Közgazdasági és Közlekedési Tudósító, 1938 (11. évfolyam, 1-24. szám)
1938-01-12 / 1. szám
6 Sarkvidéki ország, amelyet vulkánikus források fűtenek Sarkvidéki fekvése ellenére is a legkisebb gondot a tél Izland lakosságának okozza. Vulkanikus eredetű forróvíz-forrásai, amióta a kormány megfelelő csővezetékek építésével gondoskodott a forróvíznek országszerte való elterjesztéséről, hihetetlen fejlődést eredményeztek úgy a városi életben, mint a mezőgazdaságban. A kopenhágai gyümölcskertészeti kiállításon most mutatták be az izlandi melegházakban termett banánt, ananászt, mellettük szőlőt, paradicsomot, fügét, narancsot, amelyeket a szinte semmibe sem kerülő forróvíz fűtőhatására oly tömegesen állítanak elő, hogy ezek a gyümölcsök Izlandban ma közfogyasztási cikkek, sőt exportra is jut még belőlük — versenyképes áron. Hogy milyen olcsó a fűtés izlandi forróvízzel, erre példa az, hogy Rejkjavikban a háromszobás összkomfortos lakás téli fűtésének s teljes forróvízzel való ellátásának árát havi 17 dán-izlandi koronában állapították meg, míg a nyári fűtőanyag ára 11 korona. A víz a városi lakások vízcsapjából 90 Celsius hőfokon folyik, tehát még a konyhai használatnál is csak kevés utánfütést igényel. Ez a példa is azt mutatja, hogy érdemes lenne Budapest hőforrásainak jobb kihasználásával is komolyan foglalkozni. A leggyümölcsözőbb pénzbefektetés A gazdasági életben gyakran adódnak olyan tőkefeleslegek, jobban mondva tartaléktőkék, amelyekre a vállalkozásnál hosszabb-rövidebb ideig forgótőke céljaira szüksége nincs. Ezért a vállalatok állandóan figyelemmel kísérik, hogy a tartósabb befektetésre alkalmas tőkéket értékállandóságuk megóvása mellett milyen vagyontárgyakba, vagy követelésekbe lehet a legkedvezőbb hozrrdék mellett elhelyezni. Ilyen kihelyezésre alkalmas tőkeösszegek, többek között a biztosítók díjtartalékai, a nyugdíjpénztárak vagyona, és általában a vállalkozás ama tőkéi, amelyek mobilizálására előreláthatóan hosszabb időn belül szükség nincs. A tőkekihelyezésre alkalmas lehetőségek nem bőven adódnak. A legkényelmesebb és egyben legkönnyebben mobilizálható mód a bankbetét. A három hónapnál hosszabb időre lekötött betétek kamathozadéka a nagybankoknál 1937-ben mindössze 3,5 százalék volt, a kis intézeteknél és a vidéki bankoknál is elért. Az ingatlanok közül a vállalatok legtöbb esetben fővárosi bérházakat vásároltak. Ezeknek átlagos tiszta bérhozadéka 1-2 százalék. A hitelintézetek birtokában levő bérházak 1-5 százalékot, a biztosítók bérházai -3 százalékot jövedelmeztek. Az ingatlanok értéke elég szilárd, bár a piacon a kereslet nagyon lanyha.A földingatlan ára is megszilárdult és a föld fekvése és minősége szerint holdankénti értéke 500—1000 pengő között váltakozik. A terményárak emelkedett színvonala 1937-ben a terméshozamot megjavította, ezzel szemben azonban egyes ipari termékek ára és a földmunkások napszámbére is emelkedett s így a terméshozam értékének hullámzása alapján a tiszta hozadék megállapítása nehéz. A föld haszonbéri értéke azonban a föld minősége szerint 1—2 mázsa húsa értékének, tehát IS—36 pengőnek felel meg, ami a föld értékéhez viszonyítva 3,5—11 százalékos tiszta hozadékot jelent Az értékpapírok hozadéka az elmúlt év folyamán igen változó volt. A tőzsdei erősen hullámzó árfolyamérték a bizonytalan kamatozás mellett még igen sok papír értékét is bizonytalanná tette. A tőzsdén jegyzett részvények átlag 3 százalékot jövedelmeztek. Ennél magasabb hozadékot értek el a fixkamatozású papírok, átlag 3 százaléknál is többet de voltak közöttük olyanok is, amelyek a mélyre csökkent tőzsdei árfolyam, de a biztosított kamathozadék mellett 6—6,5 százalékot is jövedelmeztek. A tőke kihelyezése tehát nem könnyű feladat és a vállalatok legnagyobb része a kérdést úgy oldja meg, hogy a bankbetétek mellett megfelelő értékben fix kamatozású papírokat is vásárol és a hoszabb időre leköthető tőke egy részéért bérházakat vásárol vagy építtet. Tilos motorkerékpárral bérautófuvarozást végezni Érdekes kártérítési pert döntött el a kir. Kúria végítélete. A pert dr. Halmi Pál felperes indította a kincstár ellen, amelytől közel 15 ezer pengős kártérítési összeget követelt. Kárigényét abból származtatta, hogy az esztergomi járás főszolgabírája esztendőkkel ezelőtt véghatározattal bérautófuvar ipar gyakorlására adott neki iparigazolványt, illetve iparengedélyt. Ennek ellenére megtörtént, hogy a csendőrség a felperes motorkerékpárjait elvette és azokat két hónapon át őrizetben tartotta. Mivel ez a csendőri intézkedés megfosztotta a felperest attól, hogy a motorkerékpárjaival fuvarozásokat lebonyolíthassa és mert a csendőrségnek a panasz tárgyává tett eljárása kárt okozó volt, ennélfogva a kincstártól követeli mindazt a kárt, ami őt ezen esetből kifolyólag érte. A törvényszék, majd a kb. ítélőtábla és végső fokon a Kúria végítélete is alaptalannak nyilvánította a felperes kártérítési keresetét és azt elutasította. Megállapította a Kúria, hogy a felperes motorkerékpárjaival engedély nélkül fuvarozott, mert a járási főszolgabíró által kiadott iparengedély motorkerékpárokkal való fuvarozásra nem szól. Megállapítást nyert a peres eljárás folyamán az is, hogy a felperest megelőzően iparkihágás miatt el is ítélték, mert motorkerékpárjaival tiltott fuvarozásokat végzett. Ilyen körülmények között a csendőrségnek az az eljárása, hogy a motorkerékpárokat a felperestől elvette és azokat hosszabb időn át őrizetben tartotta, nem hivatalos kötelességük vétkes megsértésével történt, tehát a csendőrség eljárásából a kincstárral szemben jogszerű kárigény annál kevésbé érvényesíthető, mert valamely közigazgatási határozat, mint amilyen az iparengedély is, ha annak tartalma esetleg téves értelmezésre adhat okot, még mindig nem szolgálhat az eljáró hatósági személlyel szemben a kártérítési felelősség megállapítására kellő alapul. Hatvanezer dollárért akartak megvásárolni Amerika részére egy magyar vasúti szabadalmat ügyvédi expenznótaper egy magyar találmány értékesítése körül Érdekes háttér bontakozott ki az expenznótaperben, amelyet dr. Kovács Gábor fővárosi gyakorlóügyvéd 6000 pengő ügyvédi költség és járulékai iránt indított három ügyfele ellen. A felperes keresetében előadta, hogy díjlevél alapján követeli a kereseti 6000 pengő összeget Havas Alfréd mozivállalati igazgató, Gömbös László rendőrtanácsos és Gerlei József felaláló alperesek ellen, akiknek javára különböző hatóságok előtt eljárásokat végzett és engedélyeket eszközölt ki. A dr. Fodor Lajos budapesti kir. törvényszéki bíró előtt megtartott tárgyaláson az alperesek tagadták a kereset fennállását és védekezésül előadták, hogy a felperesi ügyvéd ténykedései nem vezettek a kívánt eredményre, márpedig a számára kikötött tiszteletdíj csak akkor járt volna, ha a megbízást sikerrel végzi el. A bíróság e védekezés előterjesztése után először a tényállást tisztázta és a következőket állapította meg: Gerlei József és Gömbös László alpereseknek volt egy közös szabadalma, mely sínérintkező berendezésről szólt. Ezt a szabadalmat külföldön akarták értékesíteni. Evégből tárgyalásokat folytattak a Standard Villamossági rt. budapesti vezetőségével, amely a szabadalmat a newyorki anyaintézete számára kívánta megvásárolni. Azonban a szabadalom értékesítéséhez mindenekelőtt a Magyar Nemzeti Bandi engedélyére volt szükség. Épen ezért a Standard beadványt intézett a Nemzeti Bankhoz, amelyben azt a kérelmet terjesztette elő, hogy a newyorki anyaintézetével szemben fennálló s dollárban fizetendő szabadalmi díjtartozását úgy egyenlíthesse ki, hogy a Gerlei és Gömbös tulajdonát képező magyar szabadalmat a newyorki anyaháza részére 450 ezer pengőért megvásárolhassa Ezt az összeget a newyorki Standard 60 ezer dollárral számolta volna el a budapesti Standard javára. A Magyar Nemzeti Bank e kérelem tárgyában elutasító határozatot hozott A Standard villamossági részvénytársaságot azonban nagyon érdekelte a szabadalomvásárlási ügy, nem akart belenyugodni a Nemzeti Bank elutasító határozatába. A szabadalom tulajdonosaival újabb tanácskozásokat folytattak, melyekbe bekapcsolódott Havas Alfréd igazgató is, aki arra vállalkozott, hogy a Nemzeti Bank engedélyét összeköttetései révén meg fogja szerezni. Az érdekeltek meg is bízták, mégpedig olyan feltétellel, hogy ha sikerül a Nemzeti Bank engedélyét megszerezni, akkor Havasnak költségei és tiszteletdíja fejében a 450 ezer pengős vételár három százalékát, vagyis 13.500 pengőt készpénzben kifizetnek. A megbízólevél azonban szigorúan kikötötte, hogy a megbízás jogérvényessége csak 1936 április11-ig tart. Havas révén kapcsolódott azután az ügybe a felperesként szereplő dr. Kovács Gábor ügyvéd, aki Havas filmvállalata részére már több ízben eljárt a Nemzeti Banknál a szokott engedélyek megszerzése ügyében. Az érdekeltek megbízása, illetve hozzájárulása alapján a perbe fogott alperesektől az ügyvéd 6000 pengő tiszteletdíjat kötött ki. Erre vonatkozólag díjlevelet is adtak neki, de kikötötték, hogy az engedély megszerzése felette sürgős, mert a Standard newyorki igazgatója Budapesten tartózkodik s az egész ügyet gyorsan le kell bonyolítani. Ha ugyanis a newyorki igazgató elhagyja Magyarországot, akkor az egész tranzakció lehetetlenné válik. Megállapította a törvényszék, hogy a felperes, mint ügyvéd csakugyan eljárt a Magyar Nemzeti Banknál és több illetékes tényezővel tárgyalt a szóbanforgó engedély megadása érdekében. A Nemzeti Bank bankosztályának igazgatója az engedély megadása előfeltétele gyanánt több követelményt állított fel. Ezek közül az első azt volt, hogy a magyar szakminisztériumoktól szerezzenek be olyan iratot, amely szerint a szabadalmak külföldi kézbe jutása ellen a minisztériumoknak nincs észrevételük. Ezek után dr. Kovács Gábor ügyvéd az illetékes minisztériumoknál is eljárt és kieszközölte a kívánt okiratot, amely arról szólt, hogy a kormányhatóságok a szóbanforgó találmánynak Anglia, vagy Amerika részére való eladását nem kifogásolják. Ezután következett volna a Nemzeti Bank által kívánt többi előfeltétel teljesítése, amelyek a vételár elszámolására, illetve a szabadalmi díjtartozások összegszerű igazolására vonatkoztak. Megállapította a törvényszék, hogy a Nemzeti Banknak ezeket a pénzügyi feltételeit nem tudták teljesíteni és ennek az volt a folyománya, hogy a Nemzeti Bank értesítette a Standard villamossági részvénytársaságot, hogy a szabadalom külföldre történő eladásához a szükséges engedélyt nem adja meg, mert a kikötött feltételek teljesítése hiányzik. A tényállásnak ilyetén módon való tisztázása után a törvényszék a felperes 6000 pengős ügyvédi tiszteletdíját nem találta megítélhetőnek, tehát a felperest a keresetével valamennyi 1938 Január 12- i hálókocsi mi, nem fényűzés! összes magyarországi (belföldi) vonalainkon egységes díjszabás: III. osztály P 5.— II. osztály P 7.50 I. osztály P 13.— 30 napig érvényes tértijegy váltásánál 25°/0 kedvezmény ! Bármely érvényes vasúti jegy feljogosít hálókocsi-jegy váltására. Időt és költséget takarít meg! Hálókocsiban eltöltött éjszaka után testi és szellemi erőinek teljes birtokában végezheti napi munkáját. Az érkezés után a végállomáson nem kell kiszállania, mert reggel 8 óráig zavartalanul tartózkodhatik a hálókocsiban! Kérje a 410. sz. díjtalan részletes ismertetést és pontos menetrendet étkező- és hálókocsi-szolgálatainkról. Nemetközi Vasúti Hálókocsi Tárrast Budapest, IV., Petőfi Sándor utca 2. alperessel szemben elutasította. Az ítélet megokolása hangsúlyozza, hogy a felperest a kikötött 6000 pengős ügyvédi tiszteletdíj csak az esetben illetné meg, ha a Nemzeti Bank az ő eljárásai folytán a szabadalomnak a Standard útján történő megszerzéséhez az engedélyt megadta volna. A repülés százszorosára fejlődött a világháború óta A háború befejezése óta az európai repülőtársaságok teljesítménye szinte pontosan ez akkorinak százszorosára fejlődött. Míg 1919-ben összesen 4800 kilométer hosszúságú útvonalakat repültek be s ezeken évi kerek egymillió kilométert tettek meg, 1937 elején a rendszeresen berepült útvonalak hossza 455.120 km-re emelkedett, az egy év alatt megtett úthossz pedig elérte a 239 millió kilométert. E csodálatos fejlődés mellett is hangsúlyozni kell azonban, hogy az automobilizmus fejlődése még ennél ie gyorsabb ütemű volt. Az amerikai automobilizmus számokban A világ 41 millió gépkocsija közül 29 millió autó az Egyesült Államokban szalad. Szinte természetes ezek után, hogy az amerikai automobilipar az ország legnagyobb fogyasztója vasban, acélban, textíliákban, üvegben, nikkelben, ólomban, valamint benzinben és gumiban. Az amerikai autósok egy év leforgása alatt 7131,0 millió liter benzint fogyasztanak 3780 millió dollár értékben. A kenőolajfogyasztás évi 1352 millió liter. Benzinadóban évi 975 millió dollárt fizetnek. Az automobilipar 51S.OCO munkást foglalkoztat s hetibér, illetve tisztviselői fizetés címén heti 16 millió dolárt fizet ki. Az USA-ban ezidőszerint 1,6.753 automobilkereskedő és 98.520 autójavítóműely működik. Az országban 380.000 benzinkút szolgálja ki az autósok szükségletét. Dohányexportkartelt terveznek a balkánállamok Mi taxas miniszterelnök közlése szerint Görögország kezdeményező lépéseket tesz a balkánillamoknak dohányexport szempontjából való kartelbe tömörítése érdekében. Külön bizottság keresi fel e célból Bulgária, Jugoszlávia, Törökország és Albánia kormányait. A cél közös eladási árak és az öt állam között megállapítandó exportkvóták létesítése. Fantasztikus útépítések Amerikában Az európai mértékhez és lehetőségekhez szokott közönség számára fantasztikus nagyságú két útépítés közeledik Amerikában a befejezéshez. Az egyik az a közel 60 kilométer hosszú alagút amely San Franciskót fogja Oaklanddal öszszekötni. Tulajdonképen két párhuzamos, egymás fölött haladó alagútról van szó. A felsőn két gyalogjáró között 10 kocsinak egymás mellett való haladására méretezett kocsiutat látunk. Alatta egy „csak" 10 méter széles kocsiút és két gyorsvasút-pálya halad végig. Talán még ennél az építkezésnél is impozánsabb az az autostrada, amely Alaskát köti össze Buenos Airessel. Az út 23.000 kilométer hosszú és jórészt már el is készült.