Lábbelikészítők Lapja, 1933 (15. évfolyam, 1-23. szám)

1933-01-15 / 2. szám

2. oldal Cipéssiparosok figyelmébe ! A mintavágást magánúton is tökélete­­tesen elsajátíthatja, ha megrendeli a legújabb kiadású szakkönyvemet, úgy­szintén mindenféle minták elkészítését vállalom. Kiss Mátyás, VI., Csengeri­ u. 51. Január végéig lehet felmon­dani a megrögzített általá­nos kereseti adóalapokat. Kérvényben kell kérni az új adókivetési eljárást, amihez új adóvallomást kell benyújtani. A jövedelem- és vagyonadóról, va­lamint az általános kereseti adóról szóló törvényes rendelkezések értelmé­ben az adóhatóságok azoknak az adó­zóknak adóit, akiknek előző évi kere­sete 10.000 pengőt, vagyonuk pedig a 150.000 pengőt nem haladta meg, meg­rögzítették. Ezek az adózók a fennálló rendelkezések értelmében nem kötele­sek adóvallomást adni, hanem adóju­kat új kivetés mellőzésével a jövő évre változatlanul átírták. Az adóhatóságok­nak kötelessége az adóalapot új kivetés alapján megállapítani a következő ese­tekben: Ha a kivetés február hó végéig nem válik jogerőssé, vagyis, ha az 1932. évi adó még fel­lebbezés vagy panasz alatt áll, ha az adókivetés nem egy teljes évi, hanem csonka üzletév eredménye alap­ján történt: ha az adózó évközben más adóke­rületbe költözött; ha az adózó adóévét megelőző esz­tendő folyamán foglalkozást változta­tott; továbbá, ha az adóhivatal akár a ke­reseti, akár a jövedelemadóra új beval­lás nyújtására hívja fel az adózót. Mint ahogy az adóhatóság jogosult a m­egrögzített adót felmondani és az adózói vallomás beadására felhívni, éppen úgy jogosult az adózó is meg­rögzített adóját felmondani. Az adóhatóság az esetben mondhatja fel a megrögzített adót, ha az adózó jö­vedelmében változás állt elő. Ebben az esetben a pénzügyi hatóságok a felmon­dás jogával március hó végéig élhet­nek. Az adózó a megrögzített adó fel­mondását január hó végéig eszközöl­heti és ugyanezen időpontig köteles a felmondást tartalmazó kérvénnyel együtt új adóvallomást benyújtani. Ha valaki adójának új megállapítását kéri, az érvényben lévő rendelkezések értel­mében az adó akár az első, akár má­sodfokon fel is emelhető. Erre abban az esetben kerül sor, ha a pénzügyi ha­tóság azt állapítaná meg, hogy az adó­zó keresete, jövedelme csökkenés he­lyett emelkedett. A kereseti, jövedelem és vagyonadó­nál az adóleszállításra az szolgálhat in­dokul, ha a kereset, jövedelem, vagy vagyon csökkent, ha az előzőnél ala­csonyabb értékesítési árak, a forgalom csökkenése, veszteségek, baleset, elemi kár, stb., álltak elő, továbbá, ha az adó­kivetés már a legutóbbi alkalommal is túl magas volt. A megrögzített adó felmondása iránti kérelmet január hó végéig kell beadni az adóhivataloknál. A kérvényben tü­zetesen meg kell jelölni azt az okot, amiért az előző évre, vagy évekre ki­vetett és megrögzített adónak a folyó évre való átírását soknak tartja. A felmondó kérvény bélyegmentes. Ehez azonban egyidejűleg szabályszerű adóbevallást is mellékelni kell, mert a bevallási ív nélkül a kérelmet vissza­utasítják. Az ilyen visszautasító hatá­rozat ellen a pénzügyigazgatósághoz kell fellebbezni, de ehez a fellebbezés­hez a kitöltött bevallást is feltétlenül csatolni kell. Azok az adózók, akik rendes üzleti könyvet vezetnek és felmondó kérvé­nyükhöz hiteles nyereség-veszteség számlát akarnak nyújtani, február vé­géig halasztást kérhetnek az adóbeval­lás beadására, de ezt a kérelmet még január hónapban kell benyújtani az il­letékes adóhivatalhoz. A kérvény két pengős okmánybélyeggel látandó el. Az adózó jogosult a megrögzített adó fel­mondása iránt benyújtott kérelmét feb­ruár hó végéig minden indokolás nélkül visszavonni. A felmondó kérvény mintája: Tok. M. kir. Adóhivatal. Alólirott tisztelettel bejelentem, hogy az elmúlt esztendőre megállapí­tott és megrögzitett általános kere­­ t Arc­a A pestbudai becsületes polgári németvargaság története. Szokásaik s gyakorlatuk a XIII. század óta máig. Németül megirta : Kutkovics Alajos. Fordította : * (Utánnyomás tilos!) (2.) II. fejezet. Pestnek beépített s megnagyobbodott területe. A pragmatika szankciónak megkö­tése s az országgyűlés által 1723-ban tett törvénybe iktatása után VI. Károly császár, e néven 111. királyunk, dicső emlékezetű királynőnk, Mária Terézi­ának atyja, a róla elnevezett Károly­­kaszárnyát építette s ez alkalommal dőlt le első része a város falának. Las­san a többire is rá került a sor, helyé­re kezdetleges lakóházak épültek. Ez időtől fogva a mostani belváros kezdi levenni vidéki színezetét. Csehország­ból, Morvaországból és Sziléziából egész rajok költöztek be főleg Pestre, ahol jobban épült lakóházak, sőt ak­kori értelemben vett paloták is épül­tek, jórészt főrendűek s a nagyobb birtoku köznemesség révén, mely im­már nagyobb méretű szarvasmarha, ló, juh és sertéstenyésztést folytatott bir­tokain s az innen eredő és kereskedők által közvetíttett kivitel révén ugyanis addig nem látott nagymennyiségű pénz került az országba, volt tehát miből építkezni. Fahajókon minden elképzel­hető áru érkezett Bécsből, Ausztriából, Bajorországból s velük együtt újabb letelepülők. Az örökösödési háború megakasztotta ugyan az építkezést, de a béke helyreálltával Mária Terézia ki­rálynőnk, vitéz nemzete iránt érzett hálája jeléül, felállította Pesten az első magyar egyetemet, a hozzátartozó templommal és szemináriummal. Az or­vosi fakultás — a klinika — a mai Kossuth Lajos és Újvilág utca sarkán kapott helyet. Az egyetemmel szemben az első apácakolostort építette a ki­rályné, a zálogház épülete ez mostan. Az Angol kisasszonyok zárdája s tem­ploma, a Piarista gimnázium, a Szer­vita-templom és kolostor, melynek fe­le telkét ma már a m­. kir. főposta épü­lete foglalja el, mind Mária Terézia di­csőséges uralkotása idejéből valók. Akkor, de az előbbieknél, később, épült fel a városháza, mely nemrégiben az eskütéri híd (Erzsébet-híd) felépítésé­vel járó szabályozásnak esett áldozatul. Még szállót is építettek a „Fehér ha­jóhoz“ címezve, melynek helyét és környékét a Bécsi utca és ennek két sor épülete foglalja ma el. Ha tekintetbe vesszük, hogy a XVI­­l.-ik században egy közönséges emeletes házat 2 év alatt tudtak csak elkészíteni, nem csodálkozhatunk, ha az imént felsorolt építkezések egy hat­van esztendei időtartamot töltenek ki. Mivel pedig folytonosan tartott a kü­lönböző nemzetiségbeli iparosok beö­­zönlése, akik itt jó keresetre tettek szert, hovatovább a belső városrész szűknek bizonyult s így a tulajdonké­pes városon kívül épültek új lakóhá­zak, s mint első külvárosa Pestnek, leggyorsabban beépült a Mária Terézi­áról elnevezett Terézváros. A mindin­kább növekedő építkezési kedv és for­galom hatásaként azután megépült egy része a Józsefvárosnak, s mert a tel­kek e vidéken olcsóbbak voltak, ez a rész már 1780-ban, II. József idején, kinek nevéről elnevezték, kivált LÁBBELIKÉSZÍTŐK LAPJA 1933 január 15 „NNCO“ SHOE POLISH amerikai módszer szerint készült magasfényű cipőkrém Benes Testvérek vegyészeti gyár rt. Budapest, III., Hévizi­ út 4—6. Telefon: 62—7—82.

Next