Kelmefestő Ujság, 1937 (14. évfolyam, 1-12. szám)

1937-01-04 / 1. szám

XIV. évfolyam, Budapest, 1937. január 4­­. szám. Laptulajdonos: a KÉPESÍTETT KELMEFESTŐ- ÉS VEGYTISZTÍTÓ MESTEREK ORSZ. EGYESÜLETE Előfizetési díj évi 10 pengő. Segédeknek évi 6 pengő. — Egyesületi tagok a lapot tagsági díjuk fejében kapják. KÉPESÍTETT KELMEFESTŐ ÉS VEGYTISZTÍTÓ MESTEREK ORSZÁGOS EGYESÜLETÉNEK HIVATALOS LAPJA © A BUDAPESTI HELME-, FONALFESTŐK ÉS VEGYTISZTÍTÓK IPARTESTÜLETÉNEK HIVATALOS LAPJA O Szerkesztőség és kiadóhivatal Hirdetések ügyében felvilágosítás: Bpest, VIII, Nagytemplom u. 11 Felelős szerkesztő és kiadó : Budapest, VIII. Hunyadi u. 43. Telefon : 1. 1-358-81 HEGEDŰS IMRE Telefon: 1-436-79 Megjelenik havonta Merkantil-nyomda 1937 KELLEFESTO UJS­tói Az évek dátumában újra egy számmal na­gyobbat írunk, az életünk számában ismét gazda­gabbak lettünk, valamint az élet története is gya­rapította tapasztalatainkat, és amikor elhagytuk az óesztendőt és átlépjük az újesztendő küszöbét, újra az az első teendőnk, mint a múltban is, hogy mindnyájunknak — eltekintve, hogy ismerős vagy ismeretlen — de mindenkinek boldog új­esztendőt kívánunk. Ez régi és emberséges szo­kás, de nem csak szokás, hanem illő és értelem­ben kötelező is. Régebben az őseink újév napján a boldog újév kívánalmát még azzal fűszerezték, hogy adjon az Úristen sok bort, búzát, békességet és a családban szaporodást. Ezek a kívánságok ma már mindazon rövid kifejezésű szóban, hogy boldog újévet kívánunk, benne foglaltatik, ma már mindamellett, hogy a régiekre azt mondtuk és mondjuk még ma is, hogy szűkszavúak vol­tak, de mink maiak még jobban fukarkodunk a szavakkal, de talán meg is van jobban az okunk, mint a régieknek, mert a mai helyzet több gon­dolkozásra készteti az embereket, mint régebben, mert a régieknek nem fájt a fejük, hogy lesz-e munkám és ha lesz, lesz-e, marad-e belőle annyi, hogy élhessek belőle, telik-e a legszűkösebben a legszükségesebbre, mert a mai helyzet sokkal job­ban igénybe veszi az ember teherképességét akár szellemi, akár fizikai vonatkozásban. Nekünk kel­mefestőiknek és vegytisztítóknak ma már nem csak a munka elkészítésén kell, hogy törjük a fe­jünket, hanem azon is, hogy mily módon tudunk annyi munkát szerezni, hogy annak elkészítése után a nagy elszaporodás és ennek konkurrenciá­­jával szemben milyen módon tudjuk életstandar­dunkat fenntartani, biztosítani. Sajnos, ezeknek a betudása és szorgalmazása kényszerít bennünket a szófukarságra, de mint erőseknek és reménykedőknek kötelességünk, hogy ezeken — ha nem is végleg — de újév kez­detén ne csüggedjünk és tegyük magunkat túl ezen. Remény az, ami mindig táplálta az emberi­séget, ami sarkalta új célok elérésére, a remény.

Next