Kazán- és Gépujság, 1908 (7. évfolyam, 1-24. szám)
1908-01-01 / 1. szám
Budapest, 1908 január 1. Kazán- és Gép-Ujság 3. oldal. 6. Kruppaczél-abroncsanyag. Az előzőhöz hasonló kép, azon különbséggel, hogy a sok tüskeszerű elágazás itt. ernyős elrendezésű, a tövisek egy-egy pontból indulnak ki 7. Kudsiri véső aczél. A sűrűn tüskés sugarak itt-ott csillagokat szórnak. 8. Kudsiri szívós kemény (szerszám-aczél). A tüskék még sűrűbben jelentkeznek, messze támadó cseppvégződések. A cseppvégződések explodálva csillagokat szórnak. 9. Böhler extra zakhart. Hasonló az előbbihez, csak színe sötétebb. 10. Böhler Special, igen kemény. Sötétpiros szakadozott vonalú sugarak, itt-ott a hoszszabb sugarak végén világosabb apró vastagabb végződés. Böhler Rapid. Hasonló az előbbihez, csakhogy vastagabb és világosabb izzásszínű, szintén szakadozott sugarakkal tarkítva. Ha akár a specziál-, akár a Rapid-aczélt jó erősen szorítjuk a csiszoló korong felületéhez, a szakadozott vonalas sugarak fényes cseppvégződést mutatnak, melynek végéből gyönyörű füzéralakú képletek tűnnek exploziósszerűen elő. Ezek szintén jellemzik a Chrom- és Wolfram-aczélokat, mert egészen mások, mint a mangánaczél csillagalakzatai. Mint ezen kísérletsorozat eredménye mutatja, a kovácsvasra, tehát a legcsekélyebb carbontartalmú anyag, igen kevéssé tüskézett szikrasugár jellemző. A carbontartalom növekedésével a tüske mindjobban és sűrűbben jelentkezik és a szerszámaczélnál éri el maximumát, és már nem egyszerű villás kiágazás, hanem egész csomókban lép fel. Kétségtelennek látszik, hogy a szikranyaláb tüskesűrűsége a carbontartalommal függ össze. Ha nagyobb a carbontartalom, több és sűrűbben lép föl a tüske. A szerszámaczél szikranyalábja azoban főleg a csillagok által tűnik ki, melyek explozószerűen röppennek ki a cseppalakú végződés fényes testéből (a tiszta mangánaczélszikra képe). A közönséges szerszámaczél az egyéb közönséges aczéloktól mangántartartalma által különbözik. A szikranyaláb csillagképződése tehát csak a mangántartlomnak lehet folyománya. A Wolframtartalmú specziálaczélra nézve jellemző az egészen sötétpiros szakadozott vonalú sima szikra sugárnyaláb. A kissé világosabb, de vastagabb vonalú sugarak egy másik alkatrész jelenlétére mutat, mely csakis bróm lehet, mivel ezt használják a Wolfram mellett specziálaczélok gyártásánál. Miután a tiszta Wolframtartalmú Rapid-aczél csak a sötét színű finom szikrasugarakat láttatja, biztosnak vehetjük, hogy a sötét szakadozott vonalú sugarak Wolfram és a világosabb és vastagabbak chrómaczélra mutatnak. A Rapid, vagy általánosabb elnevezéssel, nagy metszés sebességű szerszámaczélok, (a régi specziálaczélfajtákból ide számítanak az úgynevezett önedzők) a Wolfram-, esetleg dhróm aránytalanul nagyobb százalékos mennyiségében különböznek az egyéb specziálaczéloktól, a szikranyaláb tehát hasonló a specziálaczélhoz.Jellemző ezekre nézve a mangános és ritka tüskecsomó, mely a szikra végéből pattan ki (Marsh Brodhers Wolframaczél). Könnyű belátni, hogyha ilyen szikramegállapító kisérletsorozatot elemzéssel kapcsolatban végezünk és a szikranyaláb képét hitelesen és híven, fényképezés útján megrögzítjük és ezen képre az elemzés adatait rávezetjük, olyan vizsgálati módszerre tettünk szert, mely pár pillanat alatt, minden laboratóriumi munka és eszközök mellőzésével nemcsak a vizsgálat tárgyát képező aczél osztályozását, de még hozzávezetőleges elemzési adatait is (amennyiben azok a fő- és jellemző alkatrészekre: carbon, mangán, wolfrám, bhrómra vonatkoznak) megadja.* Ezen vizsgálati módszer, mostani még kezdetleges állapotában is megbecsülhetetlen szolgálatot tehet és tesz a műhelyi gyakorlatban. A raktárban a vasaczél, a szerszámaczél, méret és minőség szerint elkülönítve kezeltetnek ugyan, a szerszámaczélok minden tudja pedig a gyár és minőségi elnevezéssel tartósan jelezve, de ha ezen részét már levágták, a visszaszállítás után már könnyen tévedhet más minőségek és eltérő gyártmányok közé s az is megesett már kisebb . A szikranyaláb fényképezését czélzó kísérleteink eddig eredményhez nem vezettek műhelyekben, hogy speciálszerszámaczélt adtak ki a raktárból Martinaczél helyett és csak akkor vették észre a műhelyben, hogy valami hiba lehet az aczél körül, mikor a kormányműcsapszeg a felületi edzés közben a lehűtésnél darabokra törött! Az intelligens kovács, aki tudja, hogy helytelen kovácsolási hőfok alkalmazása által keményebb aczélokat el lehet pusztítani, kétes esetekben, mikor nem tudja, milyen anyaggal van dolga, a törési felületből tájékozza magát arra nézve legalább, hogy az illető anyag nem e szerszámaczél. Ha a törési felület erre nézve nem tájékoztatja, piros melegen lehűti és reszelővel megvizsgálja, keményebb lett-e. Ütéssel letöri a végét és a törési felületet újra megvizsgálja. Ez czélhoz is szokott vezetni, különösen ha véletlenül az illető edzési hőfokot eltalálta és főképpen ha véletlenül speciál a czél került akarata ellen, kezébe. Nagy carbontartalmú, tehát kemény Martin- vagy más folytaczélt azonban a tégelyöntésű szerszámaczéltól (mangánaczél) nem képes megkülönböztetni még a gyakorlattal rendelkező szerszámlakatos vagy edzőmester sem. A szikrázási próba minden esetben és nyomban megfelel minden kétes esetben. Egy külföldi szerszámaczélt kínálnak oly módon, hogy specziálaczélnak lehet gondolni. A nyers törési felülete csakugyan olyan, mint a specziálaczélé. Teljesen sima, szemecse nélküli, selyemfényű. Oda értetem a csiszolókoronghoz, mangánképet kapok soksok csillaggal és sűrű tüskézéssel, a nyaláb világossárga színű, a végződések cseppalakok, világosfényesek. Nem specziálaczél, még kevésbé gyors aczél! A gyakorlati próbák is ezt bizonyították! Hoznak egy darab szerszámot, csavarmenetvágó fúrót álló csapokhoz megedzés végett. Teljesen kész, csak megedzeni nem merték, kellő gyakorlat és alkalmas berendezés híján. Nem tudjuk, miből készítették, milyen az edzési hőfoka? Hátha speciálaczélból való, hogy a csavarmenetsűrűség megmaradjon? A szikrapróba, sötétpiros sima, szakadozott vonalú sugarakat mutat. Csakugyan speciálaczélból való volt a fúró! A kísérleti sorozatban 12. sz. alatt egy darab ismeretlen eredetű tengely, 13. sz. alatt egy darab pántvasat és 14. sz. alatt egy dugattyúgyűrűdarabot hagytunk meg vizsgálatlanul. Próbáljuk ki ezeken a tudományunkat. A tengely fényes cseppvégződésű szikrasugarakat ad, igen ritka tüskézéssel. Ez vastengely. A pántvas igen fényes, sűrű tüskés, csillagokat szóró fényes cseppvégződésű szikranyaláb fény tüneményében gyönyörködtetett. Nagy carbontartalmú mangánaczél. Tényleg kiderült, hogy különleges lapos rugóaczélból vájták le. A dugattyúdarabról jó volt előre tudni, hogy öntött vasból való! A szikra képe igen sok tüskét (carbon), soksok csillagot (mangánt), talán egyebeket is mutatott s valami különös szerszámaczélnak néztem volna! A szikrapróba alkalmazásánál bizonyos elővigyázattal kell lennünk és a következtetés és a véleménynyilvánításánál kellő óvatossággal kell élnünk. 1. A próbához a megvizsgálandó vasanyag vagy tárgy természetének megfelelő, lehetőleg durva csiszoló korongot veszünk. Ez azért czélszerű, mivel tudjuk, hogy bizonyos szikraalakzatok csak nagyobb tömegű anyagszilánk esetében jelentkeznek. 2. Összehasonlítás esetében a nyomás, melylyel a megvizsgálandó vasanyagokat a csiszoló koronghoz szorítjuk, lehetőleg egyenlő legyen, úgyszintén az érintési felület nagysága is. Az érintési pont is minden egyes esetben azonos legyen, hogy e metszési sebesség is az lehessen. 3. Minden kísérlet után a csiszoló korong működött felülete gyémánttal vagy más módon (csak fémmel nem) megtisztítandó, nehogy a következő kísérletnél a koronghoz tapadt fémszemcsék, mint szikrák, hamis következtetésekre szolgáltassanak okot. 4. Czementálás vagy edző porral való felületi edzéssel keményített vas vagy puha Martinaczél puha képe, igen carbondus szerszámaczélra enged következtetni. Ha elég vastag réteget köszörülünk le, előbújik a vas és vele a hosszú, fényes cseppvégződéses kevéssé tüskés szikranyaláb képe. Kellő gyakorlati tapasztalata szikraképek összehasonlító tanulmányozása alapján, elengedhetlen kellékei e módszer sikeres alkalmazásának. (Vége köv)