Lábbelikészítők Lapja, 1926 (8. évfolyam, 1-24. szám)

1926-01-01 / 1. szám

1926 január 1. LABBELIKESZITOK LAPJA 3. oldala­ zására, az áru forgalombahozatalánál oly adatokat híresztelni, amelyek a valóságnak meg nem felelnek és a megtévesztésre alkalmasak. Az ugyancsak törvényesen tiltott bitorlás és utánzás alatt a törvény a hamis név, vagy cégismertetőjel, avagy rajz használatát tiltja el. Ez a tilalom kiterjed arra is, aki üzlettelepét más által jogosan használt névvel, cégér­rel, vagy egyéb jellemző megjelölés­sel látja el. Hírnévrontás és hitelrontás ugyan­csak a törvényesen tiltott tisztesség­telen versenynek van minősítve, mely szerint verseny céljaira nem szabad oly valótlan tényt állítani, vagy hí­resztelni avagy az üzleti tisztességbe ütköző más oly cselekményt elkövet­ni, amely valamely versenyvállalat hitelét, vagy jó hírnevét veszélyezteti, vagy hitelképességét csökkenti. A magyar tisztességtelen verseny­ről szóló törvény névlegesen is fel­sorolja a tiltott cselekmények közt a hólabdarendszerű árusítást, mely sze­rint nem szabad úgynevezett hólabda (szelvény, bárca, stb.) szerződést kötni, amelynél fogva a vevő, vagy valamely szolgáltatás megrendelője csak abban az esetben szerzi meg, vagy kapja meg az árut, ha meghatározott számú további vevőket, avagy megrendelőket gyűjt és ha ez nem sikerül, a szer­ződés szerint joghátrány éri. Az ilyen hólabdarendszerű árusítás, valamint az ennek alapján a vevő, avagy meg­rendelő részéről harmadik személyek­kel kötött további szerződések sem­misek. A törvény értelmében a kifi­zetett vételárt, avagy ellenszolgáltatást vissza kell adni és az eladó, vagy a szolgáltatásra kötelezett fél felel az okozott károkért. Fentieken kívül törvényesen tiltva van még az üzleti, üzemi titok eláru­lása, avagy jogosulatlan felhasználása is, azonban a tisztességtelen verseny­ről szóló új törvény eddigi alkalma­zása azt mutatja, hogy a hólabda­rendszerű elárusításon kívül egyálta­lán nem is került még alkalmazásra az új magyar törvény, mely körülmény azt igazolja, hogy a magyar kereske- GERŐ ADOLF CIPŐFELSŐRÉSZ KÉSZÍTŐ VII. HÁRSFA UCCA 31. SZ. Elvállal modern felsőrészkészíté­­seket, úgy párosat mint tucatosat. Vidéki rendelések a beérkezés napján eszközöltetnek. delem és ipar tisztessége teljesen szi­­lárd alapon áll. Amennyiben akár a kereskedők, vagy iparosok, akár a nagyközönség ismét hólabdarendszerű (szelvények alapján) árusításról szerezne tudomást, úgy a megvásárolt szelvény bekül­désével tegyenek azonnal jelentést az érdekelt kereskedelmi és iparkamará­nak, mely hivatalos bejelentés alap­ján a kereskedelmi és iparkamara azonnal megteszi a szükséges intéz­kedéseket ezen törvényesen tilalma­zott hólabdarendszerű árusítás meg­szüntetésére. Dr. Karikó Imre, győri iparkamarai titkár. Az igazságügyi minisztérium az ingójelzálogról szóló törvényjavaslatot készíti elő. Az ipari hitel kiépítése újabb stá­diumba lépett. A pénzügyminiszter átiratot intézett az igazságügyminisz­tériumhoz és felkérte, hogy dolgozzon ki javaslatot az ingó jelzálog intéz­ményének meghonosításáról. Az igaz­­ságügyminisztérium a tervezet kidol­gozása előtt tájékozódni kíván arról, miként kívánják az érdekeltségek a hitelnek ezt az új ágát szabályozni és ebből a célból az érdekképvisele­teket január 14-ére ankétre hívta meg. Az ingó jelzálog azt célozza, hogy bizonyos ingóságokat átadás nélkül, tehát úgy, hogy az adós bírlalatában megmaradjon, kölcsön zálogaként le lehessen kötni. Eddigi jogunk szerint ingó dolog zálogul lekötéséhez a do­log átadása szükséges. Az ingó jel­zálog mostanában megvan már úgy­szólván az összes nyugati államokban. Az új hitelforma létesítését a gaz­dasági szükség teszi kívánatossá. Ha a zálogjogi lekötéshez a dolgok át­adása szükséges, ha kézizálogként lekötik, akkor az áru kikapcsolódik a termelésből. Az új hitelforma mellett külföldi hitelt is könnyebben lehetne szerezni olyan tárgyakra, amelyeket a hitelező nemfizetés esetén megsze­rezhetne és a külföldre szállíthatna. Az iparnak nagy könnyebbségére len­ne, mert ma a feldolgozás alatt levő áru nem szolgálhat kölcsönszerzés céljaira. A kereskedelemnek pedig új hitelbiztosítékot nyújthatna áruraktá­rával. Úgy a kereskedelmi, mint az ipari érdekképviseletek együttesen az ingójelzálog bevezetése mellett foglal­nak állást. Tarlózás. Sok magtalan kalászt találunk az élet tarlóján, amelyet az üres kopo­nyák nem tudtak dússá, éretté ne­velni. Silány földnek silány a termése, így az értéke is silány. Minden alkalommal az értékmé­rőre tesszük az ilyen kevés értékű termést, nehogy tévedés történjen. Nézzük tehát újból Illés István el­hullatott magtalan kalászait, amelyet a cipészmunkások I. számú csoport­jának taggyűlésén hagyott maga után. „A napirendet ezután Illés István szaktárs ismertette, aki elsősorban a kézitömegtermelő üzemekben végig­vonuló nagyarányú munkahiányt tette szóvá, mint olyat, amely legnagyobb mértékben sújtja a szaktársakat. A termelés redukálása miatt a szaktár­sak százai kerültek az utcára, mert nem találnak munkaalkalmat. A mun­kásokat annyira sújtja most a munka­­nélküliség a beállott téli időszak ide­jén, hogy a legnagyobb kétségbeesés­nek vannak kitéve. Súlyosbítja az állapotokat, hogy a munkáltatók an­nál a kevés munkánál, ami még van, minduntalan a munkabéreket akarják letörni. A munkáltatóknak ez a föl­lépése a legdurvább támadás a mun­kások ellen. Ezért a béreket minden­hol meg kell védelmezni. Ezután az egyes üzemekben bekövetkezett álla­potokat ismertette, majd fölhívta a szaktársakat, hogy a műhelyekben kövessenek el mindent az ott dolgozó szaktársak felvilágosítására, hogy azok tartsanak ki továbbra is a szervezet mellett. Közös erővel igyekezzünk ér­dekeinket megvédelmezni !“ Kérdezzük: váljon a Fővárosi Cipő­üzem külföldi ölőbehozatala nem já­rul hozzá a munkanélküliség emelke­déséhez, nemkülönben a többi olyan vállalkozás, mely a közép és a kis­ipari termelés kárára működik?... Tessék felelni! A Humanic és Wolfner cipőgyártó vállalatok tönkreteszik a közép és kistermelést, ahol a szervezett mun­kások zöme talált alkalmazást. Ugyan mondja csak, tisztelt szak­­szervezeti titkár és fővárosi bizottság­tag úr, ezekben a gyárakban miért nem szervezték meg eddig a mun­­­kásságot, mert engedik meg, hogy a munkások ott alacsonyabb munka­bérek mellett dolgozzanak és ennek révén lehetővé tegyék a nagytőkének a versenyt azokkal szemben, akik a kollektív szerződést elfogadták? A kis- és középtermelőknél most nincs munka, ha pedig munka nincs, nincs mód a munkások megfelelő foglalkoztatására s igy csak természe­tes, hogy munkabért sem képesek fi­zetni. Ez talán annyira világos, hogy­­ meg tudja érteni ? És hogy ró­mai társadalom keretén belül van osztályharc, ezt talán önnek is illenék tudni. Ugyebár, a munkás a munkáltatóval, a munkáltató a keres.

Next