Közgazdasági Értesítő, 1882. július-december (1. évfolyam, 27-52. szám)

1882-07-06 / 27. szám

NEM HIVATALOS RÉSZ. A cs. és kir. közös külügyministeriumtól a földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. ministeriumhoz érkezett tudósítás szerint, a belga kormány f. hó 8-án kelt nyilatkozatával hozzájárult az osztr.­­magy. monarchia, Németország, Francziaország, Portugal és a svájczi köztársaság által a phylloxera ellen követendő rendszabályok ügyében múlt évi november hó - án kötött nemzetközi egyezményhez. Phylloxera-rész, Nógrád megye nógrádi járásba kebelezett Kis-Maros községben, valamint ugyanazon járásba kebelezett Verőc­e községben a phylloxera­­vés­ konstatáltatván, a földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi minister 25,856/82., illetőleg 26,363/82. sz. a. kelt rendeletével nevezett községek összes szőlőterületeit zár alá helyezte, melynél fogva a vészes területeken szőlőtők kiásatása, levágása, gumós vagy gyöknövények kiszedése s a talajnak bármi módon való bolygatása további intézkedésig tilos; — továbbá úgy a vészes területről, mint az azzal összefüggő összes szőlőterületről gyökeres vagy gyökértelen szőlővessző, szőlőnövény, szőlőlevél s átalában a szőlőtő bárminemű alkatrésze a szőlőfürt kivé­telével, továbbá bármily fa- vagy cserjenemű ültetvény, használt dúczok és szőlőkarók, szőlőlevélbe csomagolt bárminő tárgyak­ kivitele tiltatik. Az állandó országos phylloxera­­bizottság ülései. Jegyzőkönyv, fölvétetett az állandó országos phylloxera-bizottság 1882. június hó 28-án tartott üléséből. Jelen voltak: Korizmics László elnöklete alatt, Kerntler Ferencz alelnök s dr. Horváth Géza, Máday Izidor, Miklós Gyula, Molnár Ist­ván biz. tagok. Jegyző: Ottlik Iván, min. fogalmazó. Elnök az ülést megnyitván. 1. Olvastatott a borászati kormánybiztos •/• alatt csatolt jelen­tése s annak mellékleteképen bemutattatott Biró Lajos kér. phyll.-biz­­tos •//. a. mellékelt jelentése. A jelentések tudomásul vétettek. 4 Tanfolyamok a phylloxera-biztosok részére. A földmívelés-, ipar és kereskedelemügyi m. kir. ministeriumnak f. évi 22,365. sz. alatti rendelete folytán, azon kerületi phylloxera-biz­­tosok beoktatása végett, kik a phylloxera vastatrix felismerésében még járatlanok — tanfolyamok fognak tartatni, és pedig: 1. Kis-Ujszálláson folyó évi július hó 10-én Cserháti Sándor magyar­óvári akadémiai tanár vezetése alatt: Csongrád; Jász N.-Kun- Szolnok ; Pest-Pilis-Solt; Heves; Békés; Torda-Aranyos; Besztercze és Naszód; Szolnok és Doboka megyék; és Nagyvárad sz. kir. város területére kinevezett phylloxera-biztosok részére. 2. Nagy-Barcsán f. évi julius hó 10-én, Blaskovics Ödön phyl­loxera kis­­állomási assistens vezetése alatt, Borsod és Gömör megyék területére kinevezett phylloxera-biztosok részére. 3. Verseczen f. évi augusztus hó 25-én, Blaskovics Ödön veze­tése alatt: Alsó-fehér; Hunyad; Arad; Kis-Küküllő; Nagy-Küküllő megyék ; úgy Pancsova és Versecz sz. kir. városok területére kineve­zett phylloxera-biztosok részére. 4. Versecben f. évi augusztus hó 26-án, Blaskovics Ödön veze­tése alatt: Krassó-Szörény; Temes; Szeben; Torontál megyék és Szeged szabad királyi város területére kinevezett phylloxera-biztosok részére. 5. Sólyban f. évi szeptember hó 10-én, Blaskovics Ödön veze­tése alatt: Zala; Somogy; Baranya; Soprony megyék területére kinevezett phylloxera-biztosok részére. 6. Sólyban f. évi szeptember hó 11-én, Blaskovics Ödön veze­tése alatt, Vas- és Fehér megyék területére kinevezett phylloxera­­biztosok részére. 7. Bátorhelyn f. évi szeptember hó 18-án, dr. Horváth Géza a phylloxera-kisérleti állomás főnökének vezetése alatt: Hont, Bars Komárom; Pozsony; Nyírra megyék területére kinevezett phylloxera­­biztosok részére. 2. Áttért ezután a bizottság a tanácskozás tulajdonképeni tár­gyára: arra, hogy legújabban Ó-Budán nagyobb területen konstatált phylloxera-rész korlátozására minő eljárást hoz javaslatba? Elnök felhívja a tagokat véleményük nyilvánítására, különösen pedig a borászati kormánybiztost netáni javaslatának előterjesz­tésére. Miklós Gyula borászati kormánybiztos hosszasabban kifejti e tekintetben elfoglalt álláspontját, mely szerint ma már túl vagyunk azon stádiumon, hogy a siker reményével irthassunk. A phylloxera oly sűrűn mutatkozik, hogy azt minde­nütt kiirtani — föltéve is, hogy az irtás némileg nagyobb területen anyagilag kivihető lenne (a­mi az infectió meg nem határolhatása miatt nem áll) — a kívánt nagy áldozatok folytán mutatkoznék ki­­vihetlennek. Nézete szerint tehát az irtás ma már teljesen per­­korrestálandó lenne s helyette, mint sokkal czélszerűbbet, ajánlja a gyérítő eljárás alkalmazását, mely nemcsak a vész terjedését lassítja meg igen tetemesen s nemcsak a meglepett tőkék életerejét tartja fenn; de a­mely bizton remélnünk engedi, hogy a phylloxera daczára —­ ha azt ki nem irtjuk is — szőlőtermelésünket fen fogjuk tarthatni, legalább addig, míg előbb-utóbb a tudománynak nem sikerül — mint minden természeti csapás — úgy ezen csapás ellen is a leghathatóbb ellenszereket fölfedezni. Elnök hasonlókép az irtás ellen szól, nem azért, mint ha ez eljárást magában véve s mint ilyent helytelenítené, de azért, mert a vész jelenlétét sokszor nehéz, kiterjedését pedig a legtöbb esetben lehetetlenség megállapítani. Dr. Horváth szintén azon nézeten van, hogy irtásról itt már nem lehet szó, mert oly helyen, hol nagy infectió van közelében - mint itt a Tahi-Tótfalutól Szentendréig terjedő — ott a vészt irtás által elfojtani teljes lehetetlen s ezen eljárás — csak úgy, mint a gyérítés — legföljebb a phylloxera terjedésének lassítását ered­ményezi. Kerntler alelnök szintén a mellett van, hogy a gyérítést kellene megkísérteni. Dr. Horváth megjegyzi, hogy ez eljárásnak csak ott van sikere és eredménye, a­hol a tulajdonos maga is közreműködik, mert egye­dül csak a szénkéneg alkalmazása nem elegendő — össze kell annak kötve lenni a megfelelő okszerű trágyázással. Hosszabb eszmecsere fejlődött ezután ama kérdés fölött, mint lehetne legczélszerűbben a közvetlenül érdekelt tulajdonosok ily irányú közreműködését elérni? Kerntler alelnök, a helyi viszonyok tökéletes ismerete alapján oda nyilatkozik, hogy máris vannak ugyan olyan józanabb birtokosok, kik a gyérítés követelményeinek hajlandók megfelelni; szükség esetén azon­ban maga a város is kész — példaadás kedvéért — bizonyos terület­nek utasítás szerinti megtrágyázását elvállalni. E czélból tervbe vétetett a hegyvámot Ó-Budán is behozni, melynek egyik fő czélja lenne az, hogy ama tulajdonosoknak, kiknek szőlőiben az azonnal alkalma­zandó hivatalos gyérítés az idei termést megkárosította, ezen netáni károk részben megtéríttessenek. Áttérve a kiviteli módozatokra, hangsúlyozza a bizottság, hogy eme kérdés nem tartozik ugyan hatáskörébe, mindamellett különösen kívánatosnak tartja az ügy kiváló fontosságánál fogva, hogy itt telje­sen megbízhatónak tapasztalt közegek alkalmaztassanak, még­pedig azonnal, hogy a munka a szárnyas alakok képződésének idejéig befejezve legyen. Kerntler alelnök ajánlja a munkálatoknál való alkalmazásra Froh­­mann Elek járási biztos és Brosz József urakat. Fölmerült még azon kérdés, vájjon az inficiált dűlőkben csak a phylloxerásnak konstatált tőkék kezeltessenek-e szénkéneggel, vagy kivétel nélkül minden tőke ? A bizottság czélszerűbbnek találja valamennyi tőke szénkénege­zését. Ezek után a szóban forgó kérdésre nézve a bizottság következő határozatban állapodott meg: Az ó­budai inficiált szőlők kezelése tekintetében ajánlja a bizott­ság a hivatalból való gyérítés keresztülvitelét, még­pedig — tekintet­tel azon körülmény fontosságára, hogy a phylloxera szárnyas alakban való tovább terjedésének gát vettessék — azonnal és lehető időhala­dék nélkül, a rendelkezésre levő minél nagyobb, de csak teljesen meg­bízható munkaerő igénybevételével s a bor, kormánybiztos és phyllo­xera kísérleti állomás közvetlen felügyelete és ellenőrzése alatt. Ajánlja továbbá a bizottság a végből, hogy a vész lassítása mel­lett a gyérítés másik c­élja : a kezelt szőlők életben tartása — is el­essék : — igyekezzék a kormány odahatni, hogy a birtokosoknak

Next