Kelmefestő Ujság, 1937 (14. évfolyam, 1-12. szám)

1937-01-04 / 1. szám

l­ ll'!lllllll!liilllllllllllll!lllllllllllllllllllll!!lllllllllllllllllllllllllllll!lllllll]||lllllllllllllllllllll!llllllllllllllllllllllll!lllllll!llllllllllllll A szövetek kötése rendkívül sok változatban készíthető, ezeket mégis három alapkötés kombi­nációjából összeállítottnak vehetjük. Ezen három alapkötés a következő: a vászon, a sávoly és az atlaszkötés. A vászonkötés jellemzője, hogy készítéséhez legalább két lánc- és két vetülékfonal kell, továbbá kötéspontjai két átlóirányában haladnak. A sávolykötés jellemzője az, hogy kötéséhez legalább három lánc és három vetés kell, kötés­pontjai azonban csak egy átló irányában haladnak. Az atlaszkötés jellemzője, hogy készítéséhez leglább öt fonal kell és hogy kötéspontjai össze­függő átlóirányt nem követnek. Reicher Vilmos: A tománcok szabadsága Az 1936. évi VII. tc. 22. §-a rendezi a tanon­­coknak adandó szabadságot. Az idevágó rendelke­zés szövege szó szerint a következő: „a tanoncnak a kikötött bér és természet­ben járó szolgáltatások érintése nélkül évenként legfeljebb két részben tizen­négynapi szabadságot köteles adni a munkaadója.“ A tanoncok szabadságára vonatkozó rendelke­zés az 1937. évben lép először életbe s ezért külön is szükségesnek tartjuk a munkaadók figyelmét erre fölhívni. Az említett törvény végrehajtására kiadott 30.000—936. sz. rendelet előírja, hogy a tanoncok szabadsága legfeljebb két részletben és lehetőleg az iskolai szünetben adandó ki. Ettől a szabálytól csak az idényhez kötött iparoknál lehet eltérni, amennyiben ha egy iparban a főszezon az iskolai szünetre esik, ez esetben a szezon előtt vagy után adandó ki a tanonc szabadsága. Ilyen esetben a ta­nonc a szabadsága alatt sem a tanonciskolát, sem a leventegyakorlatokat nem köteles látogatni. Az iparos köteles a szabadság idejét legalább 8 nappal a megkezdése előtt a tanonccal közölni és a szabadság megkezdését az ipartestületnek és a tanonciskolának is bejelenteni. A tanonc a szabadsága alatt mindazokat a bér és egyéb szolgáltatásokat élvezi, amelyeket rende­sen kapni szokott. Ha idényhez kötött iparnál a tanonc a holtszezonban kapja meg a szabadságát, amikor a munka szünetelése miatt egyébként bért (zsebpénzt­) stb. nem élvez, a szabadsága idejére még ekkor is ki kell adni a teljes bérét. A tanonc szabadságába a betegségben eltöltött időt nem szabad beszámítani, ha azonban a tanonc a szabadságának megkezdése után betegszik meg, újabb szabadságot ezen a címen nem kérhet. Figyelmeztetjük itt a munkaadókat arra, hogy a tanonc szabadságának megkezdését ideje­korán jelentsék be az ipartestületben, mert azok ellen a munkaadók ellen, akik tanoncaikat nem bo­csátották szabadságra, az ipartestület köteles hiva­talból eljárást indítani. KELMEFESTŐ ÚJSÁG folyamatok és v Nem szorul bővebb magyarázatra, hogy az elemek különböző súlyúak és ebből önként követ­kezik, hogy a különböző elemek atomjai is külön­böző súlyúak. Ha most a legkönnyebb elemnek a hydrogénnak a súlyát vesszük alapul és megnéz­zük, hogy a különböző elemek mennyivel nehezeb­bek a hydrogénnél, egyszersmind kapunk egy szá­mot, mely kifejezi, hogy az illető elem­­ atomja hányszor nehezebb­­ atom hydrogénnél. Ezt a szá­mot az illető elem ato­msúlyának nevezzük. Az egyes elemek vegyjele nemcsak rövidítése az illető elem nevének, hanem jelenti egyúttal az illető elem 1 atomját és így annak 1 atomsúlynyi mennyiségét is. Pl.: az 0 nemcsak oxigént jelent, hanem 1 atom oxigént, mely 16szor nehezebb, mint 1 atom hydrogén atomsúlya, tehát 16 vagy pl.: a Pb 1 atomólmot (plumbumot) jelent, atomsúlya 207 stb. Ha valamely vegyületet alkotó elemek vegy­­jeleit úgy írjuk egymás mellé, hogy jelezzük egy­úttal az egyes elemek atomjainak számát is (ki­véve, mikor csak 1 atommal szerepel az illető elem) nyerjük a kérdéses vegyület képletét. PL: a PbO képlet azt mutatja, hogy 1. a kérdéses vegyület Bb-ból (ólomból) és O-lból (oxigénből) áll. 2. a kérdéses vegyület 1 atom Pb és 1 atom O-ból áll és végül 3. hogy a kérdéses vegyület 207 súlyrész ólomból és 16 súlyrész oxigénből áll, mert a Pb atomsúlya 207, az O atomsúlya 16. Vagy pl.: a H2O képlet (a viz képlete) azt mutatja, hogy 1. a viz hy­drogénből és oxigénből áll, 2. a víz 2 atom 1hydrogénből és 1 atom oxi­génből áll, 3. hogy a víz 2 súlyrész hydrogénből áll (H a. s. =1:2 atom = 2) és 16 súlyrész atom­jainak egymás mellé rakodása által keletkezik a vegyület. Valamely elemnek egy atomja egyesül­het a másik elemnek 1, 2, 3, 4 stb. atomjával; de mivel az atomok viszonylagos súlya az atomsúlyok által van kifejezve, a vegyületek csupán az atom­súlyok vagy azoknak sokszorosai által kifejezett viszony szerint keletkezhetnek, vagy más szóval ugyanazon vegyület mindig állandó összetétellel bír. A vegyület legkisebb része tehát egy atom­csoportból áll, melyet molekulának nevezünk, a molekula tehát a vegyületeknek legkisebb része, mely mechanikailag nem osztható, de kémiai úton atomjaira felbontható. A HaO képlet, tehát egy molekula vizet jelent, melyben 2 s. r. hydrogén és 16 s. r. oxigén van, melyeknek súlya, összesen — 18 A vegyü­letben levő atomok súlyainak összege adja tehát a molekulák súlyát. HIRDETÉSI DÍJAK: Tagok részére soronként 5 mm. vastagságú sor 90 mm. hosszúságban —.50 P. Vastag betű két sornak számít.

Next