapesti raktárai és favágói­ ,I. ker. Tü­zifatelep a déli vasút pályaudvaron. II. « Felvételi iroda Szegényház-u. 1. Telefon 42-61. V. « Légszeszfavágó Visegrádi-u. 80. « 21-59. VII.« « « Kertész-u. 24. « 178. A hazáért semmi áldozat sem sok!

Next