Közgazdasági és Közlekedési Tudósító, 1937 (10. évfolyam, 1-23. szám)
1937-01-13 / 1. szám
A lapot alapította: DR. HOMONNAY TIVADAR •Inniptló képviselt Felelős szerkesztő: DR. SERÉNYI SÁNDOR Megjelenik minden második szerdán Banktisztviselő és Idegenforgalmi melléklet Új Duna-tengeri hajót rendel a Ganznál a kormány A Magyar Királyi Duna-tengerhajózási Rt. első, csonka üzletéve igen kedvező eredménnyel zárult. Magyarország külkereskedelmi forgalma a levantei kikötőkkel és Egyiptommal mind nagyobb lesz, úgyhogy a most üzemben lévő ,három hajó, a Ganz által által épített Budapest és Szeged, továbbá a, Burgerséktől vásárolt Duna, csaknem minden útján teljes rakományt vitt. A kormány mindezeket a körülményeket figyelembe véve elhatározta, hogy negyedik Duna-tengeri hajót állít be a forgalomba, amely nagyobb lesz, mint a Ganznál készült eddigi hajók és ennek következtében az ára is meghaladja, az egymillió pengőt. A végleges tárgyalás a pénzügyminisztérium és a Ganz között még nem jött létre, minden valószínűség szerint azonban a megrendelést már január közepén kiadják, úgyhogy az új hajó a nyár folyamán már üzembe is kerülhet. Megszűnt az addicionális export Amerikába az Északamerikai Egyesült Államok, tehát ismeretes, még a múlt esztendőben azzal az alternatív kívánsággal fordultak a magyar kormányhoz, hogy Amerikába irányuló semmiféle magyar exportcikk ne részesüljön a hivatalosan deklarált 50 százalék fölött exportprémiumban. A dollár tehát 50 százaléknál magasabb felárral ne kerüljön pengőben értékelésre. Az USA prepozíciója következtében tehát az addicionális export Amerika felé új, súlyos akadályba ütközött. Az alternatív elgondolás az lett volna, hogy Magyarország változatlanul folytathatja az Amerikába irányuló addicionális kivitelt, de az USA dömpingvámokat alkalmaz a magyar áruval szemben. A Magyar Nemzeti Bank az USA kormányának ilyen fellépése következtében 1036 december 29-től beszüntette az USA-ba az addicionális export-engedélyek kiadását. A folyamatban lévő ilyen természetűüzleteket 1937 február 15-ig kell lebonyolítani. . .. _ Egymillió pengőből rádiumszanatórium épül Budapesten A legközelebbi napokban érdekes részvénytársaság létesül egy nagy pénzintézet támogatásával. Rádiumszanatóriumot akar felállítani a magántőke, mert az eredmények, amelyek a főváros rádiumkórházával kapcsolatban jelentkeztek, valószínűvé teszik, hogy ilyen célú magánvállalkozásra is szüksége lenne Budapestnek, ahová a Balkánról is sok beteg érkeznék. Százágyas rádium szanatóiumot tervez Gál Félix egyetemi magántanár, napi 14—16 pengős díjért ápolnák, esetleg operálnák is a betegeket. Az Istenhegyi úton már ki is szemelték a megfelelőingatlant. A szükséges radiummennyiség egy részét vásárolná, amásik neszét pedig fbérelné a szanatórium. Hála előtt egy hónappal lemondott Frigyes főherceg Albrecht javára a hítbizományáról A nyugati határvidéken valószínűleg két és fél millióért vásárol földet a hitbizománytól telepítési célokra az állam A törvényhozás 1937 I. 15-ben jelölte meg az 1935. évi .1. törvénycikknek, a hitbizományról szóló törvénynek az életbelépését. Mivel a törvény a hitbizomány tulajdonjogi viszonyaival kapcsolatos változásokat annak a tulajdonosnak a személyéhez fűzi, aki a törvény életbelépésekor bírja a hitbizományt, például ennek a tulajdonosnak a halála után kerülne a sbr felszabadító rendelkezésitt.Kilépésére, elidegenítésre,. stb„ — a; orv* • v*-alkotói sz,ámoltok, azzal, • gye; hitbizományok haladottabb korú tulajdonosai fiatalabb várományos javára, való lemondással tolják ki esetleg évtizedekre a hitbizományi reformunk családjukra vonatkozó teljes érvényesülését. A Tudósító információja szerint öt ilyen önkéntes lemondás valóban be is következett, tehát nem több, mint amennyire az illetékes miniszteriális tényezők már a törvény megalkotásakor számítottak. Lemondott a hitbizomány tulajdonjogáról a fóti Károlyi hitbizomány ura, gróf Károlyi László, aki közben meg is halt. A nyilvánosságot azonban még közelebbről érdekli az az önkéntes lemondás, amelyről most, közvetlenül a törvény életbelépése előtt értesült a Tudósító. Frigyes főherceg 1936 december 8-án lemondott a hitbizomány tulajdonjogáról a várományos javára. Ezen a napon Albrecht főherceg lett a hitbizomány ura. A főhercegi hitbizomány 42.000 hold területet foglal magába. Mivel a törvény szerint 30.000 aranykorona kataszteri tiszta jövedelemnek megfelelő mezőgazdasági ingatlannak, de minimálisan az egész hitbizomány 30 percentjének kell megmaradnia továbbra is hitbizományi birtoknak, mivel továbbá az erdőt és a nádast kivette a törvény a felszabaduló vagyonrészek sorából, a főhercegi hitbizományból kb. 18.000 hold szabadul fel. A főhercegi hitbizomány tudvalevő Maier zárgondnok vezetése alatt igyekszik kiheverni a gazdasági válság súlyos következményeit. A hitelezők azonban a 18.000 hold felszabadulása ellenére sem juthatnak hozzá túlságosan gyorsan a pénzükhöz. A felszabaduló ingatlanok a törvény előírása szerinthat évig sem meg nem terhelhetők, sem el nem idegeníthetők. Mivel a törvény életbelépésekor Albrecht főherceg a hitbizomány tulajdonosa, ez a felszabaduló 18.000 hold is a törvény szerint csak Albrecht főherceg halála után válik valójában szabaddá. Emlékezetes, hogy a törvényhozás előtt a fokozatos átmenet fontos szempontjával okolták meg azt a rendelkezést, amely a felszabaduló birtokot, is megvédi a hitelezők elől a hitbizományi tulajdonos élete fogytáig. Albrecht főherceg természetesen megteheti azt, hogy a fennmaradó hitbizomány terheinek rendezése, művelési színvonalának esetleges emelése érdekében a földmívelésügyi kormány engedélyével a felszabaduló 18.000 hold egy részét értékesíti -Jagától értetődik, hogy. a hitelezők, szer. .’[ l.ainárdl.0 hozzá-.jui ni u J*. • I vetélésükhöz. Nagy reménységet fűztek ahhoz az elgondoláshoz, amely szerint az állam Frigyes főherceg Mtbizományának egy részét, megvásárolja, telepítési célra. Erről még Frigyes főherceg életében szó volt. A baranyai birtokok értékesítése került előtérbe, a tábornagy azonban élesen ellenezte a tervet.. Már az ő beleegyezésével is találkozott azonban az elgondolás, hogy Moson, Magyaróvár, Mosonszentjános, Mosonszentjakab határában lévő földbirtokokból vegyenek el egy részt telepítésre. Ebben az esetben 2 és félmillió pengő értékű földet adtak volna el, ami a hitelezőkre rendkívüli megkönnyebbülést jelentett vétel.. Már tervezetet is dolgoztak ki az állam által meghatározott részletekben fizetendő vételár felosztására. A felszabaduló 18.000 hold sorsa tehátsokkal kötöttebb, semhogy a hitelezők mészemmenő reménységetet táplálhatnának ezzel kapcsolatban. A törvény, még arra az átokra meguyílik .t, öröklés lehetősége A felszabaduló birtok kétötöd részét, kapja: a várományos, tehát az, aki e hitbizomány tulajdonjogát is kapja. Kétötödrésze jut, a többi ivadékoknak és egyötöd része a testvéreket és azok ivadékait illeti. A főhercegi hitbizomány anyagi ügyeinek a rendezése előreláthatóan a birtok takarékos, szigorú kézbentartása és a mezőgazdasági termékek árának javuló konjunktúrája révén nem túlságosan nagy idő alatt, ingatlanok radikális eladása nélkül is bekövetkezik. A A textilipar exporttámogatása az ipari budgetben 1.669.000 pengővel támogatta a múlt költségvetési évben az ipari kormány az ipari kivitelt. Ennek a támogatásnak az előnyei és eredményei részben az ipari fellendülésben jelentkeztek, részben pedig a külföldi piacok fokozott, biztosításában. Az egyik legfontosabb export-iparágunk azonban, a textilipar nem részesült az ipari tárca részéről ebben a támogatásban. Az ipari kormány döntött a közelmúltban abban az elvi kérdésben, váljon támogatásba, kell-e részesíteni a textilipart olyan külföldi piacokra való exportnál is, amelyek Magyarországgal kliringviszonyban állnak. Az ipari kormány úgy döntött, hogy a kliringes export után is kell adni támogatást. Ezért az ipari tárca 200.000 pengő külön kiviteli támogatást szeretne biztosítani a textilipar részére az új költségvetésben. ■éléi Kétszeresére kell emelni a háziipar fejlesztésére szánt százezer pengőt Százezer pengővel támogatta az elmúlt költségvetési évben az ipari minisztérium a háziipart. Páratlanul erős mértékben fokozódott az érdeklődés az áldásos, életképes háziipari foglalkoztatás iránt. Szakkörökben éppen ezért arra akarják kérni Bornemisza Géza iparügyi minisztert, tegyelehetővé ennek a keretnek a kétszeresére való emelését, hogy ilyen módon az ország számos pontjára adhasson a minitérium aháziipari vállalkozás alátámasztására, elindítására, anyagi segítséget. Szükségesnek mutatkozik azonban kívül az exportképes ruházati iparok propagálása is. A minisztérium — információnk — költségvetésében gondoskodn arról, hogy a vásárlóképes külnél szélesebb rétegek előtt létessé az exportképes ipar progrmai.