Közgazdasági és Közlekedési Tudósító, 1936 (9. évfolyam, 1-26. szám)
1936-12-30 / 26. szám
Budappestil936^év^rcccmbci^30 lX^^vfol^am^26^*am A lapot alapította: DR. HOMONNAY TIVADAR országgyűlési képviselő Felelős szerkesztő: DR. SERÉNYI SÁNDOR Megjelenik minden második szerdán Banktisztviselő és Idegenforgalmi melléklet A Hangya belépett a punto franco üzletbe Jelentette a Tudósító, hogy a kereskedelmi minisztérium javaslatot dolgozott ki a Vámmentes kikötő és a szabad kikötő bérbeadására vonatkozóan. Az érdekeltek az elmúlt napokban ismét tanácskozásra ültek össze a minisztérium illetékes tényezőivel és megtették észrevételeiket erre a javaslatra. Elvileg ugyan nem emeltek kifogást az állam javaslataival szemben, de például a bérösszeg tekintetében új kívánságokat hangoztattak. A hajózási szakosztály a napokban teszi meg ezekre észrevételeit. Bornemisza Géza január elején kéthetes pihenésre a Balatonra utazik, döntés csak hazatérése után várható. Az új vállalat, amely a Vámmentes Kikötő és a punte franco bérletébe bekapcsolódik, a Hangya szövetkezet. Nincs azonban tisztázva, hogy a Hangyának milyen érdekeltsége lesz a kikötő társaságban. Elintézettnek kell tekinteni, hogy a bérlő részvénytársaság mellett működik majd egy kikötőhivatal is, amelynek munkaköréről a Közgazdasági és Közlekedési Tudósító karácsonyi száma részletesen beszámolt. Elkészült az Országos Földhitelintézet intern mérlege Az 1936-os év egyik legnagyobb pénzügyi eseménye volt az altruista intézetek összeolvasztása. Az így alakult Országos Földhitelintézet néhány hónapos fennállása alatt derék munkát végzett és új alapokra fektette az agrártársadalom hitelellátását, valamint az ezzel összefüggő telepítési akciók pénzügyi lebonyolítására is felkészült. A TUDÓSÍTÓ arról értesül, hogy az Országos Földhitelintézet 1936. évi intern mérlege elkészült. A szerdai és a szilveszteri üzleteseményeket már az 1937. évi mérleg tünteti majd fel. A zárszámadás kedvező eredményt mutat, a forgalom kielégíti a várakozásokat. Az intézet évi közgyűlését valószínűleg már januárra összehívja, amikor is az igazgatóság részletesen beszámol eddig végzett munkájáról és terveiről is. Január 8-án indul Manillába a magyar küldöttség Február 7-én kezdődik a Fülöp-szigetek fővárosában, Mamudban, a nemzetközi eucharisztikus kongresszus, amelynek magyar résztvevői is lesznek. A delegáció január 8-án reggel fél nyolckor indul el a Déli pályaudvarról. Tagjai Luttor Ferenc, Madarász ■ István miniszteri osztályfőnök, Nyisztor Zoltán és Lippay Lajos szerkesztők, Vladár Róbertné, a katolikus nőmozgalmak egyik vezetője, továbbá hg. Batyhány- Strattmann László, aki a Párisban székelő állandó nemzetközi bizottságnak is tagja. A magyar...küldöttség január 10-én száll hajóra Nápolyban és a pápai legátussal együtt utazik Manillába. A pápát Dougherty Dénes bíboros, philadelphiai érsek képviseli és kíséretében lesz két pápai kamarás, akik közül az egyik kínai. A manillai eucharisztikus kongresszuson kihirdetik, azt is, hogy 1938-ban Budapesten tartják a katolikusoknak ezt a nagy nemzetközi összejövetelét. Lord Rothermere magyarországi birtokvásárlása domo stádiumban 4 budapesti megbízoit megerősíti, hogy Rothermere lord magyar földesúr lesz A Magyar Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Országos Turul Szövetségének decemberi kongresszusán az egyik szónok szóvátette, hogy a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem, — félretéve Angyal Pál egyetemi nyilvános rendes tanár 1933-ban elhangzott rektori szózatát, amelyben diákház létesítését ígérte meg, — birtokot vett abból az összegből, amit a hágai Nemzetközi Döntőbíróság az Egyetemnek a csehszlovák állammal szemben megítélt. Évek hosszú során át húzódott ez i a kártalanítási per. Magyar részről az Egyetem nevében Angyal Pál, Balás Károly és Szladits Károly professzorok, mint kormánymegbízott pedig Gajzánó László rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter érveltek az igazság minden szellemi fegyverével a Nemzetközi Döntőbíróság színe előtt. Végre eldőlt a nagy per sorsa. A döntőbíróság ítéletében húsz millió csehkorona kártalanítás megfizetésére ítélte a csehszlovák köztársaságot. A megokolásban kimondták, hogy a Pázmány Péter Tudományegyetem per tárgyát képező birtokai nem tekinthetők állami tulajdonnak és így azokra nem vonatkoztatható a békeszerződésnek ama szakasza, amely az állami ingatlanvagyonokról rendelkezik. Az Egyetem tehát megkapta húsz millió cseh koronáját. Az egyetemi tanács hosszasan foglalkozott a befektetés problémájával. Végül is a diákok háza építési tervét elejtették s kialakult az a vélemény, hogy az Egyetem vásároljon földbirtokot. Egy réges-régi, de ma is érvényben lévő törvény, az 1598. évi XII. törvénycikk ugyanis arról intézkedik, hogy a kegyes alapítványok állagát nem szabad megváltoztatni, így az egyetemi alapból föld helyett csak földet és ház helyett csak házat lehet venni. Ekkor történt, hogy az Egyetem tanácsa az 1548 :XII. t.c. alapján a diákház építése helyett Bujákon 8000 holdas birtokot vásárolt a Pappenheim családtól. A birtokon gyönyörű vadászkastély is van. Maga a község, vagy legalább is a község heve előtté ismeretes azok előtt, akik a Gyöngyösbokréta előadásait látogatni szokták. A nógrádmegyei község híres szép népművészetéről, népszokásai folklorisztikai érdekességek, melyek az idegent is vonzzák. Amikor a bujáki birtok még nem volt a Tudományegyetem tulajdonában — úgy hat hete ennek, — érdekes hírek terjedtek el a budapesti társaságokban, amelyek a közélettel élénk kapcsolatban vannak. Arról beszéltek, hogy Lord Rothermere magyarországi birtokot akar venni és pedig éppen az eladóvá lett bujáki nyolcezer holdas nagybirtokot. Viscount of Rothermere, a nagy angol sajtókonszern feje gyakran állt már bizonyos találgatások és híresztelések középpontjában. Ezek a híresztelések mindannyiszor a puszta fantázia termékei voltak. A birtokvásárlás híre egyelőre puszta találgatásnak, vagy képzelgésnek látszott s így szóra sem érdemesítettük, annyival is inkább, mert a forrást nem ismertük. Két napja, hogy a hír, amely lassanlassan már feledésbe ment, valónak bizonyult. Lord Rothermere valóban magyar birtokot akar venni. Nagybirtokot. Méghozzá éppen a fent említett bujáki nagybirtokot kívánta megvásárolni. A feltűnő és valódiságánál fogva feltűnésre méltán számot tartó hír dolgában a Közgazdasági és Közlekedési Tudósító munkatársa mértékadó helyről a következő információt kapta: — Lord Rothermere tényleg akar venni földbirtokot Magyarországon. Szóba került a bujáki nyolcezer holdas birtok megvásárlása is, de ez annyiban maradt, hiszen a Pázmány Péter Egyetem vette meg. Még a legutóbbi napokban is úgy volt, hogy a szándék megvan, csak arról tárgyalt Hordóssy Iván, a lord magyarországi megbízottja, hogy hol áll rendelkezésre megfelelő eladó birtoktest. (Ismeretes ugyanis, hogy a lord magyarországi megbízottja előbb Lederer Lajos volt, most pedig Hordóssy Iván.) Hordóssy Iván a következő felvilágosítást adta a birtokvásárlási ügyben: — Két hónapja foglalkoztat Lord Rothermere terve. Való, hogy a bujáki birtok megvétele is szóba jött. Ez az Egyetem vásárlása következtében nem ment teljesedésbe. De szóba jöttek más birtokok is, így például egy pest megyei nagybirtok és más ingatlanok is. Ma az a helyzet, hogy a vásárlás egyelőre csak terv és lehetséges, hogy az is marad. Éppen úgy lehetséges azonban, hogy a szándék teljesedik és akkor Lord Rothermere a magyar földbirtokos lesz. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, milyen jelentősége volna ennek a lépésnek ... Lesz-e hát magyar nagybirtokos, magyar földesúr Lord Rothermere? Valahogy valahogy azt hisszük, lesz a dologból valami... S ha lesz, az csak erősíteni fogja az angol—magyar baráti szálakat. A baráti szálakat, amelyek Lord Rothermere emlékezetes Daily Mail-beli cikkével a revízióért indított küzdelemben a magyar nemzet megbecsülését örök időkre biztosították a nemes szándékú angol újságfejedelemnek. Kínos pereskedés „titkos reakciók” körül Intercontinentalé contra Schenker Rendkívül érdekes, feltűnést keltő ügyet tárgyalt a minap a törvényszék Victortanácsa. Az Intercontinentalé szállítmányozási rt. perelte be a Schenker & Co. nemzetközi szállítmányozási céget, illetve annak budapesti reprezentúráját, Sonnenberg Harcéit és Székely Gézát. Keresetében többszázezer pengő megfizetését követelte az Intercontinentalé. A hatalmas összegre azon a címen tart igényt ez a szállítmányozási részvénytársaság, hogy éveken át a Schenker & Co. céggel együtt bonyolította le az Államvasutakkal kapcsolatos speciális szállítási üzleteket. A közös üzletekből az Intercontinentalé szerint a keresetben megjelölt összeggel adós maradt a "‘Schenker-cég. Schenkerék jogi képviselője vitatta az Intercontinentalé követelésének a jogosságát. Azt állította, hogy a Schenker-cég kifizette az Intercontinentalénak járó összeget teljes egészében, további követelésnek nincs helye. A felperes ezzel szemben meglepő érveléssel állt elő. Hangoztatta a nyílt tárgyaláson, hogy a Schenker-cég ezeknek a szállítási üzleteknek a során különböző, tekintélyes összegű titkos kedvezésben részesült, ezeknek a bizalmasan kezelt refakcióknak a haszonösszegéből követeli a maga részét az Intercontinentalé. A felek kölcsönösen előterjesztették bizonyítási indítványukat. Sem Ottó államtitkárnak, a MÁV elnökének és több magasrangú államvasúti intéző faktornak a kihallgatását kérték. Különböző okiratok és könyvek bemutatását is kérelmezte a felperes. Mindenesetre furcsa, hogy két szállítóvállalatnak az üzleti haszon körül kitört viszálykodásába, e dolgoktól teljesen távolálló, előkelő tényezőket igyekeznek belevonni. Ez e per is dokumentálja, hogy a szállítmányozási kérdések sürgős további rendezésre szorolnak.