Közgazdasági és Közlekedési Tudósító, 1936 (9. évfolyam, 1-26. szám)
1936-01-01 / 1. szám
A lapot alapította: DR. HOMONNAY TIVADAR országgyűlési képviselő Bwdagestg'lÍ^É^év^janoAr^l Felelős szerkesztő: DR. BERÉNYI SÁNDOR Megjelenik minden második szerdán Banktisztviselő és Idegenforgalmi melléklet Téglásy Béla, volt országgyűlési képviselő, orvos-igazgatója lett a Hajózási Betegpénztárnak A Magyar Hajózási Betegpénztár egyike ■an ország legismertebb szociális intézményének. Tagjai sorában számos külföldi állampolgár-hajósalkalmazott is van, működési köre pedig Regensburgtól Galacig terjed. A pénztárnál most érdekes személyi változások történtek. Horváth Sándor, az intézet orvos-igazgatója és helyettese, dr. Ráskay Dezső főorvos, az év végével nyugalomba vonultak. Helyükbe Téglásy Béla, volt országgyűlési képviselőt választották meg, aki azonban kizárólag az adminisztrációval járó munkakört kívánja betölteni. Fuchs Artur átcserélte Érdliget parcellázott területeit egy király utcai bérházra Évekkel ezelőtt a budapestkörnyéki parcellázást Károlyi Imre gróf érdi birtokainak házhelyek céljaira történt feldarabolása indította meg. Többezer kisember vásárolt Érdligeten telket, sokan fel is építették házukat. Kezdetben haszonra járt•@:£$*lea&tieats inas mezőgazdasági területeinek házhelyként való értékesítése és éppen az érdi parcellázások nagy sikere csábított más ingatlantulajdonosokat hasonló tranzakciókra, így született meg Tárnokliget, Tisza István kertváros és egész sereg más parcellázás. Károlyi Imre gróf ingatlanait Fuchs Artur bankigazgatónak egy összegben adta el, úgy, hogy az érdligeti parcellázás már Fuchs Artur üzleti vállalkozása volt. Meglepetést kelthet tehát most a Közgazdasági és Közlekedési Tudósítónak az értesülése, amely szerint Fuchs Artúr érdligeti ingatlanait eladta, illetve átcserélte. A vevő Kalmár Sándor és Gyula, a kecskeméti szeszfőzde két dúsgazdag tulajdonosa, többszörös budapesti háztulajdonosok. Kalmárék a Király utca 6. számú hatalmas, sok üzleti bérház, az úgynevezett Simonyiudvar részvénytöbbségét adták cserébe Fuchs Artúrnak az érdligeti ingatlanokért. Angliában próbálják ki az új Ganzcontainer-eket A magyar ipar legújabb teljesítményei sorába tartoznak a container-ek (kocsitartályok), amelyekben a gyümölcsöt, baromfit, általában a fagyasztott, átrakás szempontjából kényes árut a termelőtől a rendeltt rési helyig átrakás nélkül lehet szállítani. A container, tudvalévően a teherautóról emelőgéppel teszik át a vasúti teherocsiba. A hűthető containerekkel kapcsolatban érdekes kísérleteket folytatott a ,a Ganz-Danubius gyár. Az angol szabadalom szerint készült containereket nyáron kipróbálták, értesülésünk szerint igen jó eredménnyel és most néhány magyar földön készült contained kiküldtek Angliába, hogy a szabadalom-tulajdonos gyár maga vizsgálja felül azoknak hűtőképességét, használhatósági fokát. A containerek magyarországi gyártása két típusra fog vonatkozni. Az egyiknél a hűtőanyag — szárazjég — magában a tartályban cirkulál, a másiknál a kettős falburkolat között helyezik el. A vállalkozás az Angol-Magyar Bank égisze alatt történik és nagyobb szabásúnak ígérkezik. Jorián Béla belügyi államtitkár nyilatkozik: a túszéves népegészségügyi program gazdasági problémáiról Dolgozunk,h hogy gondtalanabb és egészségesebb lehiessen az új nemzedék.. Árván, elhagyottan, a nyomor és a tudatlanság árnyékában viseli a magyar vidék a pusztító népbetegségek fekete keresztjét. A jelentések, amelyeket immár nyolcadik esztendeje tesz közzé a M. kir. Országos Közegészségügyi Intézet, harctéri tudósításnál izgalmasabb képét tükröztetik vissza a kegyetlen birkózásnak, amellyel az intézet a ragálynak és a kórnak elejét akarja venni. Johan Béla egyetemi rk. tanár a belügyminisztérium egészségügyi államtitkári tisztségébe hívta meg időközben a kormány és a munkásságot, amelyet, t C.r* ■' .-5 f C'^T «1 f tO‘ni7 - V tót • *■. 3*Oatalmi eszközök, a közigazgatási apparátus birtokában irányítja Johan Béla. A Közgazdasági és Közlekedési Tudósító munkatársa kérdésére JOHAN BÉLA dr. államtitkár rendkívül érdekes nyilatkozatot tett a kormány ezirányú célkitűzéseiről. — Követi-e az egészségügyi kormány az évekkel ezelőtt lefektett egészségügyi program munkabeosztását az elkövetkező esztendőben? — A mi programmunkat — válaszolta Johan államtitkár — a belügyminiszter úr állapítja meg. Képviselőházi beszédeiben rámutatott arra, hogy a falu egészségügyét elődje, Keresztes-Fischer által kidolgozott, tízéves program alapján kívánja tovább munkálni. Hangsúlyozta azt is, hogy igyekezni fog a lehetőséghez képest megrövidíteni a program megvalósítását. Hogyan egyeztetik össze a falu egészségvédelmét a falu rendkívül sokhelyütt nyomasztó, válságos gazdasági viszonyaival. — A falun a posszibilis és nem az ideális megoldásokra törekszünk. Ezt hangsúlyoztuk a közegészségügyi intézet jelentésében is. Az ideális megoldás módját akármelyik tankönyvben megtalálhatjuk. Megvalósítása nem is volna nehéz, ha lenne pénz. Súlyossá akkor válik a feladat, amikor kevés pénzzel kell megbirkózni nagy problémákkal. Célunk, hogy mindenütt a munkára helyezzük a fősúlyt, míg az intézményeket a lehető legegyszerűbben formázzuk meg. Csak példaképpen említem: a vízellátást vízvezetékkel lehet ideálisan megoldani, a több csőnyílással felszerelt artézi kút már csak egyszerűbb megoldás, az ásott kút nyitott szájat jelent a fertőzések számára. De a magyar nép ezer éven át megélt az ő kerekes kútjaival, gémeskútjaival, nekünk tehát ki kellett kutatnunk, hogyan lehet elkerülni az aknáskútnál a fertőzés veszélyét. Egy artézikút fúrása ugyanis 5000—20.000 pengőbe kerül, de jó ásott kutat 350—700 pengőből is meg lehet oldani. A talajvíz, amely 6—8 méter mélységben található, egészségügyileg kifogástalan szokott lenni, feltéve, hogy nincs felette repedezett, beszivárgásra alkalmas talaj. Most már kidolgoztuk a rendszert, amelynek a révén az ásott kútnál is elkerüljük a fertőzést. Majdnem azt mondhatnám: a filléres megoldások lehetőségét és jelentőségét kell a mai idők vidéki egészségügyi szolgálatában szem előtt tartani, meg ezen az úton tudunk csak boldogulni. — Milyen rendszer alapján mutatkozik '■‘a inkább orvosolt ’lónak a falu egész' ■ y ■ - • • — Ezen a téren két szélsőséggel találkozunk. Az egyik az, amit Budapesten tapasztalunk: külön intézmény áll minden egyes egészségvédelmi ágazat rendelkezésére. Külön történik a csecsemőgondozás, a tuberkulotikusok gondozása, az iskola-egészségügyi munka, stb. Falun ez lehetetlen. Ezért dolgoztuk ki az úgynevezett egészségügyi mintajárások rendszerét. A rendszer lehetővé teszi, hogy évenként és lakosonként 50, helyenként 45 fillér költséggel az anya- és csecsemővédelem, tuberkulotikus gondozás, iskolaegészségügy, szegény betegek otthoni gondozása és a szociális gondoskodás feladatai megoldassanak. Ennek a költségnek egyharmadát fizeti az állam, egyharmadát a törvényhatóság, egyharmadát pedig a községtől várjuk. A másik szélsőségről, amely viszont az egészségügy teljes negligálásában áll, nem kell bővebben beszélnem. Sajnos, ennek még ma is megdöbbentő, konkrét példáit látjuk. Hiszen Magyarország 3400 községéből 2800 községben semmiféle egészségvédelmi szolgálat nincs! A magyar falvak kútjainak körülbelül 65%-a rossz, szennyezett! Ez az a tízéves program, amelynek keretében 800 egészségügyi védőnőt küldünk ki az országba és 800 egészségvédelmi körzetet alapítunk minimális költséggel. — Hol történik a kormány részéről gazdasági téren is beavatkozás? — Ahol legnagyobb a nyomor, — válaszolt az államtitkár. Kozma belügyminiszter úr megalapította az ország számos pontján az ú. n. zöldkeresztes gyermekebédeltetési akciókat: a legkisebb összegből olyan táplálékot kapnak a gyermekek, amely nemcsak a jóllakáshoz elég, hanem a kalóriaszükségletet isfedezi és összesen csak 24 fillérbe kerül! A szülők válláról vesz le ezzel terhet a kormány. Az orvoskérdésre vonatkozóan kértük ezután Johan Béla államtitkár véleményét. — Itt ismét utalnom kell a miniszterem szava, amelyeket a törvényhozás házában mondott. Még nem lehet orvosi túlzsúfoltságról beszélni, de ha a négy egyetem továbbra is ily nagy számban bocsátja ki az új orvosokat az életbe, akkor veszedelmesen haladunk az orvosproletáriátus felé. Ezért az lenne helyes, ha az egyik egyetem orvosképzését felváltaná orvosi továbbképzéssel. 1100 községi és körorvos dolgozik, úgyszólván elzárva az orvoskultúra fejlődésétől, húsz-huszonöt évvel ezelőtt megszerzett ismereteivel, a falun. Az időt tközben felávat diuilenfioneji'offi enggensú~ gátról, százféle kutató és gyógyító eszközről alig értesülnek. Könyvet, folyóiratot nem vásárolhatnak. — Milyen irányban halad a tuberkulózis elleni küzdelem. Az otthoni fertőzést meg kell akadályozni. A megoldást most keressük. Ügyesnek és helyesnek tartom a mezőkövesdi mintajárás rendszerét. Egy falusi házat nyáron és ősszel tífuszbetegek izolálására használnak, tavasszal és télen a tuberkulótikus betegeket különítik el ott a világtól. — Nyáron ezek az izolált tuberkulótikus betegek, akiknek úgyis mindig a szabad levegőn kell tartózkodniok, egyszerű faházakban húzódnak meg. A megoldás olcsó, egy beteg napi ápolása, ellátása alig kerül napi 1 pengőbe. — Milyen eredményeket produkált eddig az egészségvédelem? Csak egy példát idézek. Sikerült rátalálni a diftéria ellen olyan preventív oltásra, amely évekre kiküszöböli ezt a veszedelmet. — Egy millión felül van az e célból beoltott gyermekek száma Magyarországon. Azt tapasztaljuk, hogy a betegség 50%-kal csökkent! — Milyen hatást fogod? vár mindettől Méltó— Tudnunk kell, hogy egyes intézkedések eredménye azonnal mutatkozik, de sok munka csak évek múlva, esetleg az új generáció életében érezteti a hatását. Ugyanezt tesszük, amit az elődeink: fát ültetünk, életerős, sudár törzseket akarunk látni a magyar rónán, de ennek a küzdelmes munkának a gyümölcseit már csak a következő nemzedék élvezi. Nem felejtjük el, hogy a kultúra, ami ma körülveszi az életünket, elődeink munkájának eredménye. Épp ilyen kötelezettségeink vannak a jövő Magyarországával szemben, hogy gondtalanabb, egészségesebb, boldogabb lehessen majd ez az új nemzedék ...