Közlekedési Tudósító, 1930 (3. évfolyam, 1-38. szám)

1930-01-01 / 1-2. szám

2 KÖZLEKEDÉSI TUDÓSÍTÓ Az idegenforgalom fejlesztése céljából sürgősen ki kellene építeni a Mátra és Bükk vidékének útháló­zatát. Ha a magyar közönség akár magánautókon, akár autóbuszokon kényelmes kirándulást tehetne erre a vidékre és gyönyörködhetne Magyarország megmaradt természeti szépségeiben, akkor ez hatal­masan előmozdítaná a forgalmat. Egyébként öröm­mel hallottuk, hogy a kereskedelmi miniszter elhatá­rozta az Eger—Lillafüred közötti útvonal kiépítését, amelyen az ezer méter magasságban fekvő pompás fenyőerdő birodalmába juthatnak majd el a kirándulók. Elismerem és átértem az alföldi transzverzális utak jó karban tartásának fontosságát. Oda azonban vasúttal is eljuthatunk. Ma, amikor a belföldi és a külföldi idegenforgalom oly nagy fontosságú az or­szág közgazdaságára, elsőrendű szükségesség, hogy a turisztikai szempontból jelentős vidékeken épüljenek ki elsősorban az új állami utak. Mindig voltak és min­dig lesznek nagy befolyású személyiségek, tekintélyes testületek, akár városok, vagy megyék is, akik saját érdekeik szemmeltartásával iparkodnak minél hatá­sosabban bekapcsolódni az új útépítési programba. A magam részéről nem győzőm eleget hangoztatni, hogy elsősorban azokat az utakat kell fejleszteni, amelyek idegenforgalmi szempontból fontosak. A kormány akciója szépen kezdődött, amikor a Budapest—Bala­ton és Budapest—Bécs vonalszakasz útjait kiépíttette, most a Budapest—Visegrád—Esztergom, Gyöngyös— Parád és Eger—Lillafüred útvonalak megépítésének kellene következnie. Át kell alakítani a tassi erőtelep berendezését, amely­­még üzemben sem volt A soroksári Dunaágban eszközölt különböző vízügyi építkezésekkel kapcsolatosan ismeretes, hogy a tassi zsilipnél egy hydro­elektromos centrálét építettek. A telep kétszer 400 KVA teljesítményű. A terv az volt, hogy ha ez a telep beválik és a vízviszonyok lehetővé teszik, akkor az üzemi tapasztalatokhoz képest a soroksári Dunaágban, egy feljebb eső ponton egy nagyobb elektromos áramter­melő telepet építenek. A kikötő-kormánybiztosság tervei szerint a Ganz- Villamossági által megépített hydroelektromos telep kb. egy éve készen van, de a termelhető elektromos energia értékesítése még mindig késik. Itt is az történt, amire másutt nagyban láttunk példát: nagy költséggel megépítet­tek egy áramforrást s csak annak elkészülte után néztek körül, hogy kinek is fogják eladni az energiát. Mindenütt másutt a világon fordított a helyzet, előbb megszerzik az alapterheléshez és a rentabilitás biztosításához szükséges fogyasztókat s aztán fektetik be a tőkét az építkezésbe. A tassi telep energiájának értékesítésére először a Köz­ségfejlesztő és Közüzemi R. T., ráckevei villamossági válla­lat tett ajánlatot. Hosszas tárgyalások után a kikötő kor­mánybiztossága nem kötötte meg velük a végleges szerző­dést. A Salgó is­­érdeklődött a telep bérlete­­iránt, azonban eredményes tárgyalás nem alakult ki. Legutóbb a MÁK kezdett tárgyalásokat s az a terve, hogy bekapcsolja a tassi vízierő-telepet az érdekeltségéhez tartozó Fejér megyei Villamossági R. T. 22.000 Voltos hálózatába. Ennek azon­ban súlyos akadálya az, hogy a tassi telepen oly transzfor­mátorok vannak már felállítva, melyek a generátorfeszült­séget 15.000 Volt átviteli feszültségre emelik fel. Ennek­­folytán sürgős szüksége merült fel annak, hogy a még üzemben sem volt transzformátorokat átalakítsák 15.000 Voltról 22.000 Volt feszültségre, melynek megtörténtével remélik, hogy végre sikerülni fog a nagy költséggel épült telep fehér szénnel termelhető energiáját értékesíteni és ezzel a vidék áramellátását biztosítani.

Next