Jó Egészség, 1908 (7. évfolyam, 1-24. szám)
1908-12-15 / 24. szám
290. oldal. résén alkalmazni, átengedte alkalmazását a tanulatlan fürdőszolgáknak s ezzel maga segített őket diploma nélküli orvosokká nevelni. Sőt azt a pár orvost, a ki eltért ettől a szabálytól, hogy a helyes útra lépjen, akár hányszor kinevették, gáncscsal illették, gúny tárgyává tették. Pedig mit törődik a beteg a legmélységesebb tudománynyal is, jobban imponál neki az egyszerű ember, egyszerű eszközeivel. Akinek fáj valamije, azt kevéssé érdeklik a tudományos elméletek, az csak fájdalmaitól akar mielőbb megszabadulni s az orvos pedig gyakran ép azt téveszti szem elöl, hogy neki nem betegségeket, hanem beteg egyéneket kell kezelnie. Ami különösen aggályossá teszi a dolgot a tisztességes és tanult orvosok szempontjából az az a körülmény, hogy az ily kuruzsló módszerek igen gyakran határozott eredményeket is mutathatnak fel s ez elég arra, hogy a tapasztalatlan embereket bizonyos csalódásba ejtse. Pedig abban nincs semmi meglepő, ellenkezőleg, akkor volna csodálatos a dolog, ha soha semmi eredmény nem jelentkeznék, ámde egy-két siker elég arra, hogy bizalmat keltsen a közönségben az ily zugorvosok és módszereik iránt. Mert eltekintve a notórius szédelgőktől, akiknek igazán csak arra van gondjuk, hogy páczienseiket kizsarolják, ha mindjárt egészségük kockáztatása árán is, a többi kuruzsló orvosnak mindig van egy s más módszere, egy s más orvossága vagy fogása, mely bizonyos esetekben be szokott válni Az ilyenek többnyire speczialisták valamely kezelésmódban s ha elég szerencséjük van, hogy véletlenül ép olyan páczienst fogjanak, akire ez a kezelés ráillik, akkor az eredmény nem lehet kétséges. Ismertünk például egy zugorvost, aki valamikor ügyvéd volt s minden páczienst kristélyozással kezelt. Minthogy pedig minden huszadik embernek van valami kisebb-nagyobb székrekedése, tehát könnyű kiszámítani, hogy száz betege közül legalább öt bizonyos megkönnyebbülést köszönhetett neki. Minthogy továbbá a jó egészségnek általában lényeges feltétele a jó emésztés és számtalan oly megbetegedést vagy múló bajt ismerünk, amelynek fő oka a megzavart emésztés, nem kell nagy matematikusoknak lennünk, hogy kiszámítsuk, hány emberen segíthetett tudtán kívül is ez a sarlatán. Van egy bőrbetegség, az úgynevezett csalán kiütés, amely számos kisebb-nagyobb foltokból áll, melyek a halvány rózsaszíntől a halvány pirosig váltakozhatnak színükben, időnként nagyon viszketnek s általános rosszulléttel állnak kapcsolatban. A gyakorló orvos, aki nem sok bőrbetegséget látott életében, mindenekelőtt kenőcsökkel, ízekkel fog próbálkozni, de siker nélkül, a páciens persze nem megy bőrgyógyászhoz, mert fél, hogy azt hiszik, nemi betegségben szenved. Elmegy tehát egy kuruzslóhoz, kinek fogalma sincs róla, hogy mi a baja, de azért mint minden pácziensét, ezt is elkezdi kristélyozni. És csodák csodája! Három nap alatt a foltok letűnnek, a pácziens egész jól érzi magát s nem győzi magasztalni bölcs kezelő orvosát. Itt egyszerűen bevágott a véletlen, mert ennek a bőrbetegségnek oka emésztési zavar s ennek legyőzésével magától elmúlik. Megtörténik azonban, hogy egy másik pácziense, aki tele van a fennebbihez meglehetősen hasonló s rettenetesen viszkető csomókkal, nem akarván a hallomása szerint drága speczialistához menni, valamely barátja tanácsára szintén felkeresi ezt a kuruzslót. Természetesen ő is heteken át kristályokat kap, míg végre úgy lesoványodik és elgyengül, hogy mégis tanácsosnak látja speczialistához folyamodni, időközben azonban kiütései rosszabbodtak, a viszketés miatt aludni sem tud, egész oda van. Ilyen állapotában jut a beteg helyes és szakavatott orvosi kezelés alá, a mely után három napra egészsége lényegesen javul, nyolcz nap múlva teljesen vissza van adva hivatásának. Betegsége ugyanis rüh volt s ez ellen nem segített a 131 kristály, talán 2 írtjával számítva. A mi azonban a legmegfoghatlanabb, az ilyen betegek, ha egyszer egészségük helyreállott, mindent elkövetnek s égre-földre rimánkodnak, csakhogy meg ne hurczolják a kuruzsló nevét, mert most már belátják, hogy őket is blamirozná, ha mindenki megtudná, hogy elég egy ügyűek voltak egy szélhámosban bízni. És itt van épen a kuruzslók látszólagos sikerének egyik fontos titka, hogy csak azok beszélnek róluk, akiknek gyógyulása véletlenül sikerült, a többiek bölcsen hallgatnak, nehogy köznevettség tárgyává váljanak. Megtörténik aztán, hogy néha az az erős szuggesztív hatás is segít, melyet az ily fuserok tudnak környezetükre gyakorolni. A csillogó fémgombok, a csillogó elektromos szikrák, vibráló súlyok és kattogó gépek, sokszor olyanforma érzéseket, keltenek fel, mintha egy kártyavetőnő barlangjában volnánk s csoda-e, ha különösen a hiszékeny s erősen befolyásolható nők könnyen odadobják magukat az ilyen hókuszpókuszok játékszeréül és szívesen elhiszik azt, amit remélnek. A remény pedig mindig boldogít, még ha öncsalás is az alapja. Végre ne feledjük, hogy nem utolsó a divat sem ezek között a tényezők között, melyek a közönség felületesebben gondolkodó részét a kuruzsló csodaorvosok hálójába hajtják. Nem kell túlságosan csodálkoznunk a felett, hogy a divat ezen félszeg hősei közt itt-ott egyegy igen jó hangzású arisztokrata névvel is találkozunk. Mert hiszen minden divatferdeség, minden modern babona elsősorban arisztokrata körökben talál hívőkre. Ahol az asztaltánczoltatást először kapták fel, ahol a misztikus gyógymódok minden eltévelyedése először talál hálás talajra, ott a csodaorvosok is leghálásabb publikumokra lelnek, mely feledi, hogy az ily szédelgőknek bármily biztos legyen is fellépésük, bármily nagy is néha a szerencséjük, azonban egy dolog hiányzik bennük : — a helyes kózismeret biztos tudománya. JÓ EGÉSZSÉG 24. szám. KEFIR Vezető orvosi Dr. SZÉKELY ÁDÁM. legtökéletesebb tápszer, ajánlva különösen tüdő-, gyomor- és vesebajoknál, sápkór- és vérszegénységnél s minden nagyobb betegség alatt és után. Gyors erő- és súlyszaporodás. Kellemes üditő ize miatt azok is szívesen |(|rp|n INTÉZET isszák, kik a tejet nem tűrik. — Budapesten naponta hashoa szállít és vidékre kefir-gombát küld a Bpest, Terem körút 31.