Kazán- és Gépujság, 1914 (13. évfolyam, 1-15. szám)

1914-01-01 / 1. szám

XIII. évfolyam. 1. szám. OU-1' Szerkesztőség Budapest, VII., Bethlen-utcza Kiadóhivatal. Budapest,VI., Vörösmarty-u.O. L TELEFON 53—48. I Szerkesztik: PFEIFER IGNÁC és PÉTER JENŐ műegy. nyilv. r. tanár, mérnök. Főmunkatárs: BERMANN MIKSA államvasuti felügyelő. II. em. 9. '\v -» ■?* -yr ! 1914 január 1. Újabb talaj­mozdonya. — események —­o □ □ Megjelen a □ o minden hó 1-én és 16-án. Előfizetési a Színes Ttwmn\nm • beköszöntö. — Czitronyi: Tengely- és forgattyutörések a vasúti járműveknél. (Vége ) I UllUlUIil • mivelőgépekről. (Vége.) — Ledács Kiss Dezső: A Máv. legújabb Pacific-jellegű, 301 sor. Gál: Automobilmotorok indítása hideg időben. — P. L. : Exploziós motorral hajtott lokomotív. Hirdetések. A lap szellemi részét, műszaki ügyeket stb. illető kérdéseket kérjük lapunk szerkesztő­ségébe (VII., B­e­t­h­­­e­n­ u­t­c­z­a 29., II. 9.) intézni; a lap szétküldésére, az előfizetésre és hirdetésekre vonatkozó ügyekben lapunk kiadóhivatala (VI. k­e­r., Vörösmarty­ utcza 60.) intézkedik. Tisztelt Olvasóinkhoz. Gyötrelmes vergődésekkel teli esztendő súlyos gondjai vannak a hátunk mögött! Már mutatkoznak némi jelei a javulásnak, de ha még­­annyit is ígér az újév, megfeszített munkával tudjuk csak helyrehozni a mulasztottakat. Amidőn ezen nehéz munkához tisztelt Olvasóinknak igaz szívből kitartást és sok szerencsét kívánunk, egyúttal tőlünk telhetőleg, szerény eszközeinkkel segítségükre is óhajtunk ezen küzdelemben lenni és pedig az az ideál lebeg szemünk előtt, hogy minden egyes olvasónk munka- és érdekkörének megfelelő, műszakilag képző, nevelő olvasmányt tudjunk nyújtani a most kezdődő új évfolyamban. Ebben az ideális törekvésünkben azonban csak úgy érhetünk ezért, ha tisztában vagyunk összes tisztelt Olvasóink azon körülményeivel, melyek műszaki olvasmányukat irányí­tani hivatottak. Arra kérjük tehát összes tisztelt Olvasóinkat, hogy nemes iparkodásunkat támogatva a következő adatokat bocsássák rendelkezésünkre: 1. az olvasó neve? 2. foglalkozása, illetőleg alkalmazásának minősége ? 3. kinél alkalmazott? 4. milyen fajta rendszerű és gyártmányú gépeket kezel ? 5. a gépkezelésen kívül milyen teendői vannak ? 6. milyen javításokat szokott a gépeken végezni ? 7. milyen gépek kezelésével foglalkozott a mostaniak előtt? 8. milyen műszaki kérdések érdeklik szorosan vett szakmáján kívül? 9. vannak-e érdekesebb gyakorlati tapasztalatai, vagy újításai és mik azok ? 10. milyen magyar szakmunkák hiányát érzi leginkább? Azt hisszük, hogy ezen adatok birtokában, képesek leszünk tisztelt Olvasóinkkal oly benső szellemi összekötte­tést létesíteni, mely az eddiginél is intenzívebb és hasz­nosabb módon fejleszti majd műszaki tudásukat és meg­könnyíti nehéz hivatásukban helyzetüket. A szerkesztőség. Tengely- és forgattyutörések a vasúti járműveknél. Irta: Czi­ronyi János, gépészmérnök. (Folytatás és vége.) A forgattyuknak rendszerint legveszélyesebb, a kar­hosszal közel párhuzamos irányú csapnyomásból származó igénybevétele, bár a hajlítónyomaték a kar keresztmetszetein állandó, az elmondott egyszerű esetéhez képest még jóval súlyosabb, amennyiben a befalazás határa a támadásponttól, valamint a támadási hely (forgattyúcsap töve) a befalazás helyétől nézve domború lévén, szélsőszál-feszültségek már nyugvó terhelés mellett is egyenlőtlenek, a kar középvonala mentén nagyobbak. Emellett itt a (kart a tengely felé hajlító) csapnyomás direkt nagy húzó igénybevételt is létesít, amely szintén a középvonal mentén támasztja a legnagyobb húzó­­feszültségeket. Ezért gyakoriak aránylag a berepedések és az ezekből kifejlődött törések a részben már megokolt csaptórepedése­­ken kívül a forgattyúkar kö­zépvonala táján, daczára annak, hogy a keresztirányú (a for­gás síkjába eső) hajlító, meg a csavaró igénybevételek a fent említettnek hatását egy-egy forgattyú-állásban lényegesen befolyásolják, a veszélyes helyet eltolják. A «Chemins de fer du Midi» sikeres próbákat tett a forgattyukarnak a 18. ábra sze­rinti kilyukasztásával úgy egy-­­­szerű forgattyúknál, mint görbe is. ábra, tengelyeknél is.­­ Az eljárás nagyon észszerű. A forgattyú szilárdsága a forgás síkjában a karra merőlegesen ható nagy hajlító- és csavaróerőkkel szemben alig csökkent, mert a kivágott rész a semleges tengely közeléből való. Viszont a kar hossza irányában működő húzó-, nyomó- és hajlítóhatások ellené­ben a legveszélyesebb ponton nincs erőközlés (a közép­vonal mentén), míg a kivágás helyén fenmaradt két-két keresztmetszetben a feszültségek már jóval egyenletesebben oszlanak el. A magam részéről még sem tartom ezt a megoldást sem pontosabbnak sem gyakorlatilag czélszerűbbnek az általam fentebb lehozott keresztmetszet-alaknál (17. ábra). A teljes átlyukasztással ugyanis nemcsak sok, még különben jól ellenálló anyagot vesztettünk el, hanem a kivágás derék­szögű éleiben, hacsak nem fognak azok erősen legömbölyit- Kérjük az esedékes előfizetési díjak szíves beküldését. 2*

Next