Közuti és Vízi Közlekedés, 1947 (2. évfolyam, 1-11. szám)

1947-01-01 / 1. szám

tonburkolaton 230 gr, makadám pályán 1.400 gr és rossz makadámon 1.560 gr volt. Mindezekből látható, hogy úthálózatunk jó állapotban való tartása és az aulák által na­gyobb mértékben használt szakaszok modern burkolattal való ellátása igen fontos nemzet­gazdasági érdek, mert amint a svájci posta­igazgatóság 9 hónapig tartó kísérlet alapján megállapította: benzinben 25%, abroncsozás­ban 83%, kocsifenntartás és javításban 25% a többletköltség makadámon, szemben a sima beton, vagy aszfaltos felületű burkolatokkal. A magyar közúti politika vezetői és ezért Gerő Ernő miniszter irányítása mellett a leg­nagyobb erőfeszítéssel mindent megtettek, hogy legalább a főközlekedési útvonalakat jókarba hozzák. Ennek eredménye, hogy út­állapot tekintetében másfél évi munkával többre jutottunk, mint az első világháború utáni 5 év alatt. A hátralévő feladataink azonban még igen nagyok. És azért nem állunk meg, hanem abban a reményben, hogy a 3 éves nemzet­gazdasági program is rövidesen elfogadott állami terv lesz, s komoly útépítési program­­mot dolgoztunk ki. Az első évben a csepeli vámmentes kikötőhöz vezető útszakaszt, a 71. sz. út Balatonkenese melletti elcsúszott sza­kaszát és a 3. sz. út Gyöngyös—Füzesabony közötti 44 km-es szakaszát tervezzük modern bet­on­p­á­lyá­va­l ellátni. A­ második évben a 3. sz. út Hatvan— Gyöngyös közötti 22 km-es és a Füzesabony— Mezőkövesd közötti 12 km-es szakaszát, a 4. sz. i­t Szolnok—Szajol közötti 15 km-es és a karcagi, illetve kisújszállási átkelés 5 km-es szakaszát, az 5. sz. út Budapest—soroksári 13 km-es szakaszát, a 6. sz. út Albertfalva— Budafok és az Ercsi—Dunaföldvár közötti 18,5 km-es szakaszait kívánjuk átépíteni. A harmadik évben folytatni akarjuk a 6. sz. út modernizálását és Ercsitől egészen Szekszárdig az előbb említett 16 km-es sza­kaszon kívül a további 90 km-es útpályát tervezzük komoly, nehéz burkolattal ellátni. Óriási feladatot jelent a felsorolt 225 km hosszúságú új korszerű út megépítése. Egy km hosszú, 6 méter széles modern burkolat megépítése százezer aranypengőbe kerül. S a modernizálási feladatunkon kívül eleget kell tennünk a magyar mezőgazdaság kíván­ságának is. Meg akarjuk szüntetni azt, hogy 800 község, tanyaközpont és leendő új tele­pülés ne legyen bekapcsolva a kiépített ma­gyar úthálózatba és hogy az itt lakó­ 700.000 ember félévig el legyen zárva a külvilágtól. Épen ezért 1.400 km makadámburkolattal ál­lá lőtt bekötő utat tervezünk három év alatt építeni 29 millió forint költséggel. Végül, de nem utolsósorban kifogástalan állapotba kívánjuk hozni országunk 25,706 km hosszúságú kiépített úthálózatát, mert tudjuk, hogy milyen fontos nemzetgazdasági érdekek fűződnek ahhoz, hogy útjaink jó és minden időben járható állapotban legyenek. Az osztrák törvényjavaslat a közúti közlekedés szabályozásáról (D. J.) Az osztrák kereskedelem- és újjá­építési miniszter a közelmúltban javaslatot terjesztett a közúti közlekedés szabályozásá­ról az osztrák nemzetgyűlés elé. Az 1938. évben, Ausztriának Németországhoz csatolása idjén, ugyanis Ausztriában is a né­met birodalomban érvényes közúti közleke­dési szabályok léptek hatályba. Ezek a német birodalmi szabályok a közúti forgalomra is az SS szellemét sütötték rá, amelynek lényege a katonai célból való motorizálásnak tűzzel­­vassal keresztülvitele. Ezek a rendelkezések minden előnyt a gépjár­mű számára biztosí­tanak és mondhatni, hogy a közúti forgalom­ban résztvevő egyéb közlekedési eszközök hátrányára. A javaslat indokolása szerint ez a felfogás nem áll összhangban az Ausztriában úrrá lett demokratikus felfogással és ezért az érdekelt­ségek szorgalmazására a német birodalmi rendelkezések hatályát mielőbb meg akarják szüntetni. Egyidejűen pedig az 1938. évben érvényben volt osztrák rendelkezéseket kí­vánnák hatályba léptetni, mégis azzal a vál­toztatással, hogy az 1938. év óta bekövetke­zett technikai fejlődés, valamint gazdasági szempontok megváltozása ne maradjon fi­gyelmen kívül. Ez azonban nem megy olyan egyszerűen. Ausztriában 1938. évben még voltak tartomá­nyok, ahol baloldali és voltak ahol jobb­oldali volt a közlekedés. A tervezett törvényjavaslat az újabb sza­bályozást 1947. év közepén tervezi hatályba léptetni, önként értetődik a jobboldali közle­kedés szempontjainak megfelelően. A magyar közúti közlekedésrendészet sza­bályzatának érvényben lévő rendelkezéseivel összehasonlítva a javaslatot, meg kell állapí­tanunk, hogy a magyar szabályzat kódex­­szerű és a közúti közlekedésrendészet minden ágazatát magában foglalja, sokkal részlete­­ s

Next