Közgazdasági Értesítő, 1884. január-június (3. évfolyam, 1-26. szám)
1884-05-15 / 20. szám
621 már ezen oknál fogva is arató vagy más gazdamunkásokra szükség nincs. Legszegényebb munkásaink, kik itt nem szerződtek volna, a szomszédos birtokosoknál alkalmaztatnak, a legjobb termésviszonyok között is. 15. Szivacz. Munkásaink az idei terméshez elegendők, azokból máshova sem adhatunk. 16. Hódságh. A legkedvezőbb aratás esetén is elég munkaerővel rendelkezünk. 17. Doroszló. Az idevalók más vidékre nem mennek, külső erőre nincs szükség. 18. Rigyicza. Munkaerővel el vagyunk látva s máshova sem adhatunk. 19. Gr - zsán. A szükséges munkaerő helybeliek által fedezve van. 20. Cséb. Az idei terméshez elegendő munkaerőnk van. 21. Szeghegy. Kedvező termés mellett a munkások helyben találnak foglalkozást, kedvezőtlen viszonyok közt pedig a közel határokban. 22. Bácsujfalu. Elegendő munkaerővel rendelkezünk s munkásaink nincsenek kényszerülve más vidékre menni. 23. Sándor. Idegen munkásokra szükség nincs, a meglevőkből máshova nem adhatók. Szintúgy: 24. Kunbaja, 25. Ó-Verbász, 26. Uj-Verbász, 27. Kis-Kér, 28. Feketehegy. A helybeli munkások határunkban kellőképen el vannak foglalva, a felesleges munkaerő pedig a szomszédos szenttamási határban kellő elfoglaltatást talál. 29. Kishegyes. Idegen munkás nálunk el nem helyezhető, a csángók elfogadására sem jelentkezett senki. 30. A munkaerő-szükséglet fedezve van. 31. Filipova, 32. Matheovits, 33. Bajmok, 34. Jankovácz, 35. O-Szivacz. Ez idő szerint idegen munkások nem kívántatnak, szükség esetében pedig a szomszéd községből nyerünk embereket. 36. Mélykút. A községbeli munkaerő 2/з része helyben, V3ga pedig a környéken foglalkozik s csakis rendkívüli résztermés esetében kényszerülnek más vidékre távozni. 37. Ó-Moravicza. Kedvező vagy középszerű termés esetében külső munkásokat mellőzhetünk. 38. Topolya. Az arány a munkaadók és keresők közt meglévőn, helybeliek itt foglalkoznak, idegenek nélkülözhetők. Szintúgy: 39. Gronoplya, 40. D.Szent-Iván. 41. Torzsa. Munkásaink legtöbbnyire találnak foglalkozást; azok, kik helyben munkát vállalni nem akarnak, vagy nem kaphatnának, a határőrvidékre mennek ismerős gazdákhoz dolgozni. 42. Pa csér. Községünkből munkáskéz ugyan máshova is jut, de azért szükségtelen számukra munkáról gondoskodni, mert a szomszéd községekben találnak, egyátalán pedig nem maradnak kereset nélkül. 43. Kisszállás. A munkaerőt a közelfekvő községekből szerezzük be. 44. Piros. Normális viszonyok közt idegen munkásokra nincs szükség, résztermés esetében vagy 50 pár gróf Pejacsevich rumai uradalmában keres foglalkozást. 45. Tatamár. A gazdasági munkálatokra elegendő munkaerővel rendelkezünk. Szintúgy: 46. Goszpodincze, 47. Titel, 48. Zsablya, 49. Gyurgyevo, 50. Lók. b) 51. Dautova. A munkásosztály szaporodásával, tekintettel termési kilátásunkra, mintegy 3—400 pár a megye alsó részeiben, vagy Baranya, Verőcze, Szerém, sőt Somogy megyékben keres a takarás idejében munkát. 52. Baracska. Mintegy 250 férfi és nő nélkülözhető más vidékre. Jobbára Szlavóniába szoktak menni. Útbaigazitást munkát keresőknek az elöljáróság nyújt. 53. Beregh. Néhány munkáscsalád leginkább Szerém megyébe szokott távozni. 54. Ada. Községünk határában szorosabb értelemben vett nagybirtokosok nincsenek, a birtokosság az előforduló munkálatokat többnyire éves cselédekkel végezteti, vagy pedig munkástársaságot alakítva, egymást kisegítik. Ezen kívül minden évben megfordulnak nálunk a felvidékről és Torontál megyéből aratók. Mindazonáltal 50—100 férfimunkást október’ hó végéig lehetne máshova szerződtetni havi 15 forintos élelmezéssel, vagy e nélkül 20—22 forintért. Felvilágosítást a tárgyban készséggel adnak Kelemen János és Ábrahám Károly urak. 55. Krusevlya. Mintegy 10 pár munkás október végéig máshova adható 10—12-ed részért, a termés minősége szerint. Közvetítést elvállal Svemlein Lőrincz elöljáró. 56. Temerin. Községünkben a napszámból élő családok száma meghaladja a 700-at. Nélkülözhető az idén mintegy 300 férfi és 200 nő. Felvilágosításokat Bálind György biró, Fischer János és Varga Mihály esküdtek nyújtanak. 57. Bulkesz. Mintegy 50 pár munkás adható máshova. Feltétel: 4 heti munkaidő biztosítása, erre 8 —10 pesti mérő búza és 2 pesti mérő árpa, teljes ellátás. Közvetítést elvállal az elöljáróság. 58. Ó - S 6 V é. Községünkből legalább 100 férfi és 20 női napszámos Szerémben teljesíti az aratási munkát. Hasonló érdekű megkeresésekre felvilágosítást ad Sigmond Göntér elöljáró. 59. A pátia. A szükséges munkaerő fedezve van, idegen erőre szükség nincsen. Régi ismerős gazdákhoz Szlavóniába, de máshová nem, el szokott menni mintegy 60 pár. 60. Ó-Kanizsa. A feles munkaerő rendszerint Bánátba szokott átmenni az aratás idejére. 61. Veprovácz. Csupán Szlavóniába 20—25 munkás eljárni szokott, oda is csak ismerős helyekre. 62. Bezdán. Az adott körülmények közt helyben elegendő munkát nem találók a szomszéd Baranya, Szerém és Verőcze megyékbe szoktak menni. 63. Begecs. A gazdák munkaerővel el vannak látva; a körülmények szerint munkásainkból Szerémbe, határőrvidékre vagy Szerbiába mennek. 64. Kossuth. Községünk képes évenkint más vidéknek mintegy 50 pár munkást adni, kik többnyire Baranyába vonulnak 2 — 3 havi munkára. 65. Ráthmonostor. A mellett, hogy a helyi gazdasági munkálatok falubeliekkel végeztetnek, a községből évente kimegy 50—60 pár a fűkaszálás és aratás idejére közel és távolabb vidékekre. Útbaigazítással az elöljáróság szolgál. 66. A munkaerőben rendes körülmények közt hiány nincs és máshova nem nélkülözhetők: Felső-Szent-Iván, Csataalja, Prigl-Szent- Iván, Uj-Futtak, Bogojeva, Kupuszina, Csávoly, Uj-Palánka, Gákova, Rém, Novoszelló, Szánta, Vaskút, Keresztur, Rácz-Militics, Martonos stb. 4. Kiterjesztették a közg. előadók figyelmüket a fatenyésztés, faiskolák és átalában a gyümölcsészet fontos kérdésére és a kormánynak e részben tett intézkedéseit támogatván, a kiadott rendeletek helyes keresztülvitetését ellenőrizni segítettek. Tájékozásul közöltetik némely ezen kérdésre vonatkozó érdekesebb jelentés: Bács-Bodrog megye közgazdasági előadójának jelentése, a megye gazdasági viszonyairól. A faiskola és befásitás ügye. Tartalom. Intézkedések. — A faiskola területe 1882-ben. — A határbeli fásítás. — A vidék legalkalmasabb gyümölcsfajai szaporittattak-e a községi lakosok közt? — A községi faiskola mint »mintákért«. — A gyümölcsfatenyésztés mint nemzetgazdasági jövedelem. — A faiskola felügyelők. I. Intézkedések. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi ministerium a közgazdasági előadók számára kiadott Utasításában meghagyta »figyelemmel kisérni a gazdasági állapotot és annak hiányait, — a gazdaság előmozdítására czélzó törvények és rendeletek pontos végrehajtását (2. 1.), és — kimondja az Utasítás, hogy az e részben tapasztalt mulasztásokról jelentést tesznek«, s illetőleg »azok orvoslását« eszközük. Az utasítás ennélfogva arra is kiterjeszkedik, hogy a közgazdasági előadók »figyelemmel kisérjék a községi faiskolák ügyét, ültetvények, fasorok kezelését, s az e részbeni mulasztások orvoslását eszközük (4. 1.)«. Ezen utasítást mint előadó, kötelességemnek tartván szó szerinti értelmében venni, működésemet — a rövid három hó alatt — főleg oda irányoztam, hogy a gazdaság előmozdítását czélzó törvények és rendeletek foganatosításáról meggyőződést szerezzek, a létező viszonyokról lehetőleg hű adatokkal rendelkezzem, s ekkér némileg megbírálhassam a létező gazdasági állapotot s főbb vonalakban előtüntethessem mindazt, ami a törvény és rendeletek értelmében, valamint a gyakorlati élet követelményeinek megfelelőleg történt és minek történni kellene.