Lábbelikészítők Lapja, 1932 (14. évfolyam, 1-25. szám)

1932-01-01 / 1. szám

4. oldal LÁBBELIKÉSZÍTŐK LAPJA 1932­.január 1 Szövetkezetünk közgyűlése Szövetkezetünk igazgatósága a múlt hónap elején tartott igazgatósági ülésén elhatározta a szövetkezet raktárának és felszerelésének áldását, ugyanakkor megállapította az 1930. évi közgyűlés­nek napirendjét és a közgyűlést 1931. december 28-án d. u. 4 órára tűzte ki. Fölöslegesnek tartotta azonban a tag­ságot is meghívni, hanem megelégedett azzal, hogy a közgyűlési meghívót az „Ipari Hirek“-ben leközölje, dacára an­nak, hogy tisztában volt azzal, hogy az „Ipari Hirek“-et az ország egyetlen lábbelikészítő kisiparosa sem olvassa és ennek nyomán a tagok a közgyűlésen nem igen fognak megjelenni. A december 23-án megtartott ipar­­testületi elő­­járósági ülésen Móczár szövetkezeti elnök kijelentette, hogy neki nem volt tudomása arról, miszerint a tagságot nem hívták volna meg, de miután a Lábbelikészítők Lapja figyel­meztette erre a tagokat, valószínűnek tartja, hogy el is fognak jönni. ígéri, hogy az ülés kezedtét 6 órára fogja ki­­tolni. Ebbéli ígéretének Móczár elnök ele­get is tett, amennyiben pontban 5 óra­kor 35 tag jelenlétében nyitotta meg az ülést, bár az alapszabályok értelmében az össztagság 10%-a vagyis 46 tag je­lenlétére lett volna szükség. (Node ki törődik ma ilyen csekélységekkel?!) Napirend előtt Németh János igaz­gatósági tag kijelenti, hogy fontosnak tartja, hogy ezen közgyűlés keretében tárgyaltassanak le az 1931. évi esemé­nyek. Amennyiben ez nem volna lehet­séges, kéri az 1930. és 1931. évi köz­gyűlések egyesítését, mely 1932. január első felében volna megtartandó. Osztja Németh ezen véleményét Bercsényi Al­bert és Weisz Ábrahám is. Móczár elnök és Wittinger igazgató kijelentik, hogy ezen közgyűlés csak az 1930. évi üzleti eredménnyel foglalko­zik, amelyet mindenképpen le kell tár­gyalni. Az 1931. évi közgyűlést néhány héten belül fogják megtartani, amelyen a tagság a lefolyt eseményeket tárgyal­hatja. Németh János — tekintettel arra, hogy az 1930. évi eredményért még a lelépett igazgatóság felelős, — hozzá­járul ahhoz, hogy azt most tárgyalják le. Ezt a közgyűlés is elfogadta. Az igazgatóság évi jelentése, mely valószínűleg az IOKSz.-ban készült ilyen remekbe, hivatkozik a nehéz gazdasági viszonyokra és büszkén mutat rá arra az óriási eredményre, hogy míg 1929- ben 400.000 pengő forgalmat értek el, addig 1930-ban 360.000 pengőt forgal­maztak, dacára annak, hogy csak két üzlete volt már a szövetkezetnek. 1929- ben 30.000 pengő volt az árujövedelem, melyet 1930-ban 41.000 pengőre sikerült felfokozni. (Bölcsen hallgat azonban a jelentés arról, hogy 1929-ben óriási ár­esések voltak, melyek az eredményt károsan befolyásolták, viszont 1930-ban árhullámzások nem fordultak elő.) Hogy 1930-ban csak 18.000 pengő volt a vesz­teség, az tisztán a Borosztály érdeme. (Hahaha!) Mert egész éven át az volt az anyagellátó, illetve bevásárló. (Fáj­dalom! Ezért jutottunk ennyire!) Végül kéri a jelentés tudomásulvételét és a felmentvény megadását. Friedmann főkönyvelő ismerteti a Mérlegszámlát, valamint a Veszteség­es Nyereségszámlát. Bercsényi Albert hivatkozva a tör­téntekre, azt javasolja, hogy a közgyű­lés ne adja meg a felmentvényt. Weisz Ábrahám nincs bizalommal az igazgatósággal szemben, mert lehetetlen állapot az, hogy függő helyzetben levő emberek alkossák az igazgatóságot, miután azok tisztán parancsszóra sza­vaznak. Bár a felmentvényt megadja, ragaszkodnia kell ahhoz, hogy január első felében tartsák meg az 1931. évi közgyűlést, hogy az igazgatóságot fe­lelősségre lehessen vonni. Dávid Ferenc tiltakozik az ellen, hogy az IOKSz. kisemmizze a kisiparo­sokat. Furcsának tartja, hogy az IOKSz. nem számol be arról, hogy honnan származnak a veszteségek. Ha mint ki­hitelezett összegek vesznek el, miért nem hozzák nyilvánosságra azt a listát, kiknél mennyi veszett el. Javasolja, hogy a felmentvényt ne adják meg. Németh János rámutat a súlyos hi­bákra és a korosztály folytonos akna­munkájára. Bejelenti, hogy félévvel ez­előtt egy tervezetet nyújtott be az IOKSz.-hoz, de még, eddig válaszra sem méltatták azt. A közmunkák megpályá­zása az IOKSz. részéről még jobban aláásta a cipészkisiparosok helyzetét, mert az IOKSz. Borosztálya olyan olcsó árajánlatokat ad be, amilyenekre a kis­iparosság képtelen. És ezen eljárásával nemcsak a közmunkákat vonja el, ha­nem az árakat is lerombolja és lehetet­lenné teszi a kisiparosság megélhetését. Ennek a beteges állapotnak okát a juta­lékos vásárlási rendszerben látja, mert a Borosztály is felszámítja a maga jutalé­kát, a bevásárló is. Szerinte az IOKSz­ nem lehet munkavállalkozó, ellenkezőleg kötelessége volna támogatni a kisiparo­sokat, hogy azok nyerhessék el a köz­munkákat. A felmentvény megadását ezek után a közgyűlés belátására bízza. Ádám György elsősorban az 5000 pengős átmenő tételre kér felvilágosí­tást, majd megállapítja, hogy az nem terhelheti a szövetkezetét, mert annak­idején az IOKSz. magára vállalta, most mégis a szövetkezetet­­terhelte meg az­zal. Ezért mutatkozik olyan veszteség, melyhez a szövetkezetnek tulajdonkép­pen semmi köze sincs. Rámutat a kö­zelmúltban­­ lejátszódott eseményekre, majd azt kérdezi az igazgatóságtól és az IOKSz­ képviselőjétől, hogyha a szövetkezet felszámoltatva nem lett, akkor mért vitették el az irodát? Hi­szen az iroda a szövetkezeté. Az a meggyőződése, hogy nemsokára meg kell indulni annak a vizsgálatnak, ame­lyet az elnök úr ő kegyelmessége meg­ígért és hogy ne lehessen tárgyi bizo­nyítékokat produkálni, szükség volt arra, hogy az irodát is elszállítsák. Kö­veteli, hogy az irodát és a berendezést szállítsák vissza. A felmentvény meg­adását nem javasolja. Wittinger igazgató bejelenti, hogy nekik egyáltalában nem fontos a fel­mentvény megadása, döntsön a köz­gyűlés, ahogy jónak látja. Felmutat egy levelet, amelyben az IOKSz. vállalja a 18.000 pengős veszteséget, azonban ha a közgyűlés a felmentvényt nem adja meg, akkor a levél tárgytalan és a szö­vetkezetet csődbe viszik. (Hát ez az év legjobb vicce! Milyen szövetkezetet akar csődbe vinni? Hiszen egy szálig elvitték mindenét!) Azt ajánlja a köz­gyűlésnek, hogy adja meg a felment­­vényt, de egyben kötelezze az igazga­tóságot, hogy januárban hívja össze az 1931. évi közgyűlést és akkor majd dönthet a továbbiak fölött. Németh János, Ádám György, Ba­logh József, Weisz Ábrahám, Bercsényi Albert felszólalásaikban egyértelműen azt javasolják, hogy a közgyűlés azzal a feltétellel adja meg az 1930. évi zár­számadásokra a felmentvényt, hogy az igazgatóság kötelezze magát arra, hogy 1932. január 25-éig az 1931. évi köz­gyűlést össze fogja hívni. Miután Wittinger igazgató kijelen­tette, hogy ők a vizsgálatot addig meg­ejtik és a közgyűlést előkészítik, a köz­gyűlés az 1930. évi zárszámadásokra a fent említett feltétellel megadta a fel­mentvényt. SÁRCIPŐ, HÓCIPŐ JAVÍTÓ anyagokat VERSENYKÉPES GYÁRI ÁRON szállít . AUTOMOBIL ÉS PNEUMATIK R.­T. BUDAPEST, VI. KER., JÓKAI-TÉR 5 Telefon: 288-36, 202-34 TALPLEMEZ, BORÍTÓLEMEZ, MÁSSA LAKKOK. Pászty János cipőfeltörésekés in­ő bőr- és cipész Kellékeit kereskedése Felsőrészek mérték után divat­lap szerint. — Bel- és külföldi bőrök, valamint kézimunka sám­fák nagy választékban kaphatók. BUDAPEST, IV., Veres Púiné u. 4-6. Telefon: Auí. 838—54.

Next