Közgazdasági Értesítő, 1882. január-június (1. évfolyam, 1-26. szám)
1882-04-20 / 16. szám
HIVATALOS RÉSZ. A minisztérium állandó gazdasági tudósítói tisztelettel fölkéretnek, hogy a legközelebbi, folyó hó 25-én küldendő rendes jelentésükben a fagy által okozott károkról tüzetes adatokat közölni szíveskedjenek. 12.948/1882. sz. Körrendelet valamennyi törvényhatóságnak. A hasznos házi állatok között felmerülni szokott lépfene vagy tályog, továbbá a takonykor és különösen az ebeknél jelentkező veszettség azon betegségek közé tartoznak, melyek nemcsak az állatokra, hanem az emberekre is átragadnak és nem ritkán halált okoznak. Minthogy a legutóbbi időben a törvényhatóságok részéről több veszettségi eset jelentetett be s különösen a tavasz beálltával a lépfene nagyobb mérveket ölt, szükségesnek találtam a törvényhatóságot felhívni, hogy az érintett állati betegségek veszélyes voltára, a lakosságot a legkiterjedtebb módon azon hozzáadással figyelmeztesse, hogy a kihágásokról szóló 1879. évi XL. t.-cz. 102. és 103. §-a szerint ,aki a felügyelete alatt levő állaton a veszettség, vagy más, akár az emberekre, akár az állatokra veszélyes betegség jelét észleli és azon állatot azonnal el nem különíti, vagy másként ártalmatlanná nem teszi, egyszersmind pedig az észlelt betegségről a hatóságnak jelentést nem tesz, háromszáz forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Aki pedig az állatokról az emberek egészségére háramolható veszélyek kikerülése végett kiadott valamely rendeletet, vagy szabályrendeletet, más, mint a 102. §-ban körülirt esetben szegi meg, száz forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.« Miután pedig a büntető törvénykönyvnek életbeléptetéséről szóló 1880. évi XXXVII. t.-cz. 41. §-a a szóban levő kihágás megbüntetését a közigazgatási hatóságok hatásköréhez utalja, elvárom, hogy a törvényhatóság előforduló esetekben a most idézett törvény teljes szigorát alkalmazni s e tekintetben azon alattas közegeit, kik a kihágásokban elsőfokú teendők ellátására hivatva vannak megfelelőleg utasisitani fogja. Budapest, 1882. évi áprilió 12-én. B. Kemény, s. k. A földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. minister Ottlik Iván fizetéstelen ministeri fogalmazót és Emmerling Vilmos ministeri segédfogalmazót ministeri fogalmazókká; dr. Ballai Lajos és báró Splényi Pál fizetéstelen ministeri segédfogalmazókat valóságos ministeri segédfogalmazókká; továbbá Illy Gusztáv és Mankóich Antal II. oszt. számtiszteket I. oszt. számtisztekké ; Tálassy Gyula, Siikossy Aladár és Mátray Arnold III. oszt. számtiszteket II. oszt. számtisztekké; Náday Hugó számvevőségi gyakornokot és Pongrácz Béla gazdasági gyakornokot III. oszt. számtisztekké; végül Bloch Ignác fizetéstelen irodatisztet valóságos irodatisztté, Vas Sándor díjnokot fizetéstelen irodatisztté nevezte ki. A földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. minister Bauer János földbirtokost Torontál megye alibunári járásában az állandó gazdasági tudósítói tiszttel bízta meg. A földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi magy. kir. minister, egyetértőleg a m. kir. pénzügyministerrel, Láng Márton brassói posztógyára és a Zsolnay Vilmos pécsi porczellán- és kőedénygyárában előállítandó porczellán-czikkek részére, az 1881 : XLIV. törvényczikkben biztosított állami kedvezményeket megadta. Gömör- és Kishont megye törvényhatósága területén alakult jól svat férfi és női szabó ipartársulat, továbbá Sáros megye törvényhatósága területén alakult kis-szebeni csizmadia ipartársulat; végül Hunyad megye törvényhatósága területén alakult dévai csizmadia és tímár ipartársulat alapszabályai a földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. ministerium által f. évi 12,375., 12,634. és 13,318. sz. a. a törvényes bemutatási záradékkal elláttattak. A földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. ministerium f. hó 14-én, 14,912. sz. a. kelt rendeletével megengedte, hogy a Jász-Nagykún-Szolnok megye területéhez tartozó Tisza-Szalók községben f. évi május hó 14. és 15-ére eső országos vásár ez évben kivételesen ugyanazon hó 7. és 8-án tartassék meg, továbbá f. hó 18-án 15,881. sz. a. kelt rendeletével, hogy a Kolozs megye területébe tartozó Gyalu községben f. é. február hó 3-án meg nem tartathatni orsz. vásár helyett f. hó 20-án pótvásár legyen. A m. kir. pénzügym i n is t e rium f. é. április hó 7-én a következő hirdetményt tette közzé: Figyelmeztetik a közönség arra, hogy az olasz pénzügyi törvények értelmében, az olasz királyság területére, bármily csekély mennyiségű dohányt, a szabályszerű vámdíjak lefizetése nélkül bevinni nem szabad ; hogy utazóknál, a saját használatukra szánt, bármily csekély mennyiségű dohány sincs kivéve a vámdíjak alól; hogy az olasz kir. pénzügyi törvények értelmében azok, kik a vámvonalon keresztül dohányt visznek be, anélkül, hogy azt a vámhatóságnál bejelentenék, pénzbírsággal, sőt bizonyos esetekben fogsággal is bűntettetnek; végre, hogy az utazók kötelesek a vámvonalon legcsekélyebb dohánykészletüket is bejelenteni, mit ha elmulasztanak s náluk vagy podgyászukban dohány találtatik, az csempészetnek tekintetik s büntetés alá esik. 16. szám. Budapest, 1882. KÖZGAZDASÁGI ÉRTESÍTŐ A FÖLDMIVELÉS-, IPAR- ÉS KERESKEDELEMÜGYI M. KIR. MINISTERIUM , .................. */ d/, i.ü i i.. a Píssí tónymgoffidi-részvény-társasági irodájában Megjelenhetenkint csütörtökön. (hold-utcza 7. szám). TARTALOM. Hivatalos rész: Felhívás a gazdasági tudósítókhoz a fagykárokról teendő jelentések iránt. — Körrendelet valamennyi törvényhatóságnak a ragályos állati betegségek ügyében. — Kinevezések. — Az állami kedvezmények Láng Márton brassói posztógyára és Zsolnay Vilmos pécsi porczellán- és kőedénygyára részére megadattak. — Ipartársulatok. — Vásárengedélyek. — Hirdetmény dohánybevitel tárgyában Olaszországba. — Nem hivatalos rész : Orsz. közp. mintapincze. — Mesterséges szőlő-trágyázási mód. — Budapesti II. tenyészállatvásár. — A vetések állása és a mezőgazdasági állapot 1882. évi április hó első felében. — A budapesti vetőmag-vizsgáló állomás 1882. évi márczius havi működése. — A magyar-óvári vetőmag-vizsgáló állomás I. negyedévi működése. — Bosznia és Herczegovina közgazdasági viszonyai. — A kereskedelmi és iparkamarák köréből. Pozsonyi kereskedelmi és iparkamara 1881. évi jelentése. — Állategészségügy. — Consuli jelentések. — Telivér csikók árverezése. — Lisztforgalom. — Budapesti közraktárak forgalma. — Kőbányai és soproni sertésforgalom. — Kőbányai sertésvesztegelde forgalma. — Sertések átlagos heti ára Kőbányán és Sopronban. — Jelentés a budapesti első tenyészállat-vásárról. NEM HIVATALOS RÉSZ. Országos központi minta pincze. Miklós Gyula, orsz. borászati kormánybiztos, borkészleteiknek a központi pinczébe leendő beküldése végett i. é. április 14-én 634/Bkb. sz. a. a következő körlevelet intézte Magyarország bortermelőihez : Szükségtelennek tartom ismételten hangsúlyozni azon szerep fontosságát, melyet az orsz. közp. m. pincze intézménye hazai borászatunk terén elfoglalni hivatva van. Azon érdeklődés és bizalom, mely az országos központi mintapincze intézménye iránt már rövid fennállása óta egyrészt a termelő, másrészt a fogyasztó közönség részéről nyilvánult, máris meggyőzhette mindazokat, kik ezen intézmény iránt aggálylyal viseltettek, annak életrevalóságáról. A napi forgalom emelkedése, a folytonos kereslet elodázhatlan követelményül tüntette fel ezen intézmény nagyobb keretben való fejlesztése iránti intézkedések megtételét.