Közgazdasági és Közlekedési Tudósító, 1936 (9. évfolyam, 1-26. szám)
1936-01-01 / 1. szám
A drágaság igazi okai írta: Petrovácz Gyula országgyűlési képviselő A főváros és a termelő közvetlen kapcsolatának megteremtésére elhangzott miniszterelnöki felszólításra Homonnay Tivadar országgyűlési képviselő válaszolt legutóbbi számunkban. Most Petrovácz Gyula országgyűlési képviselő fejti ki, milyen akadályai vannak a Gömbös Gyula által sürgetett gondolat megvalósításának. A drágaság problémája a tél és tavasz legégetőbb kérdésévé vált, mióta a nyár és az ősz nem váltották be a hozzájuk fűzött reménységeket. Agrárországunkban éppen a háztartáshoz szükséges legelemibb cikkekben mutatkozik 10 százaléktól csaknem 100 százalékig terjedő áremelkedés, ami felborítja a háztartások költségvetését, megdrágítja és elviselhetetlenné teszi azok életét, akik ezt a több költséget áthárítani nem tudják: a fix fizetésből, vagy munkabérből élő fogyasztó rétegeket. Ha a székesfővárosi vásárcsarnokok hivatalos árjegyzékeit nézzük csak egy félévre visszamenőleg, akkor kiderül, hogy a június 5-i árjegyzéstől a december 4-i árjegyzésig drágult a marhahús 17—32%-kal a sertéshús 7—21%-kal, az olvasztani való szalonna 30—44 százalékkal, a zsír 44—48% -kal, a tojás 90%-kal, a vaj 14—25%-kal, a kenyérliszt 3—6%-kal, a rozskenyér 18%-kal, a bab 44—58%-kal, a burgonya 60—70%-kal. Csupa olyan élelmicikk, mely távol a luxusigényektől, a legegyszerűbb háztartás szükségleteként ismeretes és amely nem helyettesíthető, nem pótolható olcsóbb pótanyaggal. A háztartási költségek indexe tehát , hatalmasat ugrott felfelé, akkorát, hogy azt megérzi mindenki, aki nem termelő, hanem piacra vagy csarnokra szoruló fogyasztó. Ha a drágaság okait kutatjuk, három összetevődő tényezőt találunk a kórokozók között. Első a rossz termés, mely a tavaszi fagykárok és a nyári szárazság következtében állott elő. Ez kétségtelen tény és ez természetes árdrágító tényező, amely ellen nem lehet utólag védekezni. Ha ez a rész a gazdálkodónak jutna, senki fel nem panaszolná. A második drágító elem a közvetítők ilyenkor szokásszerűen fellépő mohósága, a szorult helyzet kihasználása. Volt már nekünk épily gyenge burgonyatermésünk, de ily magas burgonyaárunk még nem volt. Volt már silány kukoricatermésünk, de a zsír ára ilyenkor sosem volt oly magas, mint manapság. De a fagy és a szárazság nem ártott a tűzifának, annak ára mégis egyre emelkedik. Tudatos spekuláció és nyilvánvaló árdrágítás jelenségei tagadhatatlanul mutatkoznak az árak emelkedésének okozóiként. A harmadik áremelő tényező a túlzásba hajtott export, mert az belső áruhiányt okoz. Az export csökkenti a meglévő készleteket és ennek árdrágító hatása már most is jelentkezik, de a készletek természetes fogytával és mesterséges fogyasztásával a tavaszra még inkább és még súlyosabb mértékben jelentkezni fog. Nem túlhajtott export-e az, ha a statisztika szerint múlt évben október végéig 92.000 métermázsa zsírt vittünk ki, az idén — a rossz kukoricatermés idején — pedig ugyanezen időpontig 174.370 métermázsát? Ez nem természetes jelenség! Ez a valuta- és devizahajszolás kóros jelensége. Túlzottan iparkodnak valutát és devizát szerezni, még a belső fogyasztás rovására is. Azt értem, ha a fölösleget export útján értékesítik, de hogy a belső szükségletet is exportálják, azt nem tartom természetes jelenségnek. Azt hallottuk a miniszterelnök úrtól, hogy kapcsoljuk ki a termelő és a fogyasztó közé ékelődő fölösleges közvetítő szerveket és ezzel csökkentsük a budapesti árakat. A tanács egyszerű és tetszetős is, de végrehajtása egyelőre nincs módunkban. A halálbüntetés eltörlését „kezdjék meg a gyilkos urak!“ Mert hisz annyi „központ“-ot létesített a kormány az „áruelosztás“ szabályozására, hogy ezeket kikerülni nem lehet. Nem vehetünk tűzifát közvetlenül az erdőbirtokostól, hanem csakis a Faforgalmi Rt.-től. Burgonyát csak a Burgonyaközponton át, tejet csak a Tejközponton át, tisztet, cukrot csak az ezeket drágító súlyos adók lerovása révén vásárolhatunk, tehát sok fölösleges drágító közbeeső tényezőt megszüntetni nincs módunkban, ez csak a kormányzatnak áll hatalmában. Százszor próbált a főváros az agrárérdekeltségekkel közös tárgyalóasztalhoz leülni, közvetlen kapcsolatok megteremtése céljából, ez sohasem sikerült, mert az agráruraknak kényelmesebb a házi közvetítők rendszere, mint a Budapestre való felszállításnak közvetlen intézése és lebonyolítása. A főváros élelmiszerüzemei csak úgy tudnak e pillanatban a drágítás ellen küzdeni, hogy nagy készleteket halmoznak fel, egész évi szükségletüket már most öszszevásárolják, hogy a tavaszra, mikor a drágaság teljesen virágjába borul, e készletek piacravetésével csökkentsék a drágaságot és biztosítsák a fővárosi lakosság elsőrendű szükségletének mérsékelt áron való rendelkezésre bocsátását. A termelési árakat, a gazdaárakat ez a módszer nem érinti, hiszen a gazda úgyis csak egy töredékét kapja az ártöbbletnek, viszont a spekuláció, különösen az indokolatlan árdrágítás letörésére ez az egyetlen módszer, amely rendelkezésünkre áll, a rendőri és bírói üldözésnek csekély hatású módszere mellett. GEPGYÁR R.-T. BUDAPEST 62. Diesel motorok stabil telepek részére. Járműdieselmotorok Mindennemű autók, autóbuszok, traktorok, vasúti vontatás, hajómeghajtás stb. céljaira. A tiszta hozadék alakulása az értékpapírpiacon Írta: Dr. Varga István egyetemi m. tanár A részvényárfolyamok és a fix kamatozású címletek árfolyamának alakulása állandó, alapos vizsgálat tárgyát képezi. A részvénypiac irányzatáról] a M. kir. Központi Statisztikai Hivatal havonkint, a Magyar Gazdaságkutató Intézet hetenkint közzétett indexszámai tájékoztatnak és utóbbi a fixkamatozású címletekről lap közöl jelzőszámokat. Ezzel szemben a részvények és a fixkamatozású címletek „rendszerának”, tiszta hozadékának vizsgálatát nagyon elhanyagolják, pedig ez is igen tanulságos. A Magyar Gazdaságkutató Intézet most A legszembetűnőbb az, hogy jelenleg milyen kicsiny a részvények átlagos renditeja: még az osztalékot fizető részvények átlagos hozadéka is csupán alig több mint 1%-kal haladja meg az elsőrendű budapesti pénzintézeteknél három hónapra lekötött takarékbetétek hozadékát, amely a bankráta augusztus 29-én történt leszállítása óta 2,69%. A részvényárfolyamoknak 1930 január közepe óta bekövetkezett kb. 33%-os hanyatlásával szemben a részvények átlagos hozadéka kb. kétharmaddal csökkent. A kifizetett osztalék átlagos színvonala tehát a részvényárfolyamok csökkenésének arányát erősen meghaladó mértékben, kb. 75%-kal esett. A részvények átlagos rendszerű csökkenésének, valamint a kifizetett osztalék átlagos színvonala süllyedésének aránya (66%, ill. 75%) nagyobb a kamatszínvonal csökkenésének mértékénél. A Magyar Nemzeti Bank leszámítolási kamatlába az 1930. évben átlagosan 5.94%, 1931-ben pedig 6.85% volt, vagyis a kamatszínvonal csökkenése a vizsgált időszakban csak kb. 40%-ot tett. A piaci kamattételek pedig, néhány esztendőre visszamenőleg mindkét piacra nézve megállapította az átlagos tiszta hozadék alakulását. A részvények rendszerét kiszámította olyképpen is, hogy az osztalékot nem fizető részvényeket figyelmen kívül hagyta. A kétféleképpen számított részvényrendi te, valamint a fix kamatozású címletek tiszta hozadékának, indexszámokban is szemléltetett, alakulásáról az alábbi táblázat tájékoztat. A táblázatban a rendsteok fejlődésével az árfolyamok alakulása is szembe van állítva, még kisebb arányban, csupán kb. 25—30%kal estek. A kamatszínvonal csökkenésének arányát a Gazdaságkutató Intézet részvényindexében szereplő részvénytársaságok nyereségének hanyatlása is lényegesen meghaladta: kimutatott nyereségük ugyanis 1930-ban együttesen 42 millió pengőt, 1934-ben pedig 9 millió pengőt tett, s így a csökkenés aránya közel 80%-os volt. Ezeknek az adatoknak az elbírálásánál azonban figyelembe veendő az, hogy a részvényárfolyamok kialakulásánál nem annyira az utoljára fizetett osztalék — amelynek alapján pedig a rendize megállapíttatott — hanem a várt új osztalék nagysága játsza a főszerepet. Miután pedig a piac a legtöbb részvénynél jelenleg emelkedő osztalékra számít, a részvényárfolyamok az idén a tavalyi üzletév után kifizetett osztalékhoz viszonyítva magasak, ami azt jelenti, hogy az 1935 október 15-re vonatkozóan közölt rendszeok viszonylag alacsonyak. Az, hogy a részvénytársaságok nyereségei az 1935. évben nagyobbak lesznek, mint 1934-ben voltak, igen valószínű. Az A Magyar Gazdaságkutató Intézet Időpont részvényárfolyamindexében szereplő összes osztalékot fizető részvény átlagos rendszerű 0) M h v «-C 1 v; O G«> O "to a 3 c 5 £ , O aj ° o "H-'aT •a » .g •a« «’S g o g g «K<D -aa o eS « ® « a> «t: •« í “S Sjjä a -s. »5 » indexszámokban ■93u. I. 1. lo = 10U% indexszámokban 19.10. I. lo = 109 Soc a* = o co cdo tx a X 03 XOl.3 £3 T3 03 VE G ^ © co N •O) o o g _ B"l§ Fii 1930. I.15. S.55 100.0 7.17 100.0 100.0— VII.15. 6.90 105.3 7.89 110.0— 89.1— 1931. I.15. 6.80 103.8 8.46 118.0— 69.6— VII.13. 6.56 100.2 8.91 124.3— 60.9— 1933. I.15. 3.92 59.8 6.33 883 17.T) 43.4 35.9') VII.15. 3.16 48.2 5.09 71.0 tl.O2) 533 44.02) 1934. I.15. 3.07 46.9 5.09 73.9 10.8') 44.5 40.9') VII.15. 2.90 44.3 4.86 67.8 9.2 47.9 47.9 1935. I.15. 3.11 47.5 4.97 69.3 7.6 54.0 58.2 VII.15. 2.44*) 37.3*) 3.90*) 54.4*) 7.4 67.8 59.9 X.15. 2.53*) 38.6*) 3.93*) 54.8*) 8.0 66.0 55.1 *) Január31-i adat. *) Július31-i adat.• *) Ideiglenes adat. \ IX; évfolyáth. I: se. ipari termelés volumene 1935 első három negyed évében — a Magyar Gazdaságkutató Intézet termelési indexének tanúsága szerint — 12%-kal nagyobb volt, mint az előző évben. A termelés ilyen nagyarányú emelkedése minden valószínűség szerint az ipar rentabilitását is fokozta, mert az egyegy előállított egységre eső általános költség jelentős csökkenését eredményezi. És ezt, valamint azt a körülményt, hogy az ipari termelés racionalizálása gyors ütemben halad előre, aligha ellensúlyozta a nyersanyagárak emelkedése. Rátérve a fixkamatozású címletek tiszta hozadékának alakulására, megállapíthatjuk, hogy a korábbi évekhez képest itt is igen erős a visszaesés. A részvényrendsze és a fixkamatozású címletek rendszera közötti nagy különbség (1935. november 15-én 2,5%, ill. 8,0%) ténye és okai ismertek, úgyhogy magyarázatuk fölöslegesnek látszik. Alenyay Hubert Pál , a Közmunkatanács alelnöke A mérnöktársadalom régi kívánsága, hogy a főváros építési és városrendezési ügyeinek egyik legfőbb fórumánál, a Fővárosi Közmunkák Tanácsánál az egyik vezetőhelyet mérnök-szakemberrel töltsék be. A kívánságot honorálta a kormány, mert a Czabalay Kálmán nyugalombavonulásával megüresedett alelnöki állásra Álgyay Hubert Pál dr..t, a kereskedelmi minisztérium dunahíd-osztályának főnökét nevezte ki.Álgyay Hubert Bál aránylag fiatalon, 41 éves korában kerül ebbe a díszes pozícióba Munkásságával kiérdemelte új pozíciójának díszét és széles hatáskörét. A világháború után mint főhadnagy szerelt le. A műegyetemre ment tanársegédnek, ott rövidesen adjunktus lett és elismert szakemberként került a kereskedelmi minisztériumba, ahol már a Boráros-téri híd megtervezése körül jelentős érdemeket szerzett. Rövidesen a dunahídépítési szakosztály élére került, ő vezette a Boráros-téri híd építési munkálatait és az ezzel kapcsolatos térrendezési feladatok megoldása is az ő nevéhez fűződik. A javításra szoruló Margit híd átépítési és bővítési tervei is az ő irányítása mellett készültek el és külföldi szakemberek előtt is teljes elismerést váltottak ki. Évek óta behatóan foglalkozik Álgyay Hubert Pál a modern városrendezés és a világvárosok közlekedési ügyeinek tanulmányozásával. Új munkakörében sok életrevaló reformot és eredményes tevékenységet várunk tőle. Angol és olasz biztosítók versenye a szállítmánybiztosításokért A tengerentúli szállítással foglalkozó exportőröket nemrég arról értesítette a Magyar Árucsereforgalmi Rt., hogy csak olyan exportküldemény lebonyolítását vállalta el, amelyet a szállító valamely angol biztosító vállalatnál biztosított szállítmányi károk ellen. Az értesítés kiemelte, hogy bár az intézkedés érinti a magyar és az itt működő külföldi szállítmánybiztosítókat, attól nem lehet eltérni, mert a tengerentúli vevők, akik rendszerint a biztosítási díjakat is fizetik, ragaszkodnak az angol társaságoknál való biztosításhoz és e kívánságuk teljesítése elől nem lehet kitérni. A külföldi vevők kívánsága nagyrészben az Olasország elleni megtorló határozatokkal áll összefüggésben, amit az igazol, hogy hasonló kívánságot nemcsak hozzánk, hanem több külföldi országnak exportját lebonyolító szervekhez intéztek. Ezt a lépést az olasz biztosító vállalatok sem nézik tétlenül s néhány nap előtt az olasz társaságok egymás közt — az olasz állam hozzájárulásával — olyan megállapodást kötöttek, hogy azokért a küldeményekért, amelyeket hadikockázatoknak minősítenek, esetenként 7 millió líra erejéig közösen viselik a kockázatot. Ha valamely küldemény ezt az értéket meghaladja, a többletért az állam szavatol. Az olasz társaságok így vélik az olasz piacot teljesen függetleníteni az angol piactól. POLfICSEK I. és Fia Gőzfűrész és Fatelepe: IX., Soroksári-út 146. Telefon: 38—0-i—70. Szállít minden méretben: dimenziós épületfát, faragottfát, salazót, álláspallót, londinát, fenyőrudat. Keményfa-fűrészárut, tölgy- és akácoszlopot nagybani árban. Építési anyagtelep: VII., Thököly út 103. Telefon: 96—9—95. — Építési anyagtelepéről: cementet, meszet és mindennemű építési anyagot.