Lábbelikészítők Lapja, 1936 (18. évfolyam, 1-12. szám)

1936-01-01 / 1. szám

8. oldal LÁBBELIKÉSZÍTŐK LAPJA 1936. JANUÁR HÓ. 11 SZAKOKTATÓK KÖRE KÖZLEMÉNYEI D­r. Szabó László egyet. tanár előadása obessziajáról A Szakoktatók Köre meghívására Dr .Szabó László egyetemi tanár, a Pesti Napló népszerű csillagos cikkeinek írója december hó 1-én vasárnap délelőtt az ipartestületi székház dísztermében rend­kívül értékes előadást tartott Abessziniá­ról. Tamaska József üdvözölte a szép szám­mal megjelent vendégeket, többek kö­z­­ött Szántó Menyhért nyugalmazott­­ helyettes államtitkár, Baldauf László és Marbach Bernét ipartestületi alelnö­köket Az Orsz. Szövetség részéről meg­­jelnt Dávid Ferenc elnököt és Illés -lé .■*■(■! ügyv. elnököt. Nyeste Mihály irány­it n.szoros cipészmestert. az Oktatásügyi biz.­ttság elnökét Kovács Bertalant az I.­n­cis és Mestervizsgáló bizottság el­nö­két s a körünkben megjelent úl .sztris előadót. Szabó László drt. nem kell külön be­mutatnunk, — mondotta Tamaska Jó­zsef — hiszen mindannyian ismerjük. Nem most tart nekünk előadást, hanem minden nap a Pesti Napló hasábjain ap­ró betűvel szedett s csillaggal fémjelzett mindig nagy értékű és mindig élvezetes cikkeivel. Végtelen örömünkre szolgál az, hogy Szabó László drt. személyesen üd­vözölhessük körünkben (általános éljen­zés) és kérem, hogy előadását szívesked­jék megtartani. Szabó László dr. emelkedett most szó­lásra: Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Nyolc­­hónap óta nem fogadok el meghívást előadások tartására, mert minden perce­met felhasználom arra, hogy egy nagy művemet, — amelyet felkérésre csiná­lok — befejezhessem. De mikor a Ci­pészipari Szakoktatók Köre meghívását megkaptam, gondolkoztam. Ezt a meghí­vást visszautasítani nem lehet, mert én a cipészeket szeretem, (nagy éljenzés). Szeretem és becsülöm. Megmondom őszintén, bejártam a nagy világot, ők csak két iparágat ismerek el: a cipész­­ipart és a szűcsipart. Önök talán nem is tudják, hogy a munka melyet végeznek, milyen nagy értéket jelent nemzeti szem­pontból. Éppen ezért csodálkozom, hogy a cipészek miért éppen Abesszíniáról akarnak hallani, miért Abesszíniát akar­ják megismerni, mikor ott nincsen szük­ség cipőre, hiszen még a katonaság is - olvashatják a lapokból — mezítláb ma­sírozik. Abesszíniáról sokat írnak mostanában a lapok. Abesszínia az Olasz-Abesszín háborúval kapcsolatban aktuális téma lett. De ez az óriási területen fekvő föld­rész olyan messze van tőlünk, hogy so­kat nem is tudunk róluk. Az abesszin nép vad, de amellett in­telligens. Minden ember tud olvasni és minden ember jól ismeri a szentírást. A házi munkában járatosak, fonnak, sző­nek. Bútor a szobájukban nincsen, éjjel a földön fekszenek. Szerszámjuk az egye­düli mankó, amire a templomban támasz­kodnak, amennyiben a templomokban ülőhely nincsen és állva redkívül fárasz­tó volna a hosszúra nyúló szertartások végét kivárni. A lányok 12 éves korukban már férj­hez mennek. A hozományt rendszerint a l­­ény hozza. Abesszíniában redkívü­l sok a válás, de ilyenkor mindig a nő jár jól. 5—6 válás után a nő már teljesen ön­álló gazdasággal rendelkezik. Abesszíniá­ban úgynevezett vénlány nincsen. Min­den leány kap férjet. A sok váláshoz és perhez nincsen szükség ügyvédre sem. Minden nő valóságos jogász, amire na­gyon büszkék is. Általában az abesszin nép büszke szellemi tulajdonságára, meg vannak arról győződve, hogy szellemileg az Európaiaknál magasabb színvonalon állanak. Hogy erkölcsiségük milyen, ar­ról lehetne beszélni, de nem nyilvános helyen és főként nem nők és gyermekek jelenlétében. Kár, hogy a térképet nem tanítják megfelelően. Abesszínia óriási területen fekszik. Kétségtelen, mikor az olaszok a háborút megkezdték, rendkívül nagy, és nehéz szerepre vállalkoztak. A hadvise­lésnél nagy jelentősége van a víznek, amit Abesszíniában nem igen lehet talál­ni. A víz nem azért kell, hogy a kato­nák szomjúságát oltsák, mert a szomjú­ság leküzdésére más mód is van. Egy gyöngyház gombocska a szájban elegen­dő hozzá. A régi rómaiak ecettel és epé­vel oltották, ezt ismerjük is a bibliából. Jézust is ezzel itatta a kereszten egyik római katona. A vízre azért van szükség, hogy a vérbe megfelelő mennyiséget jut­tassanak s a katona napszúrást, guta ütést ne kapjon. De ezer kilométeres tá­volságra vizet szállítani és a hadsereget táplálni, fenntartani nagyon nehéz fel­adat. Az olaszoknak meg kellett ezt a háborút kezdeni, mert az olasz nép sza­porodik és területre van szüksége. Az olaszok meg vannak győződve, hogy Abesszínia földje megfelelő munkálással alkalmas lesz betelepítésre. A magunk ré­széről kívánjuk, hogy az olasz népnek ez a vágya teljesüljön. Szabó László dr. sok érdekes dolgot beszélt el még az abesszin népekről és szokásaikról, majd Tamaska József me­leg szavakban mondott köszönetet a nagy értékű előadásért. Külön köszöne­tet mondott Szabó László dr-nak a ci­pésziparosság iránt mindig tanúsított jó­indulatáért, kulturális törekvésében oda­adó támogatásáért. GAÁL LAJOS * Szaktársainknak boldog újévet kíván a Szakoktatók Köre * A SZAKOKTATÓK KÖRE január havi programja január 12-én, vasárnap délelőtt 10 órako szakelőadás: Előadó: Andre­jka György. január 19-én, vasárnap délelőtt 10 órakor Szántó Menyhért nyugalmazott h. állam­titkár „A műhely tisztasága“ címen tart előadást. Országos­­páros Évkönyv. A napok­ban hagyta el a sajtót az 1936. évi Országos Iparos Évkönyv, amelynek bevezető cikkét Bornemisza Géza iparügyi miniszter írta a korszerű iparosszakképzés, a racionális terme­lés és értékesítés kérdéseiről. Vitéz Petneházy Antal iparügyi államtitkár „Egészséges szervezkedés, olcsóbb termelés és könnyebb értékesítés“ címen írt érdekes tanulmányt. Dr. dr. Kruchina Károly miniszteri tanácsos, az iparügyi minisztérium kisipari osz­tályának vezetője­­ a kézművesipar problémáit ismerteti. Dr. Dobsa Lász­ló az­ Ipartestületek Országos Köz­pontjának igazgatója s az Évkönyv szerkesztője, a kézműves mesterségek őstörténetéről é­s a magyar iparos céhek múltjáról, dr. Karlóczy Rezső, az IPOK titkára, az iparosadósságok rendezéséről ír. Hasznos tudnivalókat közöl az Évkönyv az iparosokat érin­tő adókról, illetékekről, a kisiparosok hitelellátásáról, a nagyipari könyve­lésről és kalkulációról, stb. Teljes iparügyi címtár (iparü­gyi miniszté­rium, ipar, kamarák, összes ipartes­tületek, iparos­ lapok) egészítik ki a hasznos 230 oldalas kiadványt, amely minden iparosnak, iparos szervezet­nek és intézménynek nélkülözhetet­len kézikönyve és amelynek kedvez­ményes­­elővételi ára iparosok részére 1 - 20 fillér. Megrendelhető az Év­könyv szerkesztőségénél (Budapest, VII., F.­r­zsebet­­ k­ö­r­út 9—11), vagy a Monopol Könyvkiadóvállalatnál (Bp., IV., Váci­ u. 80. Telefon: 89-2­82).

Next