Lábbelikészítők Lapja, 1937 (19. évfolyam, 1-13. szám)

1937-01-01 / 1. szám

4. oldal LÁBBELIKÉSZÍTŐK lapja 1937. JANUÁR H0. megoldatlan nagy problémák is, hogy­­­ a kisebbekről ezúttal hallgassunk. A kisiparosok beteg­biztosítása társadalmunknak ma egyik legégetőbb kérdése. Ma már az OTI, a MABI, az OIBA és más nagy társadalombiztosító szervek a társadalom minden dol­gozó rétegének a biztosításügyét megoldják, csak éppen az önálló kisemberek és családjaik marad­nak kívül a szociális védettség falain. És az adókérdés ? Fulladozunk, roskadozunk alatta. A kisiparos­ság kereseti adója egyike a leg­igazságtalanabb adónemeknek. És a hitelkérdés ? Modern, kor­szerű, mozgékony kisipar kifej­lesztése bőséges, olcsó hitelek nél­kül elképzelhetetlen. Az egész kisipari hitelezés ügyét új ala­pokra kell fektetni, csak így lehet a magyar kisipar újra múltjához méltó részese a magyar gazdasá­gi életnek. Van tehát még probléma az új esztendőben, van még elegendő munka is! A cipésziparosság ki­tartásán, összefogásán múlik, hogy a következő 1957-es évben további sikerekről s eredmények­ről számolhassunk be. Az alkalmazott munkabeosztása a munkaadó joga. Egy szíjgyártóü­zem tulajdonosa egy régi munkásnő szá­mára új munkaterületet jelölt ki: a bőrfestéshez osztotta be. A munkás­­nő ezt az új munkakört nem vál­lalta, az ellen til­takozott, mondván, hogy a bőrfestés egészségére is ár­talmas lenne. Állásából kilépett és felmondási illetményeit a munkaügyi bíróságnál peresítette. Követelését azonban a járásbíróság, majd a tör­vényszék is elutasította. Az indokolás szerint jogszabály az, hogy a munka­adót rendelkezési jog illeti meg ate­­kintetben, hogy alkalmazottját oda­helyezze, ahol arra szükség van. Az új beosztást az alkalmazott elfogadni tartozik, hacsak az ránézve nem le­alacsonyító, vagy kisebb jövedelmű. A törvényszék jogi álláspontja szerint a felperesnek nem volt joga szolgá­latát elhagyni és ha ezt mégis meg­tette, mint önként kilépő, a munka­adóval szemben semmiféle kártérítési igényt nem támaszthat. Kétségtelen, hogy egy gazda­sági harc legfontosabb feladata a szervezés, tehát a kisipari szer­vezet is csak úgy érhet céljához, hogy minél nagyobb tömeget állít a maga szervezeteibe. M Nem szabad azonban azt hinnünk, va­gyis túlzásba esnünk, hogy a kisiparosságnak, például a Ma­­a szociális követelményeihez, ha először megszervezné az egész kisiparosságot, például a Ma­­gyarorsági Szociáldemokrata Pá­rtnak 1923­-ban majdnem há­romszázezer tagja volt és hová j­utott a Szociáldemokrata Párt? A szervezet tehát még nem minden, pusztán ezzel még nem tudja egy Országos Szövetség az­­egész ország­­ ipartestületei­t a maga képére formálni az egész kisiparosságot nem is lehet meg­szervezni. Az amit egy határo­zott programmal rendelkező tá­bor akarhat, egyrészt minél több embert a mozgalom aktiv része­­■i­sévé tenni, másrészt ezek segít­­­■ ségével minél több embert meg­nyerni a mozgalom céljának. Szervezni már majdnem min­den ügyes ember tud. Csak szét kell nézni a magyar frakciók zűrzavaros világában, ahol sok­szor azt se tudja az ember, hogy mi célra tartogatnak itt is, ott is néhány száz munkást a ter­jeszkedés, a politikai életre való befolyásnak a leghalványabb re­ménye nélkül. De a szervezet azért együtt van, csak nem tud­ja a tömegeket megnyerni. Az igazi történelmi jelentősé­gű szervezet áthatja a tömege­ket. Ha ezek a tömegek nem is lépnek be a szervezetbe, azok eszméit azonban a magukénak tekintik, vagyis a célok érdeké­ben bármikor mozgathatók. Persze ennek föltételei­­van­nak. A testület kell, hogy a tö­megek vágyait fejezze ki, azok érdekében cselekedjék, s a tör­ténelmi mozgás irányában halad­jon. Hiába a legszebb program is olyan célok érdekében nem mozgathatók a tömegek, amit nem akarnak, azért egy törté­nelmi hivatását érző testület ka­tonái mindig a tömegekből merí­­tik céljaikat s ezek a célok min­dig reálisak lesznek. Sokszor egy-egy világos fejű kisiparos vagy segédmunkás vagy paraszt­ember, aki­­a tömegek között él, jobban ki tudja fejezni, egy ország szükségleteit, mint száz bölcs, aki egyetemi katedrán kardoskodik a maga igaza mel­lett, de a tömegekhez semmi kö­ze nincs. Ha ezek a világosfejű iparosok Magyarország egész területén egyesítik erejüket­már van a kisipari mozgalomnak átütő ereje, ha nem is szervez meg minden kisiparost, de meg­nyeri őket, sőt még a széles nép­rétegeket is, a mozgalom gon­dolatának. A tömegeknek ez a megnye­rése hiányzott a szociáldemok­rata pártból a háromszázezres tagság idején és ugyanez hiány­zik más gazdasági szervezetek­ből is. E gazdasági szervezeteket bürokraták vezetik, akik csak nagy taglétszámra törekedtek, de nem a tömegek megnyerésé­re. Az országos szövetségnek és az ipartestületeknek arra kell törekedni, hogy taghálózatot hozzon létre, behatoljon a leg­eldugottabb falvakba is, ahol kisiparosok vannak, tagjait ala­posan kiiskolázza, hogy kellő jártassággal legyenek felruház­va minden gazdasági kérdésben. Ez a hálózat azután meg tud­ja nyerni a tömegeket, amelyek már nagygyűlések, sőt sajtó út­ján és a megnyilvánulás minden egyéb módján adják tudtára az egész országnak, hogy a kis­iparosoknak jogos követelései vannak. A kisiparosok saját ere­jükkel teremtenek rendet az egész országban. Az ipartestület nemcsak azt jelenti, hogy van egy szervezet, amely rendszeres tagdíjakból tartja fenn magát, hanem azt is, hogy benne az egész kisiparosság szól az or­szághoz. Farkas János Szervezni és megnyerni Svaktocnak! KIZÁRÓLAG a „tHittoto" Ufrásta&ztát HASZNÁLJÁTOK, ezt ajánljátok, ezt ter­jesszétek, mert ezzel saját gazdasági érde­keiteket véditek.— A „MILTON“ csak cipészeknél vásárolható, kereskedőknél nem kapható.

Next