Jó Egészség, 1910 (9. évfolyam, 1-24. szám)

1910-09-15 / 18. szám

18. szám. lépett vérzést valamiképp csillapítsa. Dr. Müller arra a felfedezésre jutott, hogy olyan betegeknél, a­kiknél vérzés akar beállani, a vérnyomás a normálisnál sokkal magasabbra emelkedik. Ha tehát a magasabb vérnyo­mást normálisra szállította alá, a vérzés nem jelent­kezett. Nagyfontosságú felfedezése már bejárta a kül­földi orvosi sajtót is. Dr. Bauer Lajos gyermekorvos, a «Szent Margit»­­közkórház rendelő főorvosa, a csecsemőknek egy még kevéssé ismert bőrbetegségéről tartott előadást. A beteg­ség az, hogy az egész bőr, a­nélkül, hogy a gyermek­nek láza lenne, meglobosodik s azután lehámlik. Sok gyermek elpusztult ezen betegségben, miután az orvo­sok sem a baj eredetével, sem a gyógykezeléssel nem voltak eddig tisztában. Azt hitték, hogy a bajt valami külső fertőzés okozza s ezért csak külső kezelést alkal­maztak. Bauer főorvos kimerítő s igen érdekes elő­adásban kimutatta, hogy ezen bőrbajt nem külső fer­tőzés, hanem az anyatej idézi elő s a gyermeket az ilyen betegségtől csak úgy tudják megmenteni, ha az emlőről leválasztjuk. Sőt némelykor az is elegendő, ha az emlőről csak néhány napra választjuk le, a­mely idő alatt különösen lisztes táplálékot adunk a csecse­mőnek. E pár napi táplálék változtatás után ismét vissza­helyezzük az anyatejre. A táplálék-változtatás rend­szerint olyan jó hatással van a gyermekre, hogy a különben hetekig fennállani szokott súlyos bőrbaj csakhamar rövidesen meggyógyul. A vándorgyűlésen résztvevő orvosok remélik, hogy az ismertetett eljá­rással sok gyermeket meg fognak menteni a pusz­tulástól. 9 Mercantilismus és gyógyászat” czímen dr. Wald­­mann Fülöp szülott, a­ki évek óta ostorozza ama visszaéléseket, a­melyek úgy orvosi, mint gyógyszerészi téren történnek. Ismerteti a külföldi tisztességtelen gyárosok piszkos versengését, a­mellyel a titkos és reklám-orvosságokkal való gyógyászatot kultiválják. Sok szer mérget tartalmaz és mégis belekerül a for­galomba. Megemlékezik az elberfeldi aspyrin ügyéről, a saccharin-kérdésről, a Puro-ról, mely húskivonatról kiderült, hogy nem felel meg az ismertetett vegyi összetételnek. Különösen kiemeli annak nemzetgazda­sági fontosságát, hogy magyar orvosok a jó és kifogás­talan magyar készítményeket propagálják. Ezt kívánja hazánk nemzetgazdasági ügye is. Áttér a szédelgő orvosok üzelmeire úgy a külföldön mint hazánkban. Végül védelmet kér az államtól, a­mely törvények­ és rendeletekkel kell, hogy rendet teremtsen e téren. Önálló kórforma-e a „moral insanity*? Dr. Fischer Ignácz idegorvos, a budapesti törvényszék elmeorvos szakértője. Az utolsó évtizeden át történt búvárkodás eredménye, hogy a természettudományban nagy válto­zások történtek, új felfogások érvényesültek, különösen nagy átalakuláson ment keresztül az elmekórtan, hol a régi kórformák helyébe, melyek megdönthetetlennek látszottak, újak léptek, majd kitűnt, hogy a régi meg­betegedések, vagy egy más megbetegedés részjelenségét képezik, mások ismét egy más kórformába tartozván, közös elnevezés alá vonattak. Hasonló sorsban része­sült a moral insanity is. Ez a kórforma egészen sajátos, mindig azonos s határozottan jellegző vonásokat egyesít magában, melyek már kora ifjúságtól mutatkoznak s lefolyásukban semmiféle progresszivitás nem tüntetnek fel. Ezen állandó szimptómák a következők: Ily egyé­nek abszolúte nem nevelhetők s nem befolyásolhatók, már kora ifjúságuktól kezdve súlyos bűncselekedetek elkövetésére hajlamosítottak, álhatatlanok, nyugtalanok. Ezen két utóbbi sajátosságok az egész életükön keresz­tül húzódik, foglalkozásra képtelenek, a társadalmi rendet nem respektálják, egyéniségüket túlbecsülik, képzelő tehetségük csapongó, túlburjánzó, bírók, egoisták, czinikusok, teljesen hiányával vannak az etnikai fogal­maknak s érzeteknek, minden jog s erkölcsi érzet iránt vakok, a mellett a testi degeneráltság számos tüneteit egyesítik magukban, legnagyobb részt öröklésileg ter­heltek. E fent említett sajátosságok mellett a gondol­­kozási lelki művelet alakilag zavartalan, ha mégis gyengült életet tulajdonítanak nekik, úgy az semmi esetre sem azonos azzal, a­mit általánosságban elme­­gyöngeség alatt értenek. Számos eseteiből, a­melyek igazolják, hogy a fentemlített sajátságok majdnem fotográfiai hűséggel ismétlődnek, két korrajzot ismer­tet. A fentemlített állandó, sajátos, a határozottan jel­legző vonások alapján, melyek már kora ifjúságuktól fogva fenállanak, a moral insanity mint külön álló kórkép értelmezendő, teljesen mellékes, vájjon elme­gyengeség vagy a szellemi élet bármely faktorainak káros működése is jelentkezik. Dr. Prochnov József egyete­m. tanár vesekövet mutat be, melyet egy — általa operált s gyógyult — 20 éves fibeteg veséjéből távolított el. Szól a vesekövek röntgen­képeinek értékéről s a vesekő-műtétek módjairól. Ezután a hosszú csontok repedéséről értekezik, több eset megemlítésével s röntgen­képek bemutatásával. Dr. Róna Dezső bajai kórházi igazgató, a modern kórházi építkezésekről szólva, ismerteti a kórházi épít­kezések kifejlődését és jellegét. Foglalkozott azokkal a szempontokkal, a­melyek a helymegválasztás, a kórház nagysága és a pavillonok elhelyezése tekintetében érvé­nyesülnek. Dr. Halász Henrik (Miskolcz): »A száj- és fog­ápolás jelentősége a fertőző betegségek elleni küzde­lemben» czímen tartott előadásában pontos bakteriológiai vizsgálatok és klinikai megfigyelésekre hivatkozva, kimutatja, miszerint a heveny és némely krónikus betegség csak a száj­üregen át férkőzik a szervezetbe. A szájüregben ép életi viszonyok között is egész tömege él mindenféle fertőző betegség csiráinak s azok állandóan készenlétben állanak a szervezet megtáma­dására. A hiányosan ápolt szájú és gondozatlan szuvas fogú embereknél, a száj réseiben, a fogak közeiben és a fogak szuvas odúiban tartózkodó ételmaradékok kitűnő táptalajt szolgáltatnak mindenféle élősdi számára és kimutatott tény, hogy a fertőző betegségek főleg és első­sorban ott pusztítanak, a­hol a száj- és fogápolás művelését elhanyagolják, mert a tisztán tartott szájban nem képesek az élősdiek úgy elszaporodni, hogy ártani tudnának a szervezetnek. A művelt német nép azzal veszi elejét a fertőző betegségeknek és a tüdővésznek, hogy hatósági vagy állami támogatással iskolai fog­klinikákat állít fel, a­hol az iskolás gyermekek teljesen ingyenesen részesülnek fogápolásban, miáltal elérik, hogy a nép hozzá­szokik a száj- és fogápoláshoz, másrészt a rendbe hozott fogazatú ember nem lesz alkalmas a fertőző bajokra való hajlamra és azok terjesztésére. Hazánkban is hasonló intézményeket kellene létesíteni, a­melyekkel a fertőző bajoknak leg­biztosabban elejét vehetnénk. Dr. Konrády Dániel egyetemi m. tanár bemutatja azokat az adatokat, a­melyeket közel 500 tanuló mérése és megfigyelése alapján a kolozsvári ref. kollégiumban gyűjtött. Ezekből kitűnik, hogy a magyar ifjak úgy magasság, testsú­ly, mint mellbőség tekintetében is felülmúlják a külföld 6—18 éves ifjait. Az egész országban ilyen adatok gyűjtését ajánlja. Dr. Auszterweil László törvényszéki orvos pedig JÓ EGÉSZSÉG 217. oldal.

Next