Lábbelikészítők Lapja, 1936 (18. évfolyam, 1-12. szám)
1936-01-01 / 1. szám
8. oldal LÁBBELIKÉSZÍTŐK LAPJA 1936. JANUÁR HÓ. 11 SZAKOKTATÓK KÖRE KÖZLEMÉNYEI Dr. Szabó László egyet. tanár előadása obessziajáról A Szakoktatók Köre meghívására Dr .Szabó László egyetemi tanár, a Pesti Napló népszerű csillagos cikkeinek írója december hó 1-én vasárnap délelőtt az ipartestületi székház dísztermében rendkívül értékes előadást tartott Abessziniáról. Tamaska József üdvözölte a szép számmal megjelent vendégeket, többek között Szántó Menyhért nyugalmazott helyettes államtitkár, Baldauf László és Marbach Bernét ipartestületi alelnököket Az Orsz. Szövetség részéről megjelnt Dávid Ferenc elnököt és Illés -lé .■*■(■! ügyv. elnököt. Nyeste Mihály irányit n.szoros cipészmestert. az Oktatásügyi biz.ttság elnökét Kovács Bertalant az I.ncis és Mestervizsgáló bizottság elnökét s a körünkben megjelent úl .sztris előadót. Szabó László drt. nem kell külön bemutatnunk, — mondotta Tamaska József — hiszen mindannyian ismerjük. Nem most tart nekünk előadást, hanem minden nap a Pesti Napló hasábjain apró betűvel szedett s csillaggal fémjelzett mindig nagy értékű és mindig élvezetes cikkeivel. Végtelen örömünkre szolgál az, hogy Szabó László drt. személyesen üdvözölhessük körünkben (általános éljenzés) és kérem, hogy előadását szíveskedjék megtartani. Szabó László dr. emelkedett most szólásra: Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Nyolchónap óta nem fogadok el meghívást előadások tartására, mert minden percemet felhasználom arra, hogy egy nagy művemet, — amelyet felkérésre csinálok — befejezhessem. De mikor a Cipészipari Szakoktatók Köre meghívását megkaptam, gondolkoztam. Ezt a meghívást visszautasítani nem lehet, mert én a cipészeket szeretem, (nagy éljenzés). Szeretem és becsülöm. Megmondom őszintén, bejártam a nagy világot, ők csak két iparágat ismerek el: a cipészipart és a szűcsipart. Önök talán nem is tudják, hogy a munka melyet végeznek, milyen nagy értéket jelent nemzeti szempontból. Éppen ezért csodálkozom, hogy a cipészek miért éppen Abesszíniáról akarnak hallani, miért Abesszíniát akarják megismerni, mikor ott nincsen szükség cipőre, hiszen még a katonaság is - olvashatják a lapokból — mezítláb masírozik. Abesszíniáról sokat írnak mostanában a lapok. Abesszínia az Olasz-Abesszín háborúval kapcsolatban aktuális téma lett. De ez az óriási területen fekvő földrész olyan messze van tőlünk, hogy sokat nem is tudunk róluk. Az abesszin nép vad, de amellett intelligens. Minden ember tud olvasni és minden ember jól ismeri a szentírást. A házi munkában járatosak, fonnak, szőnek. Bútor a szobájukban nincsen, éjjel a földön fekszenek. Szerszámjuk az egyedüli mankó, amire a templomban támaszkodnak, amennyiben a templomokban ülőhely nincsen és állva redkívül fárasztó volna a hosszúra nyúló szertartások végét kivárni. A lányok 12 éves korukban már férjhez mennek. A hozományt rendszerint a lény hozza. Abesszíniában redkívül sok a válás, de ilyenkor mindig a nő jár jól. 5—6 válás után a nő már teljesen önálló gazdasággal rendelkezik. Abesszíniában úgynevezett vénlány nincsen. Minden leány kap férjet. A sok váláshoz és perhez nincsen szükség ügyvédre sem. Minden nő valóságos jogász, amire nagyon büszkék is. Általában az abesszin nép büszke szellemi tulajdonságára, meg vannak arról győződve, hogy szellemileg az Európaiaknál magasabb színvonalon állanak. Hogy erkölcsiségük milyen, arról lehetne beszélni, de nem nyilvános helyen és főként nem nők és gyermekek jelenlétében. Kár, hogy a térképet nem tanítják megfelelően. Abesszínia óriási területen fekszik. Kétségtelen, mikor az olaszok a háborút megkezdték, rendkívül nagy, és nehéz szerepre vállalkoztak. A hadviselésnél nagy jelentősége van a víznek, amit Abesszíniában nem igen lehet találni. A víz nem azért kell, hogy a katonák szomjúságát oltsák, mert a szomjúság leküzdésére más mód is van. Egy gyöngyház gombocska a szájban elegendő hozzá. A régi rómaiak ecettel és epével oltották, ezt ismerjük is a bibliából. Jézust is ezzel itatta a kereszten egyik római katona. A vízre azért van szükség, hogy a vérbe megfelelő mennyiséget juttassanak s a katona napszúrást, guta ütést ne kapjon. De ezer kilométeres távolságra vizet szállítani és a hadsereget táplálni, fenntartani nagyon nehéz feladat. Az olaszoknak meg kellett ezt a háborút kezdeni, mert az olasz nép szaporodik és területre van szüksége. Az olaszok meg vannak győződve, hogy Abesszínia földje megfelelő munkálással alkalmas lesz betelepítésre. A magunk részéről kívánjuk, hogy az olasz népnek ez a vágya teljesüljön. Szabó László dr. sok érdekes dolgot beszélt el még az abesszin népekről és szokásaikról, majd Tamaska József meleg szavakban mondott köszönetet a nagy értékű előadásért. Külön köszönetet mondott Szabó László dr-nak a cipésziparosság iránt mindig tanúsított jóindulatáért, kulturális törekvésében odaadó támogatásáért. GAÁL LAJOS * Szaktársainknak boldog újévet kíván a Szakoktatók Köre * A SZAKOKTATÓK KÖRE január havi programja január 12-én, vasárnap délelőtt 10 órako szakelőadás: Előadó: Andrejka György. január 19-én, vasárnap délelőtt 10 órakor Szántó Menyhért nyugalmazott h. államtitkár „A műhely tisztasága“ címen tart előadást. Országospáros Évkönyv. A napokban hagyta el a sajtót az 1936. évi Országos Iparos Évkönyv, amelynek bevezető cikkét Bornemisza Géza iparügyi miniszter írta a korszerű iparosszakképzés, a racionális termelés és értékesítés kérdéseiről. Vitéz Petneházy Antal iparügyi államtitkár „Egészséges szervezkedés, olcsóbb termelés és könnyebb értékesítés“ címen írt érdekes tanulmányt. Dr. dr. Kruchina Károly miniszteri tanácsos, az iparügyi minisztérium kisipari osztályának vezetője a kézművesipar problémáit ismerteti. Dr. Dobsa László az Ipartestületek Országos Központjának igazgatója s az Évkönyv szerkesztője, a kézműves mesterségek őstörténetéről és a magyar iparos céhek múltjáról, dr. Karlóczy Rezső, az IPOK titkára, az iparosadósságok rendezéséről ír. Hasznos tudnivalókat közöl az Évkönyv az iparosokat érintő adókról, illetékekről, a kisiparosok hitelellátásáról, a nagyipari könyvelésről és kalkulációról, stb. Teljes iparügyi címtár (iparügyi minisztérium, ipar, kamarák, összes ipartestületek, iparos lapok) egészítik ki a hasznos 230 oldalas kiadványt, amely minden iparosnak, iparos szervezetnek és intézménynek nélkülözhetetlen kézikönyve és amelynek kedvezményeselővételi ára iparosok részére 1 - 20 fillér. Megrendelhető az Évkönyv szerkesztőségénél (Budapest, VII., F.rzsebet körút 9—11), vagy a Monopol Könyvkiadóvállalatnál (Bp., IV., Váci u. 80. Telefon: 89-282).