Közgazdasági Értesítő, 1882. július-december (1. évfolyam, 27-52. szám)

1882-07-06 / 27. szám

3. A külföldre szállítandó őrlemények kiviteli keze­lésre bejelentendők és azoknak nemek szerint egyezniük kell a vámilleték visszatérítésének igénye mellett behozott gabnanemekkel (búza, rozs stb.) 4. A vámvisszatérítés, illetőleg a behozott mennyi­ségből való leírás a lisztnek kiviteli vámkezelése alkal­mával a kilépés igazolásával ellátott előjegyzési jegy felmutatása után és oly módon történik, hogy minden 70 kilogram kivitt búzaliszt, illetőleg 65 kilogram rozs­liszt után 100 kilogram búza, illetőleg rozs után a behozatalkor biztosított vámilleték visszafizettetik. A liszt kiviteli kezelésének egy év alatt azon naptól kezdve, melyen a vámilleték visszatérítése iránti igény fentar­­tása mellett behozott gabna átvétetett, meg kell történni. Ha a kivitt őrlemény búza- és rozsliszt keverékből áll, akkor a leírás a búzára nézve megállapított száza­lékarány szerint történik. Más gabnaneműeknél, valamint ha nem liszt, hanem más gyártmány készíttetett, a százalékarány minden egyes malomra nézve a pénzügyigazgatóságok által esetről-esetre, kísérletek alapján, állapítandó meg. 5. A fennebb megállapított százalékarány szerint az őrlésnél mutatkozó korpa, ha a külföldre nem vitetik vissza, mint korpa vámmentes, szintúgy a hulladékok és az elporlás, melyek figyelmen kívül maradnak. 6. A kikészítési forgalom ezen neménél netán el­követendő visszaélés esetében, jelesen ha a malomba beszállított gabona a pénzügyi hatóság előleges tudomása és engedélye nélkül a malomból feldolgozatlan állapot­ban eltávolittalik, a kikészítésre adott engedély elvonatik s a körülmények szerint a jövedéki büntető szabályok értelmében az eljárás megindíttatik.­­) Fiume és Trieszt szabadkikötőkben létező oly mal­mokra nézve, melyek belföldi, vagy elvámolt külföldi gabonát a vámterület részére őrölnek. 1. Az őrlésre szánt gabonának, ha az őrlemény a belföldi fogyasztásra van szánva, belföldről kell szár­maznia, vagy pedig elvámolás által nemzetiesitettnek kell lennie s az feldolgozás (őrlés) végett neme és mennyisége szerint bevallandó. Azon vámhivatal, mely úgy a ki- mint a belépési vámkezelést végzi, a feldolgozás végett bejelentett gabo­nát az előjegyzési lajstromban nyilvántartja. 2. A malomtulajdonos úgy a feldolgozandó nyers­anyag, mint az előállított gyártmányról könyvet vezet, úgy hogy a belföldről nyert, vagy az elvámolás által nemzetiesített gabonát bevételbe helyezi, a visszaszállí­tott gyártmányt pedig a támadandó korpával és hulla­dékokkal együtt leírásba hozza. A könyvek minden év végével lezáratnak s azokat az illető vámhivatal felülvizsgálhatja, azo­nban ezen le­járati időn kívül is bármely időben jogosítva vannak a vámközegek felülvizsgálatokat tartani oly czélból, hogy meggyőződjenek a felől, vájjon a hivatalos lajstromok a fedezeti okmányokkal megegyeznek-e ? 3. Az előállított őrlemény vámmentes behozatalá­nál elvül szolgál, hogy minden a belföldről kivitt vagy elvámolás által nemzetiesített 100 kilogram búza után 75 kilogram búzaliszt hozható be vámmentesen a vám­területre, és pedig az előállított liszt bevitelének a bel­földről hozott vagy nemzetiesített búza átvételétől szá­mítva legkésőbb egy év alatt meg kell történnie. 4. Esetleges visszaélések előfordulása esetében, jele­sen ha a malomba beszállított gabona a pénzügyi ható­ság előleges tudta és engedélye nélkül feldolgozatlan állapotban a malomból eltávolittatik, a kedvezmény meg­szűnik s a fennforgó körülményekhez képest esetleg a jövedéki áthágásokra vonatkozó szabályok is alkalma­zásba jönnek. Kelt Budapesten, 1882. évi május hó 29-én. A m. k. pénzügyministerium 1882. évi 30.975. sz. a. körren­delete valamennyi pénzü­gyigazgatósághoz és vámhivatalhoz az iparczélokra 100 kilogramonkint 40 frnyi kedvezményes vám mellett behozandó aszalt füge denatu­rálásánál követendő elj­á­r­á­s sza­bályozása tárgyában. Az Olaszországgal 1878. évi deczember hó 27-én kötött kereskedelmi és vámszerződés (1879. évi I. tör­­vényczikk) B. tarifájának 2. tétele értelmében ipari czé­­lokra kedvezményes vám mellett behozandó aszalt fügére nézve követendő eljárást illetőleg egyetértve a m­. kir. földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi ministeriummal, valamint a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok kormányával következők rendeltetnek : 1. Egészen vagy félig megromlott, valamint oly aszalt füge, mely emberi élvezetre teljesen alkalmatlanná tétetik, a 100 kilogramonként 40 krt tevő kedvezményes vám mellett csak különös írásbeli engedély alapján fővámhivatalokon vagy a pénzügyigazgatóság­ által erre különösen felhatalmazott 1. osztályú mellékvámhivatalo­kon át hozható be. 2. Az engedély csak kávépótló gyárosoknak, vissza­­vonhatólag, azon pénzügyigazgatóság (Budapesten a fő­­vámigazgató) által adható meg, melynek területén a gyár fekszik. Az engedélyért benyújtandó folyamodványban az évenként kávépótlógyártásra felhasználandó füge mennyi­sége a gyár berendezése és az üzleti terv, a denaturá­­lás módja és helye, valamint az eljárásra hivatott vám­hivatal megjelölendők. Ha a pénzügyigazgatóság (fővámigazgató) a meg­ejtett nyomozások alapján az engedélyt megtagadja, vagy a fél a hatóság által megállapított feltételekkel nem ért egyet, a m. kir. pénzügyministériumhoz feleb­­bezhet. 3. A füge denaturálása vagy a vámhivatal (fővám­hivatal vagy erre különösen felhatalmazott I. osztályú mellékvámhivatal) hivatalos helyiségében vagy a fél üzleti helyiségeiben történhetik. A füge emberi élvezetre teljesen alkalmatlanná teendő, azaz egészen összezúzandó, egészen felaprítandó vagy megpörkölendő, részbeni összezúzás felapritás vagy pörkölés nem elégséges. Ha a füge denaturálása a vámhivatal hivatalos helyiségeiben történik, egy főtisztviselőnek kell jelen lenni, ha azonban a füge az üzleti helyiségekben dena­turálandó, a pénzügyigazgatóság­­fővámigazgatói jelöli meg azon vámhivatali vagy pénzügyőri közegeket, kik­nek a denaturálásnál jelen kell lenniök. 4. A kávépótló gyártásra szánt füge a­mennyiben annak denaturálása azonnal nem teljesíthető, az üzleti helyiségekben egyelőre vámhivatali zár vagy hivatalos ellenzár alatt tartandó. Az ily füge szándékolt denaturálását a gyáros a felügyelettel megbízott közegnek legkésőbb a megelőző napon tartozik bejelenteni, megjelölvén azon órát, melyben

Next