Jó Egészség, 1910 (9. évfolyam, 1-24. szám)
1910-09-15 / 18. szám
18. szám. lépett vérzést valamiképp csillapítsa. Dr. Müller arra a felfedezésre jutott, hogy olyan betegeknél, akiknél vérzés akar beállani, a vérnyomás a normálisnál sokkal magasabbra emelkedik. Ha tehát a magasabb vérnyomást normálisra szállította alá, a vérzés nem jelentkezett. Nagyfontosságú felfedezése már bejárta a külföldi orvosi sajtót is. Dr. Bauer Lajos gyermekorvos, a «Szent Margit»közkórház rendelő főorvosa, a csecsemőknek egy még kevéssé ismert bőrbetegségéről tartott előadást. A betegség az, hogy az egész bőr, anélkül, hogy a gyermeknek láza lenne, meglobosodik s azután lehámlik. Sok gyermek elpusztult ezen betegségben, miután az orvosok sem a baj eredetével, sem a gyógykezeléssel nem voltak eddig tisztában. Azt hitték, hogy a bajt valami külső fertőzés okozza s ezért csak külső kezelést alkalmaztak. Bauer főorvos kimerítő s igen érdekes előadásban kimutatta, hogy ezen bőrbajt nem külső fertőzés, hanem az anyatej idézi elő s a gyermeket az ilyen betegségtől csak úgy tudják megmenteni, ha az emlőről leválasztjuk. Sőt némelykor az is elegendő, ha az emlőről csak néhány napra választjuk le, amely idő alatt különösen lisztes táplálékot adunk a csecsemőnek. E pár napi táplálék változtatás után ismét visszahelyezzük az anyatejre. A táplálék-változtatás rendszerint olyan jó hatással van a gyermekre, hogy a különben hetekig fennállani szokott súlyos bőrbaj csakhamar rövidesen meggyógyul. A vándorgyűlésen résztvevő orvosok remélik, hogy az ismertetett eljárással sok gyermeket meg fognak menteni a pusztulástól. 9 Mercantilismus és gyógyászat” czímen dr. Waldmann Fülöp szülott, aki évek óta ostorozza ama visszaéléseket, amelyek úgy orvosi, mint gyógyszerészi téren történnek. Ismerteti a külföldi tisztességtelen gyárosok piszkos versengését, amellyel a titkos és reklám-orvosságokkal való gyógyászatot kultiválják. Sok szer mérget tartalmaz és mégis belekerül a forgalomba. Megemlékezik az elberfeldi aspyrin ügyéről, a saccharin-kérdésről, a Puro-ról, mely húskivonatról kiderült, hogy nem felel meg az ismertetett vegyi összetételnek. Különösen kiemeli annak nemzetgazdasági fontosságát, hogy magyar orvosok a jó és kifogástalan magyar készítményeket propagálják. Ezt kívánja hazánk nemzetgazdasági ügye is. Áttér a szédelgő orvosok üzelmeire úgy a külföldön mint hazánkban. Végül védelmet kér az államtól, amely törvények és rendeletekkel kell, hogy rendet teremtsen e téren. Önálló kórforma-e a „moral insanity*? Dr. Fischer Ignácz idegorvos, a budapesti törvényszék elmeorvos szakértője. Az utolsó évtizeden át történt búvárkodás eredménye, hogy a természettudományban nagy változások történtek, új felfogások érvényesültek, különösen nagy átalakuláson ment keresztül az elmekórtan, hol a régi kórformák helyébe, melyek megdönthetetlennek látszottak, újak léptek, majd kitűnt, hogy a régi megbetegedések, vagy egy más megbetegedés részjelenségét képezik, mások ismét egy más kórformába tartozván, közös elnevezés alá vonattak. Hasonló sorsban részesült a moral insanity is. Ez a kórforma egészen sajátos, mindig azonos s határozottan jellegző vonásokat egyesít magában, melyek már kora ifjúságtól mutatkoznak s lefolyásukban semmiféle progresszivitás nem tüntetnek fel. Ezen állandó szimptómák a következők: Ily egyének abszolúte nem nevelhetők s nem befolyásolhatók, már kora ifjúságuktól kezdve súlyos bűncselekedetek elkövetésére hajlamosítottak, álhatatlanok, nyugtalanok. Ezen két utóbbi sajátosságok az egész életükön keresztül húzódik, foglalkozásra képtelenek, a társadalmi rendet nem respektálják, egyéniségüket túlbecsülik, képzelő tehetségük csapongó, túlburjánzó, bírók, egoisták, czinikusok, teljesen hiányával vannak az etnikai fogalmaknak s érzeteknek, minden jog s erkölcsi érzet iránt vakok, a mellett a testi degeneráltság számos tüneteit egyesítik magukban, legnagyobb részt öröklésileg terheltek. E fent említett sajátosságok mellett a gondolkozási lelki művelet alakilag zavartalan, ha mégis gyengült életet tulajdonítanak nekik, úgy az semmi esetre sem azonos azzal, amit általánosságban elmegyöngeség alatt értenek. Számos eseteiből, amelyek igazolják, hogy a fentemlített sajátságok majdnem fotográfiai hűséggel ismétlődnek, két korrajzot ismertet. A fentemlített állandó, sajátos, a határozottan jellegző vonások alapján, melyek már kora ifjúságuktól fogva fenállanak, a moral insanity mint külön álló kórkép értelmezendő, teljesen mellékes, vájjon elmegyengeség vagy a szellemi élet bármely faktorainak káros működése is jelentkezik. Dr. Prochnov József egyetem. tanár vesekövet mutat be, melyet egy — általa operált s gyógyult — 20 éves fibeteg veséjéből távolított el. Szól a vesekövek röntgenképeinek értékéről s a vesekő-műtétek módjairól. Ezután a hosszú csontok repedéséről értekezik, több eset megemlítésével s röntgenképek bemutatásával. Dr. Róna Dezső bajai kórházi igazgató, a modern kórházi építkezésekről szólva, ismerteti a kórházi építkezések kifejlődését és jellegét. Foglalkozott azokkal a szempontokkal, amelyek a helymegválasztás, a kórház nagysága és a pavillonok elhelyezése tekintetében érvényesülnek. Dr. Halász Henrik (Miskolcz): »A száj- és fogápolás jelentősége a fertőző betegségek elleni küzdelemben» czímen tartott előadásában pontos bakteriológiai vizsgálatok és klinikai megfigyelésekre hivatkozva, kimutatja, miszerint a heveny és némely krónikus betegség csak a szájüregen át férkőzik a szervezetbe. A szájüregben ép életi viszonyok között is egész tömege él mindenféle fertőző betegség csiráinak s azok állandóan készenlétben állanak a szervezet megtámadására. A hiányosan ápolt szájú és gondozatlan szuvas fogú embereknél, a száj réseiben, a fogak közeiben és a fogak szuvas odúiban tartózkodó ételmaradékok kitűnő táptalajt szolgáltatnak mindenféle élősdi számára és kimutatott tény, hogy a fertőző betegségek főleg és elsősorban ott pusztítanak, ahol a száj- és fogápolás művelését elhanyagolják, mert a tisztán tartott szájban nem képesek az élősdiek úgy elszaporodni, hogy ártani tudnának a szervezetnek. A művelt német nép azzal veszi elejét a fertőző betegségeknek és a tüdővésznek, hogy hatósági vagy állami támogatással iskolai fogklinikákat állít fel, ahol az iskolás gyermekek teljesen ingyenesen részesülnek fogápolásban, miáltal elérik, hogy a nép hozzászokik a száj- és fogápoláshoz, másrészt a rendbe hozott fogazatú ember nem lesz alkalmas a fertőző bajokra való hajlamra és azok terjesztésére. Hazánkban is hasonló intézményeket kellene létesíteni, amelyekkel a fertőző bajoknak legbiztosabban elejét vehetnénk. Dr. Konrády Dániel egyetemi m. tanár bemutatja azokat az adatokat, amelyeket közel 500 tanuló mérése és megfigyelése alapján a kolozsvári ref. kollégiumban gyűjtött. Ezekből kitűnik, hogy a magyar ifjak úgy magasság, testsúly, mint mellbőség tekintetében is felülmúlják a külföld 6—18 éves ifjait. Az egész országban ilyen adatok gyűjtését ajánlja. Dr. Auszterweil László törvényszéki orvos pedig JÓ EGÉSZSÉG 217. oldal.