Lábbelikészítők Lapja, 1926 (8. évfolyam, 1-24. szám)
1926-01-01 / 1. szám
1926 január 1. LABBELIKESZITOK LAPJA 3. oldala zására, az áru forgalombahozatalánál oly adatokat híresztelni, amelyek a valóságnak meg nem felelnek és a megtévesztésre alkalmasak. Az ugyancsak törvényesen tiltott bitorlás és utánzás alatt a törvény a hamis név, vagy cégismertetőjel, avagy rajz használatát tiltja el. Ez a tilalom kiterjed arra is, aki üzlettelepét más által jogosan használt névvel, cégérrel, vagy egyéb jellemző megjelöléssel látja el. Hírnévrontás és hitelrontás ugyancsak a törvényesen tiltott tisztességtelen versenynek van minősítve, mely szerint verseny céljaira nem szabad oly valótlan tényt állítani, vagy híresztelni avagy az üzleti tisztességbe ütköző más oly cselekményt elkövetni, amely valamely versenyvállalat hitelét, vagy jó hírnevét veszélyezteti, vagy hitelképességét csökkenti. A magyar tisztességtelen versenyről szóló törvény névlegesen is felsorolja a tiltott cselekmények közt a hólabdarendszerű árusítást, mely szerint nem szabad úgynevezett hólabda (szelvény, bárca, stb.) szerződést kötni, amelynél fogva a vevő, vagy valamely szolgáltatás megrendelője csak abban az esetben szerzi meg, vagy kapja meg az árut, ha meghatározott számú további vevőket, avagy megrendelőket gyűjt és ha ez nem sikerül, a szerződés szerint joghátrány éri. Az ilyen hólabdarendszerű árusítás, valamint az ennek alapján a vevő, avagy megrendelő részéről harmadik személyekkel kötött további szerződések semmisek. A törvény értelmében a kifizetett vételárt, avagy ellenszolgáltatást vissza kell adni és az eladó, vagy a szolgáltatásra kötelezett fél felel az okozott károkért. Fentieken kívül törvényesen tiltva van még az üzleti, üzemi titok elárulása, avagy jogosulatlan felhasználása is, azonban a tisztességtelen versenyről szóló új törvény eddigi alkalmazása azt mutatja, hogy a hólabdarendszerű elárusításon kívül egyáltalán nem is került még alkalmazásra az új magyar törvény, mely körülmény azt igazolja, hogy a magyar kereske- GERŐ ADOLF CIPŐFELSŐRÉSZ KÉSZÍTŐ VII. HÁRSFA UCCA 31. SZ. Elvállal modern felsőrészkészítéseket, úgy párosat mint tucatosat. Vidéki rendelések a beérkezés napján eszközöltetnek. delem és ipar tisztessége teljesen szilárd alapon áll. Amennyiben akár a kereskedők, vagy iparosok, akár a nagyközönség ismét hólabdarendszerű (szelvények alapján) árusításról szerezne tudomást, úgy a megvásárolt szelvény beküldésével tegyenek azonnal jelentést az érdekelt kereskedelmi és iparkamarának, mely hivatalos bejelentés alapján a kereskedelmi és iparkamara azonnal megteszi a szükséges intézkedéseket ezen törvényesen tilalmazott hólabdarendszerű árusítás megszüntetésére. Dr. Karikó Imre, győri iparkamarai titkár. Az igazságügyi minisztérium az ingójelzálogról szóló törvényjavaslatot készíti elő. Az ipari hitel kiépítése újabb stádiumba lépett. A pénzügyminiszter átiratot intézett az igazságügyminisztériumhoz és felkérte, hogy dolgozzon ki javaslatot az ingó jelzálog intézményének meghonosításáról. Az igazságügyminisztérium a tervezet kidolgozása előtt tájékozódni kíván arról, miként kívánják az érdekeltségek a hitelnek ezt az új ágát szabályozni és ebből a célból az érdekképviseleteket január 14-ére ankétre hívta meg. Az ingó jelzálog azt célozza, hogy bizonyos ingóságokat átadás nélkül, tehát úgy, hogy az adós bírlalatában megmaradjon, kölcsön zálogaként le lehessen kötni. Eddigi jogunk szerint ingó dolog zálogul lekötéséhez a dolog átadása szükséges. Az ingó jelzálog mostanában megvan már úgyszólván az összes nyugati államokban. Az új hitelforma létesítését a gazdasági szükség teszi kívánatossá. Ha a zálogjogi lekötéshez a dolgok átadása szükséges, ha kézizálogként lekötik, akkor az áru kikapcsolódik a termelésből. Az új hitelforma mellett külföldi hitelt is könnyebben lehetne szerezni olyan tárgyakra, amelyeket a hitelező nemfizetés esetén megszerezhetne és a külföldre szállíthatna. Az iparnak nagy könnyebbségére lenne, mert ma a feldolgozás alatt levő áru nem szolgálhat kölcsönszerzés céljaira. A kereskedelemnek pedig új hitelbiztosítékot nyújthatna áruraktárával. Úgy a kereskedelmi, mint az ipari érdekképviseletek együttesen az ingójelzálog bevezetése mellett foglalnak állást. Tarlózás. Sok magtalan kalászt találunk az élet tarlóján, amelyet az üres koponyák nem tudtak dússá, éretté nevelni. Silány földnek silány a termése, így az értéke is silány. Minden alkalommal az értékmérőre tesszük az ilyen kevés értékű termést, nehogy tévedés történjen. Nézzük tehát újból Illés István elhullatott magtalan kalászait, amelyet a cipészmunkások I. számú csoportjának taggyűlésén hagyott maga után. „A napirendet ezután Illés István szaktárs ismertette, aki elsősorban a kézitömegtermelő üzemekben végigvonuló nagyarányú munkahiányt tette szóvá, mint olyat, amely legnagyobb mértékben sújtja a szaktársakat. A termelés redukálása miatt a szaktársak százai kerültek az utcára, mert nem találnak munkaalkalmat. A munkásokat annyira sújtja most a munkanélküliség a beállott téli időszak idején, hogy a legnagyobb kétségbeesésnek vannak kitéve. Súlyosbítja az állapotokat, hogy a munkáltatók annál a kevés munkánál, ami még van, minduntalan a munkabéreket akarják letörni. A munkáltatóknak ez a föllépése a legdurvább támadás a munkások ellen. Ezért a béreket mindenhol meg kell védelmezni. Ezután az egyes üzemekben bekövetkezett állapotokat ismertette, majd fölhívta a szaktársakat, hogy a műhelyekben kövessenek el mindent az ott dolgozó szaktársak felvilágosítására, hogy azok tartsanak ki továbbra is a szervezet mellett. Közös erővel igyekezzünk érdekeinket megvédelmezni !“ Kérdezzük: váljon a Fővárosi Cipőüzem külföldi ölőbehozatala nem járul hozzá a munkanélküliség emelkedéséhez, nemkülönben a többi olyan vállalkozás, mely a közép és a kisipari termelés kárára működik?... Tessék felelni! A Humanic és Wolfner cipőgyártó vállalatok tönkreteszik a közép és kistermelést, ahol a szervezett munkások zöme talált alkalmazást. Ugyan mondja csak, tisztelt szakszervezeti titkár és fővárosi bizottságtag úr, ezekben a gyárakban miért nem szervezték meg eddig a munkásságot, mert engedik meg, hogy a munkások ott alacsonyabb munkabérek mellett dolgozzanak és ennek révén lehetővé tegyék a nagytőkének a versenyt azokkal szemben, akik a kollektív szerződést elfogadták? A kis- és középtermelőknél most nincs munka, ha pedig munka nincs, nincs mód a munkások megfelelő foglalkoztatására s igy csak természetes, hogy munkabért sem képesek fizetni. Ez talán annyira világos, hogy meg tudja érteni ? És hogy római társadalom keretén belül van osztályharc, ezt talán önnek is illenék tudni. Ugyebár, a munkás a munkáltatóval, a munkáltató a keres.