Közgazdasági Értesítő, 1882. július-december (1. évfolyam, 27-52. szám)
1882-07-06 / 27. szám
3. A külföldre szállítandó őrlemények kiviteli kezelésre bejelentendők és azoknak nemek szerint egyezniük kell a vámilleték visszatérítésének igénye mellett behozott gabnanemekkel (búza, rozs stb.) 4. A vámvisszatérítés, illetőleg a behozott mennyiségből való leírás a lisztnek kiviteli vámkezelése alkalmával a kilépés igazolásával ellátott előjegyzési jegy felmutatása után és oly módon történik, hogy minden 70 kilogram kivitt búzaliszt, illetőleg 65 kilogram rozsliszt után 100 kilogram búza, illetőleg rozs után a behozatalkor biztosított vámilleték visszafizettetik. A liszt kiviteli kezelésének egy év alatt azon naptól kezdve, melyen a vámilleték visszatérítése iránti igény fentartása mellett behozott gabna átvétetett, meg kell történni. Ha a kivitt őrlemény búza- és rozsliszt keverékből áll, akkor a leírás a búzára nézve megállapított százalékarány szerint történik. Más gabnaneműeknél, valamint ha nem liszt, hanem más gyártmány készíttetett, a százalékarány minden egyes malomra nézve a pénzügyigazgatóságok által esetről-esetre, kísérletek alapján, állapítandó meg. 5. A fennebb megállapított százalékarány szerint az őrlésnél mutatkozó korpa, ha a külföldre nem vitetik vissza, mint korpa vámmentes, szintúgy a hulladékok és az elporlás, melyek figyelmen kívül maradnak. 6. A kikészítési forgalom ezen neménél netán elkövetendő visszaélés esetében, jelesen ha a malomba beszállított gabona a pénzügyi hatóság előleges tudomása és engedélye nélkül a malomból feldolgozatlan állapotban eltávolittalik, a kikészítésre adott engedély elvonatik s a körülmények szerint a jövedéki büntető szabályok értelmében az eljárás megindíttatik.) Fiume és Trieszt szabadkikötőkben létező oly malmokra nézve, melyek belföldi, vagy elvámolt külföldi gabonát a vámterület részére őrölnek. 1. Az őrlésre szánt gabonának, ha az őrlemény a belföldi fogyasztásra van szánva, belföldről kell származnia, vagy pedig elvámolás által nemzetiesitettnek kell lennie s az feldolgozás (őrlés) végett neme és mennyisége szerint bevallandó. Azon vámhivatal, mely úgy a ki- mint a belépési vámkezelést végzi, a feldolgozás végett bejelentett gabonát az előjegyzési lajstromban nyilvántartja. 2. A malomtulajdonos úgy a feldolgozandó nyersanyag, mint az előállított gyártmányról könyvet vezet, úgy hogy a belföldről nyert, vagy az elvámolás által nemzetiesített gabonát bevételbe helyezi, a visszaszállított gyártmányt pedig a támadandó korpával és hulladékokkal együtt leírásba hozza. A könyvek minden év végével lezáratnak s azokat az illető vámhivatal felülvizsgálhatja, azonban ezen lejárati időn kívül is bármely időben jogosítva vannak a vámközegek felülvizsgálatokat tartani oly czélból, hogy meggyőződjenek a felől, vájjon a hivatalos lajstromok a fedezeti okmányokkal megegyeznek-e ? 3. Az előállított őrlemény vámmentes behozatalánál elvül szolgál, hogy minden a belföldről kivitt vagy elvámolás által nemzetiesített 100 kilogram búza után 75 kilogram búzaliszt hozható be vámmentesen a vámterületre, és pedig az előállított liszt bevitelének a belföldről hozott vagy nemzetiesített búza átvételétől számítva legkésőbb egy év alatt meg kell történnie. 4. Esetleges visszaélések előfordulása esetében, jelesen ha a malomba beszállított gabona a pénzügyi hatóság előleges tudta és engedélye nélkül feldolgozatlan állapotban a malomból eltávolittatik, a kedvezmény megszűnik s a fennforgó körülményekhez képest esetleg a jövedéki áthágásokra vonatkozó szabályok is alkalmazásba jönnek. Kelt Budapesten, 1882. évi május hó 29-én. A m. k. pénzügyministerium 1882. évi 30.975. sz. a. körrendelete valamennyi pénzügyigazgatósághoz és vámhivatalhoz az iparczélokra 100 kilogramonkint 40 frnyi kedvezményes vám mellett behozandó aszalt füge denaturálásánál követendő eljárás szabályozása tárgyában. Az Olaszországgal 1878. évi deczember hó 27-én kötött kereskedelmi és vámszerződés (1879. évi I. törvényczikk) B. tarifájának 2. tétele értelmében ipari czélokra kedvezményes vám mellett behozandó aszalt fügére nézve követendő eljárást illetőleg egyetértve a m. kir. földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi ministeriummal, valamint a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok kormányával következők rendeltetnek : 1. Egészen vagy félig megromlott, valamint oly aszalt füge, mely emberi élvezetre teljesen alkalmatlanná tétetik, a 100 kilogramonként 40 krt tevő kedvezményes vám mellett csak különös írásbeli engedély alapján fővámhivatalokon vagy a pénzügyigazgatóság által erre különösen felhatalmazott 1. osztályú mellékvámhivatalokon át hozható be. 2. Az engedély csak kávépótló gyárosoknak, visszavonhatólag, azon pénzügyigazgatóság (Budapesten a fővámigazgató) által adható meg, melynek területén a gyár fekszik. Az engedélyért benyújtandó folyamodványban az évenként kávépótlógyártásra felhasználandó füge mennyisége a gyár berendezése és az üzleti terv, a denaturálás módja és helye, valamint az eljárásra hivatott vámhivatal megjelölendők. Ha a pénzügyigazgatóság (fővámigazgató) a megejtett nyomozások alapján az engedélyt megtagadja, vagy a fél a hatóság által megállapított feltételekkel nem ért egyet, a m. kir. pénzügyministériumhoz felebbezhet. 3. A füge denaturálása vagy a vámhivatal (fővámhivatal vagy erre különösen felhatalmazott I. osztályú mellékvámhivatal) hivatalos helyiségében vagy a fél üzleti helyiségeiben történhetik. A füge emberi élvezetre teljesen alkalmatlanná teendő, azaz egészen összezúzandó, egészen felaprítandó vagy megpörkölendő, részbeni összezúzás felapritás vagy pörkölés nem elégséges. Ha a füge denaturálása a vámhivatal hivatalos helyiségeiben történik, egy főtisztviselőnek kell jelen lenni, ha azonban a füge az üzleti helyiségekben denaturálandó, a pénzügyigazgatóságfővámigazgatói jelöli meg azon vámhivatali vagy pénzügyőri közegeket, kiknek a denaturálásnál jelen kell lenniök. 4. A kávépótló gyártásra szánt füge amennyiben annak denaturálása azonnal nem teljesíthető, az üzleti helyiségekben egyelőre vámhivatali zár vagy hivatalos ellenzár alatt tartandó. Az ily füge szándékolt denaturálását a gyáros a felügyelettel megbízott közegnek legkésőbb a megelőző napon tartozik bejelenteni, megjelölvén azon órát, melyben