Közgazdasági és Közlekedési Tudósító, 1936 (9. évfolyam, 1-26. szám)
1936-01-01 / 1. szám
Eb)9BEh1s1 A közvélemény és a Gömböskormány írta: Dr. Matolcsy Mátyás országgyűlési képviselő Eden külügyminiszteri megbízatása minket, magyarokat, nemcsak abból a szempontból érdekel, hogy Angliában felülkerekedett az olaszellenes hangulat, amely Olaszország mellett történt kiállásunk miatt ránk nézve is kedvezőtlen lesz, hanem abból a szempontból is figyelemreméltó, hogy az angol közvélemény minisztert buktatott s a köz felfogását szolgáló új minisztert követelt. Jól tudjuk, hogy Anglia és Magyarország gazdasági és politikai hatalom szempontjából nem hasonlítható össze, de mégis találhatók közös és ellentétes vonások a két ország között. A két ország politikai élete főleg abban tér el egymástól, hogy Angliában a közvélemény, a széles rétegek felfogása, szoros kapcsolatban van a politikai élet vezetőivel, a politikai élet exponensei ennek a közvéleménynek a letéteményesei. És ha bármely oknál fogva a közvélemény megváltozik, a pártvezérnek, a miniszternek le kell vonnia a konzekvenciákat és át kell adnia a helyét. Ugyanaz a miniszter nem szolgálhat két, egymással ellentétes felfogást. Magyarországon — úgy szokták mondani — nincs közvélemény. Tévednek. Közvélemény van, közvélemény kialakul, de a közvélemény és a politikai élet vezetői között hiányzik a szoros kapcsolat, amely pártokat és minisztereket válthatna le. Más szóval: Magyarországon a közvélemény nem érvényesülhet. Hogy Magyarországon a széles rétegek felfogása nem tud kifejezésre jutni a politikai életben, annak oka egyrészt az, hogy a politikai élet irányítását évszázadok óta a társadalomnak egy kisebb rétege sajátította ki, másrészt pedig az, hogy a jelenlegi kormánypártnak főleg csak formai kapcsolata van a néppel és nem letéteményese a közvéleménynek. Az első ok messze visszanyúló történelmi életünknek a következménye, annak ugyanis, hogy a rendi állam megszűntével nem tudott Magyarországon kifejlődni az a jómódú, nagyszámú polgárság, amely minden országban a nemzeti alapon álló demokratikus társadalmi és politikai berendezkedést megteremtette. Magyarországon ugyanis 1848 az emberi jogoknak általánosítását anélkül hozta, hogy az ország életének gazdasági rendszere megváltozott volna és azóta nem alkotmányjogi, hanem gazdasági okok miatt vált lehetetlenné az erős kisgazda- és polgári társadalom kifejlődése. Társadalmi életünk ilyen szerencsétlen formálódása mellett a nemzeti és népi alapokra fektetett Gömbös-kormánynak az lett volna az első feladata, hogy a politikai életben szoros kapcsolatot teremtsen a kormányzó párt és a széles néprétegek véleménye, a közvélemény között. Ez a kapcsolat ugyanis hiányzik, mert az annyiunk által üdvözölt Gömbös-rezsim úgy politikai szervezkedésében, mint országépítő munkájában nélkülözi az igazi népies vonatkozásokat. Minden jóakarata semmivé, vagy formai megoldássá morzsolódik a kormányzó pártban működő erők malomkövei között és a kívülről szemlélő azt kénytelen tapasztalni, hogy bár a kormányzó párt tagjai közül néhányan azt a tisztultabb nemzeti és népi irányt követelik, amelyen maga Gömbös is elindult, mégis a kormányzó párt parlamenti szegmensének padsoraiból inkább a feudális világ hangja csendül ki, mint a nemzet jövője érdekében komolyan dolgozók aggódása. Mindaddig, amíg a kormányzó párt jelentős része, mondhatnám nem számszerű, de politikai túlsúlya feudális beállítású, addig Magyarországon a közvélemény és politikai élet között komoly kapcsolat nem jöhet létre, egyszerűen azért, mert az ország széles néprétegeinek, a parasztságnak és a polgári társadalomnak felfogása ellentétes ezzel az iránnyal. A szomorú csak az, hogy a kormányzó párt országos szervezkedése nem halad olyan irányban, amely módot teremtene arra, hogy az ország közvéleménye kifejezésre juthatna a politikai életben. Tavasz óta több mint 6000 kilométert utaztam az országhatárokon belül, sok emberrel beszéltem és nem az én, hanem nagyon sok ember véleményét tolmácsolom akkor, ha azt mondom, hogy a jelenlegi, Marton Béla vezetésével működő országos NEP-szervezkedés elérte azt a nagyon sajnálatos eredményt, hogy Gömbös és igazi hívei közé, akik őt már másfél évtized óta követik, egy olyan gárdát állított, akiknek úgyszólván semmi kapcsolatuk nincs a néppel, eddigi politikai állásfoglalásuk pedig többnyire tisztázatlan, de semmi esetre sem Gömbös elveinek rendíthetetlen hívei, hanem inkább egyéni, önös érdekek miatt álltak a szervezkedés szolgálatába. A tragikus pedig az egészben az, hogy Gömbös az őt fanatikusan szolgáló Marton Bélát nem tudja elejteni és ugyanakkor Marton Béla rossz emberismerete és kétséget kizárólag csekély politikai képességei azt eredményezik, hogy Gömbös ebben a pártkeretben napról-napra veszti táborát, anélkül, hogy ő erről tudomást szerezhetne. De ugyanakkor azt sem állíthatjuk, hogy az ellenzék tábora ugyanilyen mértékben erősödik. Az ellenzéki szegmensen helyet foglaló pártok világnézeti különbségeik ellenére történt összefogása nem volt szerencsés. Azt kérdezhetné most valaki, hogy hol helyezkedik el a magyar társadalom széles rétegeinek az a része, amely a kormányzó párt szervezkedését és politikai irányát nem tartja kielégítőnek, de az ellenzéki pártok felé is ép a világnézeti keveredés miatt bizalmatlansággal néz. Azt kellene felelnem, hogy azok a jelenlegi pártkeretekből lelkileg feloldódva egyelőre még csak némán követelik: 1. a közéleti tisztaságot, 2. a nemzeti érdekek politikai és gazdasági érvényesítését és 3. a jelenleginél komolyabban vett szociális vezetést. Felelős-e a bank a fiókfőnök sikkasztásáért? Elvi fontosságú per törvényszék előtt Szokatlan és elvi szempontból igen jelentős bírósági eljárás foglalkoztatja a budapesti City beavatott köreit. Egy Balkán Pál nevű kereskedő áll szemben a magyar pénzvilág egyik legtekintélyesebb intézetével. Az összeg, ami a per középpontjában áll, úgyszólván jelentéktelen, a per és az abban kérdés tárgyává tett felelősség azonban az egész bankvilágot érinti és érdekli. Balkán Pál 1931-ben másfélezer dollárral rendelkezett az említett nagy bank erzsébetvárosi fiókjánál. A devizazárlat előtt további 200 dollárral emelte a folyószámla letétjét. Négy évvel később, tehát 1935-ben jelent meg újból az intézetnél. Itt közölték vele, hogy neki semmi követelése sincs most már a bankkal szemben, mert a folyószámláján levő összeget a bank az ő megbízásából kiszolgáltatta az erzsébetvárosi fiók főnökének, Cs. Imrének. Ez a Cs. Imre, miként a bírósági tárgyaláson kitűnt, különböző visszaéléseket követett el, úgyhogy a bank egyik napról a másikra elbocsátotta a fiókfőnököt. Balkán nem vette tudomásul a magyarázatot, követelte a pénzét és beperelte a pénzintézetet. A járásbírósági tárgyaláson egerszalóky Czigler István dr., a felperes Balkán ügyvédje előadta, hogy Balkán sohasem adott szóbeli megbízást a fiókfőnöknek. Az illető nagybank statutumai szerint a szóbeli megbízásnak különben sincs joghatálya. Hivatkozott arra, hogy Balkánnak sohasem küldték el a folyószámlája megszűnéséről szóló értesítést. Ez a körülményt az előkelő nagybank is elismerte, de azzal védekezett, hogy az értesítést odatették egy tisztviselő asztalára és onnan, nem tudni hogyan, eltűnt. Tanúval kívánta igazolni a bank hogy a szóbeli megbízás egyébként megtörtént. Czigler ügyvéd rámutatott arra, hogy néhány évvel ezelőtt másik előkelő nagybank ellen hasonlókép bírói eljárás indult egy fiókfőnök törvénytelen gesztiói miatt. A Kúria ez alkalommal kimondotta, hogy a főnöknek adott megbízás nem egyéni megbízás, ami által a főnök és az ügyfél között keletkezik jogviszony. A megbízást úgy kell tekinteni, mintha az intézet részére adták volna, azért tehát az intézet felel. A járásbírósági tárgyaláson Balkán keresetét elutasították. A bíróság bizonyítottnak tekintette a megbízást és azt joghatályosnak minősítette. Dr. Czigler István fellebbezésére a budapesti kir. törvényszék elrendelte a bizonyítást a megbízás körülményeire vonatkozóan. A törvényszék utasítására kihallgatták Cs. Imrét, a bank elbocsátott fiókfőnökét. Cs. Imre Győrött elmezavar címén gyógykezelés alatt állt és a kihallgatás alkalmával apatikusan viselkedett, nem emlékezett semmire. A törvényszék előtt egyébként az érdekelt előkelő nagybank hangoztatta, hogy a kérdéses másfélezer dollárt Cs. Imre bekérte a központtól és szabályszerű elismervény ellenében átvette. Erről Balkánt levélben értesítették is. A bank szerint ebben a perben kizárólag azt kell tisztázni, adott-e megbízást Balkán Pál Cs. Imrének a folyószámlán fennállott követelés felvételére. Az érdekes perben ezek után a törvényszéknek kell döntenie arra vonatkozóan, hogy felelőssé tehető-e a szóbanforgó előkelő pénzintézet a megtévedt fiókfőnök bűncselekményéért, amellyel Balkán folyószámla-letétjét eltulajdonította. IX. évfolyam. A fővárosi kotróüzemek kartellje aránytalanul drágítja a kavicsot és homokot Az elmúlt esztendő aránylag kedvező volt az építőanyagfogyasztás szempontjából. A forgalom 10—13%-kal haladta meg az előző évet. A cementfogyasztás is csaknem 15%-kal emelkedett belföldön. Ezenkívül Ausztriába, Németországba, továbbá kisebb mennyiségeket más szomszédos államokba is el tudtak adni a cementgyárak. A speciális cementek fogyasztása is növekedett s növekszik a bauxitcement népszerűsége. A mészkartell fokozatosan háttérbe szorul, mert az országos szükségletnek mind kisebb hányadát fedezi. Budapesten és a környéken a kisebb mészbányák élesen versenyeznek a kartellel és ennek következménye volt az árak ingadozása. Gipsz jóval kevesebb fogyott, úgy, hogy az 1934. évi 1250 vagonos behozatalával szemben 1935-ben csak 1000 vagont hoztunk be. Az építkezéshez szükséges kaviccsal és homokkal a fővárost és környékét az itteni kotróüzemek látják el. Ezek kartelben vannak és magasam tudják tartani áraikat, úgy, hogy a vidéki építtetők jóval olcsóbban jutnak hozzá helyi üzemek révén ehhez a betonépítkezésnél is fontos anyaghoz. Egyre kevesebb tégla kell a modern építkezésekhez. Az építőiparban egyre nagyobb tért foglal a vázépítkezés. A fa, beton és vasvázakat vagy különleges könnyített téglával, vagy pedig hőszigetelő tömbökkel és szigetekkel töltik ki. Senki sem számított az 1930-es év végén, a 17—18 pengős téglaárak idején arra, hogy a nyár folyamán 30 pengő fölé is emelik az árakat a gyárak. A magas árat legfeljebb néhány hónapig tarthatják a gyárak, mert nyárra, mikor a vidéki téglagyárak üzembe kerülnek, árujukkal kétségkívül le fogják szorítani a budapesti nagyvállalatok eladási feltételeit. A vidéki téglaárak 1935- ben is jóval alacsonyabbak voltak a fővárosiaknál, a csekélyebb fogyasztás és a szállítási díjak által megnehezített távolabbi vidékekre történő korlátolt eladási lehetőségek folytán. Másrészt a téglakülönlegességek gyártására a vidéki vállalatok is kezdenek berendezkedni és ezen a téren élesebb verseny várható. A cseréppiac nem volt egységes és ezt a cikket a többi tetőfedő anyagok bizottyta mértékig háttérbe szorítják. Meg kell emlékeznünk arról, hogy 1935- ben egész sereg új építkezési anyag került piacra, hangszigetelő lemezek, újfajta csempék, parkettet pótló padlók, hőszigetelőanyagok, stb., amelyeket a modern építkezéseknél mind nagyobb mértékben használnak. Újjáválasztják a tőzsdetanácsot Érdekes jelöltek A budapesti áru- és értéktőzsde tanácsának mandátuma az év végével lejárt. Előreláthatólag február végén, legkésőbb március elején megtartják a közgyűlést és ennek során az új választásokat. Máris agitáció indult a tőzsdetanács üres állásainak betöltésével és egyes régi tanácsosok kicserélésével kapcsolatban. Az elhunyt Korányi Frigyes báró helyére kétségkívül beválasztják a tőzsdetanácsba a Magyar Nemzeti Bank néhány képviselő, elsősorban Baranyay Lipót . Bekerül a tanácsba a Közspénztártól Liptay Lajos és Péteri János ügyvezető gabonakereskedelem része. László és Szeben Pál megválaszik valószínűnek és idén kivülolt lesz dr. Országh Sándor, a Magkereskedők Egyesületének is. Mihelyt a tőzsdetanács újjánló változásokra számítanak az elnök, körében is. Legnagyobb pártja Schmit Richárdnak van, aki a legutóbbi alelnökválasztásnál is mindössze négy szóval került kisebbségbe. Magyar fk célára a vár H.-T. Budapest, VI., Váci út 95. sz. Rugó-, autó-, motorkerékpár- és tömegárugyár, kovács-, prés- és csőmű. Szerszám-, szerkezeti- és gyáracél, ko-♦ csitengely, patkósarok, csizmapatkó, csigafúró, szelep