Közgazdasági és Közlekedési Tudósító, 1938 (11. évfolyam, 1-24. szám)
1938-01-12 / 1. szám
1938 január 12. Tavaszra magánalkalmazotti kongresszust terveznek A Magánalkalmazottak Szervezeti Blokkja legközelebbi intézőbizottsági ülését szerdán 12-én tartja este 7 órakor a szokásos helyen. Napirenden szerepel egy szociális ankét összehívásának terve, amelyen a magánalkalmazotti problémák legalaposabb ismerői szerepelnének előadóként. Tárgyalja ezenkívül az intézőbizottság a tavasszal összehívandó széleskörű magánalkalmazotti kongresszus kérdését is. TUDJUK... ... hogy a legtöbb állami intézmény előbb vagy utóbb beleszédül a bürokrácia örvényébe és azután nincs hatalom, amely kirántja onnan. A Külkereskedelmi Hivatal — meg kell mondanunk '■ — kellemes csalódást jelent ebben a vonatkozásban. Azok a gazdasági körök, amelyek pedig fukarkodni szoktak az elismeréssel, egyértelműen megállapítják, hogy a Kunder Antal vezetése alatt működő intézmény az adott körülmények között érdemben is, formában is igen jót produkál. Elérkezett az ideje annak, hogy a Külkereskedelmi Hivatal szervesen beleilleszkedjék Magyarország termelési és értékesítési feladatainak megoldásába és kezdeményezés terén is elfoglalja az őt megillető helyet. Sose voltunk hívei a hivataltenyésztésnek, de azok után, amiket a Külkereskedelmi Hivatal produkált, közérdek, hogy hatáskörben, önállóságban, iniciatívában megadják a Külkereskedelmi Hivatalnak mindazt, ami szükséges ahhoz, hogy az évtizedeken át elhanyagolt mezőgazdasági export a magyar ipari termelés megfelelő beállításával és együttműködésével arra a színvonalra emelkedjék, amely nem egynéhány szerencsés koncesszionáriusnak és engedély manipulánsnak, hanem a dolgozó milliók számára jelenti a munka megszolgált gyümölcsét. ... hogy egyelőre nem vált valóra a sok pesszimista jóslás a konjunktúra megromlásáról. Mindenki félt a viszonyok megváltozásától és talán éppen ezért — a „jobb félni, mint megijedni” közmondás igazolásaként — nagyobb baj egyelőre nem történt, amint a tudósok, statisztikusok és más társadalomvizsgáló doktorok megállapítják. De a felesleges aggódás, a vállalkozás túlzott óvatossága, a mobiltartalékok egészségtelen felhalmozása, az új üzlettől való tartózkodás előbb-utóbb olyan méreteket ölthet, hogy éppen azok idézik fel cselekedeteikkel a válságot, akik meg akarnák előzni a bajokat. A túlságos tartózkodás, visszahúzódás lehet éppen olyan hiba, sőt bűn, mint az előrelátást nélkülöző, hazárd spekuláció. Az egészséges optimizmusra éppen annyira szüksége van a gazdasági világnak, mint a halnak a vízre. Enélkül nincs fejlődés, sőt élet sem ... UMAL GÉPGYÁR R.-T. BUDAPEST 62. Diesel motorok stabil telepek részére. Járműdieselmotorok, mindennemű autók autóbuszok, traktorok vasúti vontatás, hajómeghajtás stb. céljaira. A külföldi tőke új beruházási lehetőségei Magyarországon írta: Báró Forster Pál ismételten híre járt az utóbbi napokban, hogy Magyarország rövidesen felszabadul a Népszövetség pénzügyi bizottságának ellenőrzése alól. Ez, — eltekintve a dolog anyagi vonatkozásaitól, Magyarország pénzügyi konszolidációja szempontjából felette örvendetes lenne és igazolná úgy Fabinyi Tihamér pénzügyminiszter, mint Imrédy Béla kitűnő munkásságának eredményeit. Az egész világ előtt dokumentálódna, hogy Magyarország jó adós, kötelezettségeinek igyekszik eleget tenni és pénzügyeit olyan alapelevek szerint konszolidálja, amely nemcsak eredményes, de a külföldi hitelező nemzetek szimpátiájával is találkozik. Ismét itt lesz az ideje tehát annak, hogy Magyarország előtt megnyíljanak a külföldi hitelforrások. Hiszen Svájcban olyan nagy a pénzbőség, hogy — mint ismeretes, némely bank őrzési díjat szed a letéte után. Angliában hatalmas, kihelyezésre váró pénzfeleslegek vannak és Amerikában olyan olcsó a befektetési tőke, hogy a kamat egy százaléka süllyedt. Ilyen körülmények között, ha a tőke biztonságban érezheti magát, kétségkívül új befektetési piacok felé orientálódik és kézenfekvőnek látszik, hogy az elmúlt évek bizalmatlansági köre eloszlik. Magyarország, mint Közép-Európa egyik legkonszolidáltabb állama önként kínálkozik reális kölcsönök felvételi helyeként. Ha az államháztartás egyensúlyának megteremtésére és nem kellően lukratív beruházások céljaira nem is kínálkozik külföldi kölcsönpénz, olyan biztosan jövedelmező és értékálló befektetésekre, mint amilyen nálunk tucatszámra kínálkozik, feltétlenül lehet majd külföldi tőkét kapni. Számos megoldandó feladat között válogathatnak a külföldi pénzemberek. A Duna—Tisza-csatorna megépítésétől kezdve a lendületesen megindult magyar elektrifikálásba épúgy bekapcsolódhatik teljes biztonsággal az előrelátható rentabilitást kikalkulálva a nyugati tőke, mint például az öntözéssel kapcsolatos tervek realitásába. Az elsősorban agrártermelésre hivatott Magyarországon néhány különleges lehetőségre kívánom felhívni a nyilvánosság figyelmét. Számos külföldi fogyasztópiac most ismerte meg a magyar agrártermékek különleges tulajdonságait. A vitamindús paprika, az ízes szőlő, a jól konzerválható főzelék, a különleges hűtőberendezések segítségével Angliában is frissen fogyasztható őszibarack, — hogy csak néhány példát említsek, állandó és egyre nagyobb fogyasztópiacot jelenthet agrárfeleslegeink szempontjából. A külföldön amúgy is nagy a hajlandóság arra, hogy vitamindús növényi anyagokkal táplálkozzanak, sőt a biztosítótársaságok szerint az emberi bor átlagos meghosszabbodásának az egészségesebb életmódok és sportolás mellett a vitamindús táplálékok fokozottabb fogyasztásának is része van. Egy kaliforniai barátom állapította meg, mikor bámulattal szemléltem az ottani soktízezer holdas gyümölcstelepítéseket, hogy az egyfajtájú gyümölcsök termelésének sokkal kézenfekvőbb lehetőségei mutatkoznának Magyarországon. Kalifornia és Oregon sem klíma, sem pedig talajviszonyok szempontjából nem alkalmas annyira például alma és körte termelésére, mint a Kárpátok medencéje. Ha tehát megfelelő tőkével és szakértelemmel az Alföld szikes talajait, a Nyírség kellően ki nem használt homokos területeit használnák fel nagy kiterjedésű gyümölcsösök létesítésére, hosszabb időn belül feltétlenül megtalálná számítását a pénzember. Az így termelt magyar gyümölcs még csak komoly versenytársa lenne az amerikainak, hiszen a fogyasztópiac úgyszólván korlátlan. A másik idea amit felvetek a magyar exportkereskedelemmel kapcsolatos. Régi törekvésük a politikusoknak, hogy a Duna középső folyásánál tehát Magyarországon alakítsák ki a nyugatról keletre és keletről nyugatra irányuló exportforgalom főgyűjtőállomását. Nemcsak természeti adottságok szólanak emellett, hanem Magyarország ősi kultúrája, rendelkezésre álló pénzintézetek, kereskedelmi szervezetek, kiváló mérnöki karunk stb. Fordnak régi terve volt már a háború után, hogy Magyarország területéről lássa el a Balkánt az ottani útviszonyoknak legmegfelelőbb kisatutókkal. De ezenkívül nemcsak az ipar terén találkozik a realizálható lehetőségek garmadájával a külföldi tőke, hanem az export-kereskedelem is jóformán szabad terület és hogy ott lehet tenni valamit, azt éppen az autarktikus idők export-rádiuszt kiterjesztő eredményei bizonyítják. Igaz, hogy ezt jórészt nem a magánkereskedelemnek köszönheti az ország, hanem a szabadforgalmat egy kézbe összefoglaló szerveknek és intézkedéseknek, de a korszellem ebben az irányban halad, amit tudomásul kell venni minden reális lehetőséggel számoló szakembernek. Sajnos, még messze vagyunk attól, hogy a háború és a békeszerződések gazdasági csapásait kiheverjük. A Magyarországot környező államok óriási kincsekhez, új adófizető rétegekhez és más nagy értékekhez jutottak, viszont a múltak adósságterhe sokkal kisebb mértékben nehezedett rájuk. A nagy handicap ellenére, — hála érte az ismeretlen adófizetőnek is, — a magyar közélet gondolhat végre nemcsak a mindennapos élet súlyos kötelezettségeire, hanem a holnapjára is. Nagyon vigyázni kell azonban, hogy azokat a hibákat, amelyeket az 1920-as évek álkonjunktúrájában elkövettek hivatalos és nem hivatalos helyeken, most ne ismételjük meg és tényleg országépítő célra használjuk fel azt a külföldi tőkét, amely hitem szerint rövid időn belül elhelyezést keres majd Magyarországon. Ehhez azonban megfelelő propagandára is szükség van, mert minden eszközzel fel kell világosítani a külföldet a magyar földi és a magyar nép feltáratlan értékeiről. Kiválik az egyik főrészvényes-csoport a Baeder-gyárból A legújabb Baeder-Baeder-per egy címtábla miatt Úgy látszik, nem akarnak elülni az izgalmak az illatszer szakmában. Az újpesti Baeder-gyár nagy aktivitást fejt ki, hogy újonnan fellépett versenytársaival felvegye a harcot. Legújabban a világhírű Lenteric-gyár budapesti lerakatának fogpaszta-készítménye körül készültek összecsapni. Ezt a fogpasztát ugyanis világszerte Orkidol fogkrémnek hívják és a Baeder-gyár egyik tulajdonosának véleménye szerint ez a név könnyen összetéveszthető az Odol fogpasztával. A legélesebben egykori alapítójával, Bader Hermannal harcol a Baedergyár Azokról a beadványokról, amelyeket beadott az újpesti gyár újonnan támadt versenytársa ellen, annak idején már beszámolt a Tudósító. A legújabb per a napokban indult meg Bader Hermann ellen. Az újpesti Baeder-gyár azt kifogásolja, hogy a Thököly-úton Bader Hermann és Fiának Lenor szappangyára címtábláján túlságosan nagy betűkkel szerepel a Bader szó. A bíróságok majd eldöntik, hogy e betűnagyság körül elkövetett-e valaki a tisztességtelen versenyt. Úgy látszik azonban, hogy a két főrészvényes, Fuchs Oszkár és Steinfeld Sándor között sem túlságosan nagy az egyetértés. Állítólag Steinfeld kifogásolja Fuchs Oszkár bizonyos geszióit, aki hetek óta nem is jelenik meg az újpesti gyár irodájában. A szakmában elterjed hírek szerint rövidesen kenyértörésre viszik a dolgot. Vagy Fuchs Oszkár veszi át Steinfeld Sándor részvénypakettjét, vagy pedig fordítva, Steinfeld fizeti ki Fuchsot. Vétséégtelen, hogy néhány héten belül a főrészvényesek vagy megegyeznek egymással, vagy pedig az egyik kiválik a cégből és a Baeder-gyárban ismét olyan tranzakció lesz, amelyről sokat beszélnek majd gazdasági és pénzügyi körökben. Csehszlovákiában termel ki rá budapesti importőr cég Az utóbbi hetekben semmivel sem enyhült Magyarország tűzifaproblémája sőt a hirtelen beköszöntött kemény hideg természetszerűen tovább apasztotta a készleteket, amelyek most már egészen minimálisak. A földművelésügyi minisztérium tovább tárgyal a fabehozatal szabályozásáról és most újabb javaslat megvalósításán fáradozik az importőrökkel és azok finanszírozóival együtt. Úgy látszik azonban, hogy a fakitermelést igen lukratív üzletnek tekintik a budapesti tüzifakereskedők. Ezt bizonyítja, hogy a szakmában elterjedt hírek szerint a Winter Hermann cég továbbá Rosenberg Hugó a Honig testvérekkel együtt Csehszlovákiában nagyobb erdőségeket vásárolt és ott sürgősen fakitermelési üzemet kíván felállítani. Előre egyik cég sem hajlandó azonban garanciát vállalni arra, hogy a Felvidéken kitermelt fát kizárólag Magyarországon értékesíti. Nyitva kívánják hagyni azt a lehetőséget, hogy a csehszlovák piac kedvező áralakulása esetén ott helyezzék el a kitermelt tűzifát. Egy személyben tehát fakitermelők és kereskedők lennének Winterék, akik az elmúlt éveikben olyan tapasztalatot szereztek, hogy az erdőtulajdonos sokszor jóval előnyösebb helyzetben van, mint a kereskedők. KALODONT FOGKŐ ELLEN - -