Közgazdasági Értesítő, 1882. január-június (1. évfolyam, 1-26. szám)

1882-04-20 / 16. szám

HIVATALOS RÉSZ. A minisztérium állandó gazdasági tudósítói tiszte­lettel fölkéretnek, hogy a legközelebbi, folyó hó 25-én küldendő rendes jelentésükben a fagy által okozott károkról tüzetes adatokat közölni szíveskedjenek. 12.948/1882. sz. Körrendelet valamennyi törvényhatóságnak. A hasznos házi állatok között felmerülni szokott lépfene vagy tályog, továbbá a takonykor és különösen az ebeknél jelentkező ve­szettség azon betegségek közé tartoznak, melyek nemcsak az álla­tokra, hanem az emberekre is átragadnak és nem ritkán halált okoznak. Minthogy a legutóbbi időben a törvényhatóságok részéről több veszettségi eset jelentetett be s különösen a tavasz beálltával a lép­fene nagyobb mérveket ölt, szükségesnek találtam a törvényhatósá­got felhívni, hogy az érintett állati betegségek veszélyes voltára, a lakosságot a legkiterjedtebb módon azon hozzáadással figyelmeztesse, hogy a kihágásokról szóló 1879. évi XL. t.-cz. 102. és 103. §-a sze­rint ,a­ki a felügyelete alatt levő állaton a veszettség, vagy más, akár az emberekre, akár az állatokra veszélyes betegség jelét észleli és azon állatot azonnal el nem különíti, vagy másként ártalmatlanná nem teszi, egyszersmind pedig az észlelt betegségről a hatóságnak jelentést nem tesz, háromszáz forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.­ A­ki pedig az állatokról az emberek egészségére háramolható veszélyek kikerülése végett kiadott valamely rendeletet, vagy szabály­rendeletet, más, mint a 102. §-ban körülirt esetben szegi meg, száz forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.« Miután pedig a büntető törvénykönyvnek életbeléptetéséről szóló 1880. évi XXXVII. t.-cz. 41. §-a a szóban levő kihágás megbünte­tését a közigazgatási hatóságok hatásköréhez utalja, elvárom, hogy a törvényhatóság előforduló esetekben a most idézett törvény teljes szigorát alkalmazni s e tekintetben azon alattas közegeit, kik a ki­hágásokban elsőfokú teendők ellátására hivatva vannak megfelelőleg utasi­­sitani fogja. Budapest, 1882. évi ápril­ió 12-én. B. Kemény, s. k. A földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. minister Ottlik Iván fizetéstelen ministeri fogalmazót és Emmerling Vilmos ministeri segédfogalmazót ministeri fogalmazókká; dr. Ballai Lajos és báró Splényi Pál fizetéstelen ministeri segédfogalmazókat valóságos ministeri segédfogalmazókká; továbbá Illy Gusztáv és Mankóich Antal II. oszt. számtiszteket I. oszt. számtisztekké ; Tálassy Gyula, Siikossy Aladár és Mátray Arnold III. oszt. számtiszteket II. oszt. számtisztekké; Náday Hugó számvevőségi gyakornokot és Pongrácz Béla gazda­sági gyakornokot III. oszt. számtisztekké; végül Bloch Ignác­ fizetés­telen irodatisztet valóságos irodatisztté, Vas Sándor díjnokot fizetés­telen irodatisztté nevezte ki. A földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. minister Bauer János földbirtokost Torontál megye alibunári járásában az állandó gazdasági tudósítói tiszttel bízta meg. A földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi magy. kir. minister, egyetértőleg a m. kir. pénzügyministerrel, Láng Márton brassói posztógyára és a Zsolnay Vilmos pécsi porczellán- és kőedénygyárá­ban előállítandó porczellán-czikkek részére, az 1881 : XLIV. törvény­­czikkben biztosított állami kedvezményeket megadta. Gömör- és Kishont megye törvényhatósága területén alakult jól svat férfi és női szabó ipartársulat, továbbá Sáros megye törvény­­hatósága területén alakult kis-szebeni csizmadia ipartársulat; végül Hunyad megye törvényhatósága területén alakult dévai csizmadia és tímár ipartársulat alapszabályai a földmívelés-, ipar- és kereskedelem­ügyi m. kir. ministerium által f. évi 12,375., 12,634. és 13,318. sz. a. a törvényes bemutatási záradékkal elláttattak. A földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. ministerium f. hó 14-én, 14,912. sz. a. kelt rendeletével megengedte, hogy a Jász-Nagykún-Szolnok megye területéhez tartozó Tisza-Szalók köz­ségben f. évi május hó 14. és 15-ére eső országos vásár ez évben kivételesen ugyanazon hó 7. és 8-án tartassék meg, továbbá f. hó 18-án 15,881. sz. a. kelt rendeletével, hogy a Kolozs megye területé­be­­ tartozó Gyalu községben f. é. február hó 3-án meg nem tartat­hatni orsz. vásár helyett f. hó 20-án pótvásár legyen. A m. kir. p­én­z­üg­y­m i n i­s t e r­i­u­m f. é. április hó 7-én a következő hirdetményt tette közzé: Figyelmeztetik a közönség arra, hogy az olasz pénzügyi törvények értelmében, az olasz királyság területére, bármily csekély mennyiségű dohányt, a szabályszerű vámdíjak lefizetése nélkül bevinni nem szabad ; hogy utazóknál, a saját használatukra szánt, bármily csekély mennyi­ségű dohány sincs kivéve a vámdíjak alól; hogy az olasz kir. pénz­ügyi törvények értelmében azok, kik a vámvonalon keresztül dohányt visznek be, a­nélkül, hogy azt a vámhatóságnál bejelentenék, pénz­bírsággal, sőt bizonyos esetekben fogsággal is bűntettetnek; végre, hogy az utazók kötelesek a vámvonalon legcsekélyebb dohánykész­letüket is bejelenteni, mit ha elmulasztanak s náluk vagy podgyászuk­­ban dohány találtatik, az csempészetnek tekintetik s büntetés alá esik. 16. szám. Budapest, 1882. KÖZGAZDASÁGI ÉRTESÍTŐ A FÖLDMIVELÉS-, IPAR- ÉS KERESKEDELEMÜGYI M. KIR. MINISTERIUM , .................. */ d/, i.ü­­ i i.. a Píssí tónymgoffidi-részvény-társasági irodájában M­egjelen­hetenkint csütörtökön. (hold-utcza 7. szám). TARTALOM. Hivatalos rész: Felhívás a gazdasági tudósítókhoz a fagykárokról teendő jelentések iránt. — Körrendelet valamennyi törvényhatóságnak a ragályos állati betegségek ügyében. — Kinevezések. — Az állami kedvezmények Láng Márton brassói posztógyára és Zsolnay Vilmos pécsi­ porczellán- és kőedénygyára részére meg­adattak. — Ipartársulatok. — Vásárengedélyek. — Hirdetmény dohánybevitel tárgyában Olaszországba. — Nem hivatalos rész : Orsz. közp. mintapincze. — Mesterséges szőlő-trágyázási mód. — Budapesti II. tenyészállatvásár. — A vetések állása és a mezőgazdasági állapot 1882. évi április hó első felében. — A budapesti vetőmag-vizsgáló állomás 1882. évi márczius havi működése. — A magyar-óvári vetőmag-vizsgáló állomás I. negyedévi működése. — Bosznia és Herczegovina közgazdasági viszonyai. — A kereskedelmi és iparkamarák köréből. Pozsonyi kereskedelmi és iparkamara 1881. évi jelentése. — Állategészségügy. — Consuli jelentések. — Telivér csikók árve­rezése. — Lisztforgalom. — Budapesti közraktárak forgalma. — Kőbányai és soproni sertésforgalom. — Kőbányai sertésvesztegelde forgalma. — Sertések átlagos heti ára Kőbányán és Sopronban. — Jelentés a budapesti első tenyészállat-vásárról. NEM HIVATALOS RÉSZ. Országos központi minta­ pincze. Miklós Gyula, orsz. borászati kormánybiztos, borkészleteiknek a központi pinczébe leendő beküldése végett i. é. április 14-én 634/Bkb. sz. a. a következő körlevelet intézte Magyarország bor­termelőihez : Szükségtelennek tartom ismételten hangsúlyozni azon szerep fontosságát, melyet az orsz. közp. m. pincze intézménye hazai borá­szatunk terén elfoglalni hivatva van. Azon érdeklődés és bizalom, mely az országos központi minta­pincze intézménye iránt már rövid fennállása óta egyrészt a termelő, másrészt a fogyasztó közönség részéről nyilvánult, máris meggyőz­hette mindazokat, kik ezen intézmény iránt aggálylyal viseltettek, an­nak életrevalóságáról. A napi forgalom em­elkedése, a folytonos kereslet elodázhatlan követelményül tüntette fel ezen intézmény nagyobb keretben való fej­lesztése iránti intézkedések megtételét.

Next