Közgazdasági Értesítő, 1884. január-június (3. évfolyam, 1-26. szám)

1884-05-15 / 20. szám

621 már ezen oknál fogva is arató vagy más gazda­munkásokra szükség nincs. Legszegényebb munkásaink, kik itt nem szerződtek volna, a szomszédos birtokosoknál alkalmaztatnak, a legjobb termésviszonyok között is. 15. Szivacz. Munkásaink az idei terméshez elegendők, azokból máshova sem adhatunk. 16. Hódságh. A legkedvezőbb aratás esetén is elég munka­erővel rendelkezünk. 17. Dor­oszló. Az idevalók más vidékre nem mennek, külső erőre nincs szükség. 18. Rigyicza. Munkaerővel el vagyunk látva s máshova sem adhatunk. 19. Gr - z­s­á­n. A szükséges munkaerő helybeliek által fedezve van. 20. Cséb. Az idei terméshez elegendő munkaerőnk van. 21. Szeghegy. Kedvező termés mellett a munkások helyben találnak foglalkozást, kedvezőtlen viszonyok közt pedig a közel ha­tárokban. 22. Bácsujfalu. Elegendő munkaerővel rendelkezünk s mun­kásaink nincsenek kényszerülve más vidékre menni. 23. Sándor. Idegen munkásokra szükség nincs, a meglevőkből máshova nem adhatók. Szintúgy: 24. Kunbaja, 25. Ó-Verbász, 26. Uj-Verbász, 27. Kis-Kér, 28. Feketehegy. A helybeli munkások határunkban kellőképen el vannak foglalva, a felesleges munkaerő pedig a szomszédos szenttamási határban kellő elfoglaltatást talál. 29. Kishegyes. Idegen munkás nálunk el nem helyezhető, a csángók elfogadására sem jelentkezett senki. 30. A munkaerő-szükséglet fedezve van. 31. Filipova, 32. Matheovits, 33. Bajmok, 34. Jankovácz, 35. O-Szivacz. Ez idő szerint idegen munkások nem kíván­tatnak, szükség esetében pedig a szomszéd községből nyerünk embereket. 36. Mélykút. A községbeli munkaerő 2/з része helyben, V3ga pedig a környéken foglalkozik s csakis rendkívüli rész­termés esetében kényszerülnek más vidékre távozni. 37. Ó-Moravicza. Kedvező vagy középszerű termés esetében külső munkásokat mellőzhetünk. 38. Topolya. Az arány a munkaadók és keresők közt meg­lévőn, helybeliek itt foglalkoznak, idegenek nélkülözhetők. Szintúgy: 39. Gronoplya, 40. D.­Szent-Iván. 41. Torzsa. Munkásaink legtöbbnyire találnak foglalkozást; azok, kik helyben munkát vállalni nem akarnak, vagy nem kaphat­nának, a határőrvidékre mennek ismerős gazdákhoz dolgozni. 42. P­a c­s­é­r. Községünkből munkáskéz ugyan máshova is jut, de azért szükségtelen számukra munkáról gondoskodni, mert a szomszéd községekben találnak, egyátalán pedig nem maradnak kereset nélkül. 43. Kisszállás. A munkaerőt a közelfekvő községekből sze­rezzük be. 44. Piros. Normális viszonyok közt idegen munkásokra nincs szükség, rész­termés esetében vagy 50 pár gróf Pejacsevich rumai uradalmában keres foglalkozást. 45. T­a­t­a­m­á­r. A gazdasági munkálatokra elegendő munka­erővel rendelkezünk. Szintúgy: 46. Goszpodincze, 47. Titel, 48. Zsablya, 49. Gyurgyevo, 50. Lók. b) 51. Dautova. A munkásosztály szaporodásával, tekintettel termési kilátásunkra, mintegy 3—400 pár a megye alsó részeiben, vagy Baranya, Verőcze, Szerém, sőt Somogy megyékben keres a takarás idejében munkát. 52. Baracska. Mintegy 250 férfi és nő nélkülözhető más vidékre. Jobbára Szlavóniába szoktak menni. Útbaigazitást munkát keresőknek az elöljáróság nyújt. 53. Beregh. Néhány munkáscsalád leginkább Szerém megyébe szokott távozni. 54. Ada. Községünk határában szorosabb értelemben vett nagybirtokosok nincsenek, a birtokosság az előforduló munkálatokat többnyire éves cselédekkel végezteti, vagy pedig munkástársaságot alakítva, egymást kisegítik. Ezen kívül minden évben megfordulnak nálunk a felvidékről és Torontál megyéből aratók. Mindazonáltal 50—100 férfimunkást október’ hó végéig lehetne máshova szerződ­tetni havi 15 forint­os élelmezéssel, vagy e nélkül 20—22 forintért. Felvilágosítást a tárgyban készséggel adnak Kelemen János és Ábrahám Károly urak. 55. Krusevlya. Mintegy 10 pár munkás október végéig más­hova adható 10—12-ed részért, a termés minősége szerint. Közvetítést elvállal Svemlein Lőrincz elöljáró. 56. Temer­in. Községünkben a napszámból élő csalá­dok száma meghaladja a 700-at. Nélkülözhető az idén mintegy 300 férfi és 200 nő. Felvilágosításokat Bálind György biró, Fischer János és Varga Mihály esküdtek nyújtanak. 57. Bulk­esz. Mintegy 50 pár munkás adható máshova. Fel­tétel: 4 heti munkaidő biztosítása, erre 8 —10 pesti mérő búza és 2 pesti mérő árpa, teljes ellátás. Közvetítést elvállal az elöl­járóság. 58. Ó - S 6 V é. Községünkből legalább 100 férfi és 20 női nap­számos Szerémben teljesíti az aratási munkát. Hasonló érdekű meg­keresésekre felvilágosítást ad Sigmond Göntér elöljáró. 59. A pátia. A szükséges munkaerő fedezve van, idegen erőre szükség nincsen. Régi ismerős gazdákhoz Szlavóniába, de máshová nem, el szokott menni mintegy 60 pár. 60. Ó-Kanizsa. A feles munkaerő rendszerint Bánátba szokott átmenni az aratás idejére. 61. Veprovácz. Csupán Szlavóniába 20—25 munkás eljárni szokott, oda is csak ismerős helyekre. 62. Bezdán. Az adott körülmények közt helyben elegendő mun­kát nem találók a szomszéd Baranya, Szerém és Verőcze megyékbe szoktak menni. 63. Begecs. A gazdák munkaerővel el vannak látva; a körül­mények szerint munkásainkból Szerémbe, határőrvidékre vagy Szerbiába mennek. 64. Kossuth. Községünk képes évenkint más vidéknek mintegy 50 pár munkást adni, kik többnyire Baranyába vonulnak 2 — 3 havi munkára. 65. Ráthmonostor. A mellett, hogy a helyi gazdasági mun­kálatok falubeliekkel végeztetnek, a községből évente kimegy 50—60 pár a fűkaszálás és aratás idejére közel és távolabb vidékekre. Útba­igazítással az elöljáróság szolgál. 66. A munkaerőben rendes körülmények közt hiány nincs és máshova nem nélkülözhetők: Felső-Szent-Iván, Csataalja, Prigl-Szent- Iván, Uj-Futtak, Bogojeva, Kupuszina, Csávoly, Uj-Palánka, Gákova, Rém, Novoszelló, Szánta, Vaskút, Keresztur, Rácz-Militics, Mar­­tonos stb. 4. Kiterjesztették a közg. előadók figyelmüket a fatenyésztés, faiskolák és átalában a gyümölcsészet fontos kérdésére és a kor­mánynak e részben tett intézkedéseit támogatván, a kiadott rendeletek helyes keresztülvitetését ellenőrizni segítettek. Tájékozásul közöltetik némely ezen kérdésre vonatkozó érdeke­sebb jelentés: Bács-Bodrog megye közgazdasági előadójának jelentése, a megye gazdasági viszonyairól. A faiskola és befásitás ügye. Tartalom. Intézkedések. — A faiskola területe 1882-ben. — A határbeli fásítás. — A vidék legalkalmasabb gyümölcsfajai szaporit­­tattak-e a községi lakosok közt? — A községi faiskola mint »mintá­kért«. — A gyümölcsfatenyésztés mint nemzetgazdasági jövedelem. — A faiskola felügyelők. I. Intézkedések. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi ministerium a köz­­gazdasági előadók számára kiadott Utasításában meghagyta »figye­lemmel kisérni a gazdasági állapotot és annak hiányait, — a gazdaság előmozdítására czélzó törvények és rendeletek pontos végre­hajtását (2. 1.), és — kimondja az Utasítás, hogy az e részben tapasz­talt mulasztásokról jelentést tesznek«, s illetőleg »azok orvoslását« eszközük. Az utasítás ennélfogva arra is kiterjeszkedik, hogy a köz­­gazdasági előadók »figyelemmel kisérjék a községi faiskolák ügyét, ültetvények, fasorok kezelését, s az e részbeni mulasztások orvoslását eszközük (4. 1.)«. Ezen utasítást mint előadó, kötelességemnek tartván szó sze­rinti értelmében venni, működésemet — a rövid három hó alatt — főleg oda irányoztam, hogy a gazdaság előmozdítását czélzó törvények és rendeletek foganatosításáról meggyőződést szerezzek, a létező viszonyokról lehetőleg hű adatokkal rendelkezzem, s ekkér némileg megbírálhassam a létező gazdasági állapotot s főbb vonalakban elő­tüntethessem mindazt, a­mi a törvény és rendeletek értelmében, valamint a gyakorlati élet követelményeinek megfelelőleg történt és minek történni kellene.

Next