Közgazdasági és Közlekedési Tudósító, 1934 (7. évfolyam, 1-25. szám)
1934-09-12 / 18. szám
6 a Nagy áldozattól sem riadhat vissza textilipar új exportpiacok érdekében ! 1927-től 1930-ig soha nem remélt, ragyogó konjunktúra virradt a magyar textiliparra. Az a körülmény, hogy erre az időre esett a gyárak berendezésének teljes kiegészítése, a magyar textilgyárakat Európa legmodernebb szövőipari üzemeivé avatta. Objektíven meg kell állapítani, hogy a haszon, amelyhez az egész nemzetgazdaság közös áldozatából jutottak, nem tekinthető olyan üzleti nyerészkedésnek, amely a közösség szempontjából elveszett, hanem éppen a modern, az angol és cseh gyáraknál is modernebb berendezés révén az ország gazdasági értékforrásává lépett elő. Viszont rá kell mutatni arra is, hogy csak egy nagy magyar textilgyár rendelkezett az előrelátással és áldozatkészséggel, amely magyar viszonylatban szokatlan erejű külföldiorganizáció kiépítéséhez vezetett; a többi textilipari nagyüzem a kérdésnek e részét nem kezelte kellő gonddal. A magyar textilipar eredményes működésére egyik legjellemzőbb adat, hogy míg 1929- ben 57 millió pengő értékű pamutszövetet hoztak be, 1933-ban már csak 4,3 milliót. Pamutfonalból 1929-ben még csak 131.000 mázsa volt a behozatal, 1933-ban már 321.000 mázsára volt szüksége a fejlődő textiliparnak. A további fejlődést azonban rendkívül hátráltatja a nyersanyagbeszerzés nehézsége. A gyárak ilyen irányú szükséglete 1931-től ennek az évnek a közepéig számítva több mint száz százalékkal emelkedett és a textilipar belső ereje odáig fokozódott, hogy ma már majdnem a teljes belföldi szükséglet fedezhető magyar áruval. Sem a cseh, sem az olasz verseny nem tudná megrendíteni a magyar textilgyártás alapjait, még akkor sem, ha akár megnyitnák előttük a határokat. A legérdekesebb körülmény e szempontból az, hogy a mai kiélesedett világversenyben pamut és gyapjú készáruból állandó, egyes cikkekből pedig emelkedő exportot bonyolítanak le a magyar textilgyárak olyan piacokra, amelyeken ár és minőség szempontjából nemcsak a nyugati nagy textilgyárakkal, hanem a japán dömpinggel is meg kell küzdeniök. Annak a kritikának tehát, amely a textilipart még mindig üvegházi iparként aposztrofálta, ma már semmi létjogosultsága nincsen. A textilipar továbbfejlődésének az útja azonban nem ott vezet, ahol a belföldi piac védettsége okán egyes gyárak szűklátókörű árpolitikát diktálnak. A magyar textiliparnak éppen a rentabilitása biztosítása érdekében mindent el kell követnie, hogy fokozottabb exportot tudjon lebonyolítani a maga természetes piacain, amelyekhez a legközelebb áll és amelyeken — egyetlen gyárunk hatalmas szervezési munkájától eltekintve, a magyar textilipar még nem végzett kellő munkát. Nem lehet ugyanis élhetett kezekkel lesni az idő múlását és kitenni a fejlődés ilyen nagyszerű korszaka után a textilipart annak a veszedelemnek, hogy a belföldi piac elerőtlenedése esetén — ami már egy gyengébb termésnél élénken megmutatkozik — a kapacitás csökkentett kihasználásával, elbocsátással, üzemredukcióval kelljen védekeznie. Szélesen tagozott alapokon kell nyugodnia textiliparunknak, ennek pedig egyetlen módja az, ha fáradtságot és áldozatot nem kimérve, minden elképzelhető formában, akár végszámra, akár konfekcionálva (!) kiviszik az árut külföldi piacokra, beleilleszkednek e piacok igényeinek és üzleti szokásainak a rendjébe, és nem sajnálják az áldozatot e piacok megszerzéséért. KÖZGAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI TUDÓSÍTÓ VII. évfolyam, 17. szám. Karteltag kartelen kívüli árakkal Február elsejével megbomlott az ásványolajgyárak egységfrontja, de a kartel csak a legutóbbi időben omlott össze. A Magyar- Belga Ásványolajipar Részvénytársaság kiugrott a kútegyezményből. És ezért különös aktualitást nyert az a peres ügy, amelyben a minap hozott ítéletet a Kúria Ternovszky tanácsa. A pert a Magyar Petróleum Rt. kartelen kívüli cég megbízottja indította, a Shell kőolaj részvénytársaság keszthelyi kirendeltségének tulajdonosa ellen. A Magyar Petróleum keresete szerint a Shell képviselője azt hirdeti egy feltűnő táblán, hogy kartelen kívüli áron árusítja a benzint. A tábla alkalmas a közönség megtévesztésére és kihasználja a publikum kartelellenes hangulatát, de megtévesztő azért is, mert hisz köztudomású, hogy a Shell nem áll a kartellen kívül. A tisztességtelen versenyperben a keszthelyi Shell megbízott azzal védekezett, hogy ő a benzint kartellen kívüli áron adta, amikor a kartelár 52 fillér volt, a benzint 43—44 fillérért árulta. A panaszolt tábla fölött másik hirdetmény világosan feltüntette azt, hogy ő Shell benzint árul. A törvényszék Faragó Ferenc védekezését elfogadta és elutasította a Magyar Petróleum Rt. megbízottjának keresetét. A tábla azonban megváltoztatta az ítéletet és a Shell megbízottját a panaszolt tisztességtelen versenycselekmény abbahagyására köelezte 500 pengő pénzbírság terhe mellett. Azonkívül 100 pengő kártérítést ítélt meg a felperesnek azzal az indokolással, hogy a Shell keszthelyi árusítója a hirdetéssel valótlant állít és a hirdetés alkalmas arra, hogy a közönséget megtévesztette. Az ítélet ellen Faragó felülvizsgálati kérelemmel élt. Előadta, hogy a hirdetés nem volt alkalmas a közönség megtévesztésére, mert az autósok feltétlenül tudják azt, hogy a Shell kaméiban van. Különben is Faragó nem megbízottja, bizományosa a vállalatnak, hanem csak ügynöke és mint ilyen, nem részesedést, hanem jutalékot kap, épp ezért a keszthelyi megbízott mint versenytárs nem perelhető. Lázár jogtanácsos viszont azzal érvelt, hogy Faragónak saját nevére kiállított iparigazolványa van. Ez a per — mondotta az ügyvéd — jellemző arra, hogy a karteliroda parancsként adja ki megbízottainak azt, hogy mindenáron versenyezni kell a kartelen kívüli cégek ajánlatával. A Kúria Faragó felülvizsgálati kérelmét elutasította és helybenhagyta a Tábla marasztaló ítéletét. A Kúria nem érinti azt a kérdést, hogy a Shell keszthelyi fiókjának tulajdonosa versenytársi minőségben követte-e el a panaszolt versenycselekményt. Mert enélkül is megállapítható volt az, hogy a hirdetés alkalmas a közönség megtévesztésére és bár jelenleg Faragó cége szünetel és a táblát a szélvihar kidöntötte, mégis lehetséges, hogy a cég működését folytatni fogja, ezért a Kúria Faragót a tábla felállításától eltiltotta. Azulombard-kölcsönök, a legelőnyösebb feltételek mellett, valamint minden banküzlet keretébe tartozó hitelműveletek. PRÉMIA BANK és KERESKEDELMI R.T. Budapest, .V., Zoltán ucca 8. Telefon: 196—88 Áru és munkaklíringet kíván bevezetni Strausz István képviselő A múlt esztendőben Miskolcon kereskedők és iparosok azt a tervet vetették fel, hogy a forgalom fejlesztését pénz helyett utalványokkal élénkítsék. Ezt meg is valósították: aki a szervezetbe tartozott, elfogadott ilyen utalványt, amellyel ő is fizethetett. Később hasonló áru- és munkaklíring szervezet létesült Szegeden is. E gyakorlati tapasztalatok alapján Strausz István országgyűlési képviselő, a legfőbb állami számvevőszék ny. elnöke részletes javaslatot dolgozott ki az áru- és munkaklíringrendszer országos bevezetése érdekében. A javaslattal főleg az építkezés fejlesztését akarja elérni Strausz István és arra gondol, hogy országosan, központilag kell megszervezni az áru- és munkaklíringet. Elgondolásait be is terjesztette a pénzügyminisztériumhoz. Olcsóbban szállítják a főváros szenét, mint tavaly A napokban döntött a főváros az Elektromos Művek kétévi szénszükségletének fedezéséről, amelyre már régebben hirdettek pályázatot. A MÁK, a Salgó és a Budapestvidéki Kőszénbánya kapják meg a szállítást, az eddiginél olcsóbb árak mellett, összesen több mint 30.000 tonna szén szállítására kötöttek szerződést, melyből a legnagyobb mennyiséget a Salgó szállítja, de a Nagybátony—Újlaki, egy moóri szénbánya, a Kisgyóni, továbbá az Unió Bányászati Rt. is részesednek a szállításban. A hivatalok részére szükséges fűtési szenet a MÁK-tól és a Salgótól szerezte be a főváros. Rövidesen döntenek 16 ezer tonna brikett beszerzéséről is. Medfora lesz a búzafelesleg ? Szakemberek szerint a búzával bevetett terület az 1933—34-es évben jóval kiseb mint a megelőző esztendőkben, a kapásoké, főleg atengerié nagyobb. Amíg az új statisztikai felvétel nyilvánosságra nem kerül, nehéz megállapítani, hogy Magyarországnak mennyi az exportálható búzafeleslege. Abból, hogy a kormány megengedte Svájcba 600.000 métermázsa búza kivitelét, joggal lehet arra következtetni, hogy több a búzafölösleg, mint gondolták. Valószínű az is, hogy Olaszország egymillió métermázsánál több magyar búzát nem vesz át az 1934—35-ös gazdasági évben. Ausztria eddig kevesebb búzát vett át Magyarországtól, mint ahogy remélni lehetett, mert ott most került piacra a belföldi gabona. Ha azonban az osztrákok látni fogják, hogy a magyar búza milyen kapós cikk, igyekezni fognak rövidesen átvenni a részükre biztosított kontingenst. Kaphatnának ugyan Jugoszláviából is búzát, de azért a gabonáért nem klíring alapján fizetnének, hanem valutát kellene adniok, ami pedig Ausztria ismert helyzetén kevésbé előnyös, mint a magyar konstrukció. Itt a miniatűr autó Egy angol automobilgyár érdekes „miniatűr autót“ állított ki. A kocsi valósággal eltűnik a rendes méretű autók mellett, de kétütemű, egylóerős motorjával megfelel az igényeknek, amelyeket vele szemben támasztani lehet. A kocsi vezetésére egyetlen, szellemes megoldású pedál szolgál. A kocsi teljes sebessége óránként 25 kilométer, a fogyasztása nagyon csekély, ötven ilyen miniatűr kocsi vázát rendelték meg. Ahol megjelenik az angol főváros utcáin, a közönség, a rendőrök jókedvű „Halló Babys” felkiáltással üdvözlik a szellemes technikai megoldású, kedves kis kocsit.