Közgazdasági Értesítő, 1884. január-június (3. évfolyam, 1-26. szám)

1884-05-15 / 20. szám

623 Verbász (Ó) lakosság 3539 terület 1 * 1571 kath. hold Kunbaja » 2442 » 1900 » Ezen rendszeres kimutatásból látható, hogy mely községek azok, melyek a törvény és rendeletek kívánalmainak eleget tettek, kivon­ható, hogy aránylag igen mag­s lélekszámra (és nagy területkörre) esik egy faiskola,­­ pedig a Bácska messze áll a túlnépesedés ará­nyától , s átalában bemutatva van a faiskola területe legújabbi adataim nyomán. Nem akarok itt elméleti statistikai fejtegetésekbe bocsátkozni, az e pontnál kiváló jelentőséggel nem bíró részletezések helyett több fontosságot tulajdonítok a faiskolák állapotának s azok befolyásának az iskola és község viszonyaira. Kiterjeszkedem azért egyenként a kormány ide vonatkozó intézkedéseire, meg van azokban írva az a kulturális feladat, melyet a faiskolák által a gyakorlatban meg­oldani kell. III. A határbeli fásítás. »Az ország befásitásához minden község határbeli ültetésekkel járulandó, tartozik e czélra a községi faiskolában alkalmas csemetéket nevelni.« A fásításhoz hozzájárultak kisebb nagyobb mértékben: Bács, Begecs, Bulkesz, Bácsföldvár, Bogojeva, Bukin, Csantavér, Cservenka, Dovonya, Feketehegy, F.-Szt.-Iván, Filipova, Uj-Futtak, Kis-Hegyes, Kűnbaja, Kuczura, Kupuszina, Kiskér, Jankovácz, Obrovácz, Ó-Palánka, Piros, Parabuty, Uj-Palánka, Sándor, Szenttamás, Szilbás, Sztanisits, Titel, Ó-Verbász, Uj-Verbász, Veprovácz. Az adatok szerint: Doroszló 1500 szederfa csemetével, Desp.-Sz.-Iván évenkint 30—40 eperfa, Bajmok eddig 4000 eperfa, Keresztur eddig 200­0 öl térség­gel a faiskolában, Uj-Szivacz évenkint 2—250 db. fa, Bezdán évenkint 300 eperfa, Prigl.-Szt.-Iván évenkint 2 — 300 db. eperfa, Apatin 600 db. (ingyen kiosztva), Hódságh 200 eperfa, Bresztovácz 400 eperfa Kosluth 300 eperfa, Gákova 600 db., Gajdobra évenkint 240 db., Csataalja évenkint 100 db., Vaskút 600 db., Gyurgyevo a zsablyai közös faiskolából, melynek fentartásához évente 50 frttal járul (1800 hd.), Topolya 5—600 db., Pivnicza 2—300 szederfa, Turia 227, Uj-Lové évenkint 500, Martonos évenkint 200, Kulpin 150, Csávoly évenkint 2—300, Monostorszeg évenkint 4—500, Glozsán f. évben 560, Báthmonostor 600, Gara évenkint 150, Mélykút évenkint 5—600, Temerin évenkint 6—700, Ó-Becsén a 8 400 hold faiskola árvízzel le­­petvén, elpusztult, az idén parti földből újra kihasítottak 6­ 1400 hol­dat, végül Krusevlya 2—300 db. Ezentúl járulhatnak : N.-Militics, Ó-Sztapár, Novoszello, Almás, Goszpodincze, Rém, F.-Kovil, Vajszka, Bogyán. Két községben túlnyomólag gyümölcsfa van a faiskolában, u. m. Kisszállás, Baracska. IV. A vidék legalkalmasabb gyümölcsfajai szaporit­­tattak-e és terjesztettek-e a községi lakosok közt? A gyümölcsfatenyésztés és kertipar megalapításában mily jeles feladat vár a községi faiskolákra, erről alább külön fejezetben emlé­kezem meg. E helyen megkísérlem bemutatni a létező viszonyokat pél­dákkal s ezek felhasználása mellett fogom szerény nézetemet elmon­dani a gyümölcs és kertipar érdekeiről Bács-Bodrog megyében és átalában. A faiskolának a népnevelés terén és az illető vidék gazdasági háztartásában nevezetes szerep jutott: bevezetni a népiskola növen­dékeit a fanemesítés kertészet elemeibe gyakorlati útmutatásokkal, s terjeszteni a község területén minden lehető kedvezés mellett a leg­alkalmasabb gyümölcsfajokat. Községeink — a­melyeknek faiskoláikból t. i. gyümölcscsemete sem hiányzik — e czélra évenként bizonyos mennyiségű csemetét elárusítanak, néhol, de nagyon kevés helyen, ingyen is kiosztanak a lakosok közt, s így lassan-lassan emelik a gyümölcsfatenyésztést. A faiskolákban jelenleg következőleg van képviselve a gyümölcsfa­tenyésztés : Báthmonostor, alma, körte, baraczk. Uj-Futtak, ugyanazok és meggy, gyümölcsös 316 □ ölen. Csantavér, ugyanazok és szilva, cseresznye, dió 3­1200 hol. Kisszállás, ugyanaz. Madaras, ugyanaz és mandula, egyben 4,000 cs. Kupuszina, gyümölcs számára 90 □ öl. Bács-Földvár, említett fajokból. Almás, ugyanazok, de szakértő kezelő eddig nincs. Monostorszeg, ugyanazokból. Ó-Palánka, a gör.-kath. hitközség faiskolában. Piros, 3-féle gyümölcs, (alma, körte, meggy). Csávoly, 4-féle. Szilvás, többféle. Uj Lóvé, egészben: 41 alma, 39 körte, 68 meggy, 32 szilva. Kuczura, 3-féle. Beregh, 8-féle és szőlő­­s rózsafajok. Jankovácz, 6-féle. Parabuty, szintén. Pivnicza,­­ Topolya, 4,000 gy. cs. Vaskút, 3-féle. Filipova, ugyanazok és szilva, dió. Gajdobra, ugyanaz. Katymár,­­ Kunbaja, gyümölcsöshöz szakértő kezelő hiányzik. Déronya, alma és körte. Gákova, 8-féle. Veprovácz, 5-féle. Kolluth, Uj Verbász, szintén. F.-Szt.-Iván, évenkint 40—50 meggyfát elárusit. Feketehegy, meggyet, mint legalkalmasabbat. Prigl-Szt.-Iván, 150—200 gy. cs. évenkint. Bezdán, 5-féle. Uj-Szivacz, 136 Q öl alma. Petrovácz, évenkint 400 db. Temerin, 176 □ öl ötféle gyümölcs és szőlő. Továbbá hozzájárultak : Szent-Tamás, Bresztovácz, Rácz-Militics, Hódságh, Apatin, Ó-Sztapár, Dautova, Ns.-Militics, Keresztúr, Baracska, Bajmok, Torzsa, Ó-Verbász, Doroszló, Bukin, Deszp.-Szt.-Iván, Obro­vácz, Csonoplya, Uj-Palánka, Mélykút, Bács, Gara, Bulkesz. Cse­kélyebb mérvben: Kiskér (a kertet 1. évben vették mivelés alá), Cservenka, Kulpin, Martonos, Turia (mult évben rendeztetett be), Kis-Hegyes, F.-Kovil (az idén rendeztetett be), Gyurgyevo, Csataalja, Novoszello (rövid idő óta rendeztetett be), Bogyán (szintén), Szta­nisits, Ó-Moravicza. Gyümölcsöt nem szaporítnak : Glozsán, Ó-Palánka (a községi faiskolában), Goszpodincze, Begecs. V. A községi faiskola mint »mintakert«. »A községi faiskola berendezésénél oda kell törekedni, hogy az a község viszonyai szem előtt tartásával, tenyészkisérleti és mintakertül, valamint beszerzési forrásul szolgáljon a község földmivelő lakossá­gának, főleg pedig azon osztálynak, melynek változott viszonyai köve­telte ismereteket határán kívül magának megszerezhetni sem módja, sem alkalma.« A nyugaton kifejlődött culturalis administratio eredménye — melyet némely részében alkalmam volt közvetlenül is megismerni — vezérférfiainkat huzamos idő óta nagy figyelmet érdemlő és sikeres actióban tartja, hogy — tekintettel speciális viszonyainkra és érde­keinkre, az államtársadalom ökonómiai tevékenysége hasonirányú szervezéssel tökéletesbittessék. A közrehatás országos ügygyé nőtte ki magát, napirenden van. Kifejtését élénk figyelemmel kíséri minden művelt magyar gazda. És bármily formát nyerjen egy, a gazdasági közszellem teljes fellendítését és gyakorlati irányú munkásságát c­élzó intézmény, olyannak eredményétől csakis jobbat és többet várhatunk, noha már­is örömmel jegyezhetjük fel, hogy a mezőgazdaság érdeké­ben — erőnkhöz és viszonyainkhoz képest — sok történt. Hazánkban különösen igazolt azon főelv, melyet a székesfehérvári gazdacongressus is — egyik kérdésben — elfogadott, hogy a gazda­sági tevékenység — culturális haladás — érdekében az állam támo­gatásának, illetve az administratív után való kötelezésnek elől kell haladni, é­s pedig par excellence az ökonómiai téren. E tekintetben a közelmúlt intensív intézkedései legjobban tanúskodnak. És ha oly nagyobb szabású institutio létesítéséről van szó, mely a közgazdaság szerveit életműködési viszonyukban termékenyebbé fejleszsze, szük­séges azon legfőbb életforrással rendelkezni, mely az egész organis­­must erőteljesen táplálni hivatva van. A mint állattenyésztést nemes anyag nélkül helyes mederben képzelni lehetetlen, s a gazdaságba okszerű arányt gyakorlati isme­retek segélyével hozunk, és úgy a kisbirtokosságban nemzetgazda­sági kapitálisunk értéke akként fokozódik, a­mint fundamentálisan kiképezzük őket, jó gazdákká, s folytonos példaadó útmutatás mellett képesítjük őket saját felfogásuk — szerzett ismereteik és tapasztalá­saik tőkéjével — vagyoni helyzetükön lendíteni. Mind­ezt átalános­­ságban azért voltam bátor megjegyezni, mert a törvény­hozásnak 14 év előtt, kifejezett intenzióját gyümölcsözőbb, termékenyítőbb módon óhajtanám érvényben látni. Bács-Bodrog megyében a közutak fásításához kisebb-nagyobb mérvben hozzájárult legtöbb faiskola, a gyümölcstenyésztés ellenben csekély helyet foglal el, sőt több községben igen csekélyet, néhol

Next