Lábbelikészítők Lapja, 1937 (19. évfolyam, 1-13. szám)

1937-01-01 / 1. szám

4. oldal LABBELIKÉSZITŐK lapja 1937. JANUÁR HÓ. Szervezni és megnyerni Kétségtelen, hogy egy gazda­sági karc legfontosabb feladata megoldatlan nagy problémák is. hogy —- a kisebbekről ezúttal hallgassunk. A kisiparosok beteg­biztosítása társadalmunknak ma egyik legégetőbb kérdése. Ma már az OTI, a MABI, az ÓIBA és más nagy társadalombiztosító szervek a társadalom minden dol­gozó rétegének a biztositásügyét megoldják, csak éppen az önálló kisemberek és családjaik marad­nak kívül a szociális védettség falain. És az adókérdés ? Fulladozunk, roskadozunk alatta. A kisiparos­ság kereseti adója egyike a leg­igazságtalanabb adónemeknek. És a hitelkérdés ? Modern, kor­szerű, mozgékony kisipar kifej­lesztése bőséges, olcsó hitelek nél­kül elképzelhetetlen. Az egész kisipari hitelezés ügyét uj ala­pokra kell fektetni, csak igy lehet a magyar kisipar újra múltjához méltó részese a magyar gazdasá­gi életnek. Van tehát még probléma az uj esztendőben, van még elegendő munka is! A cipésziparosság ki­tartásán, összefogásán múlik, hogy a következő 1957-es évben további sikerekről s eredmények­ről számolhassunk be. Az alkalmazott munkabeosztása a munkaadó joga. Egy szijgyártóiizem tulajdonosa egy régi munkásnő szá­mára új munkaterületet jelölt ki: a bőrfestésüez osztotta be. A munkás- nő ezt az új munkakört nem vál­lalta, az ellen tilitakozott, mondván, hogy a bőrfestés egészségére is ár­talmas lenne. Állásából kilépett és felmondási illetményeit a munkaügyi bíróságnál peresítette. Követelését azonban a járásbíróság, majd a tör­vényszék is elutasította. Az indokolás szerint jogszabály az, hogy a munka­adót rendelkezési jog illeti meg ate- kintetben, hogy alkalmazottját oda­helyezze, ahol arra szükség van. Az új beosztást az alkalmazott elfogadni tartozik, hacsak az ránézve nem le­alacsonyító, vagy kisebb jövedelmű. A törvényszék jogi álláspontja szerint a felperesnek nem volt joga szolgá­latát elhagyni és ha ezt mégis meg­tette, mint önként kilépő, a munka­adóval szemben semmiféle kártérítési igényt nem támaszthat. a szervezés, tehát a kisipari szer­vezet is csak úgy érhet céljához, hogy minél nagyobb tömeget állít a maga szervezeteibe. JNem szabad azonban azt hinnünk, va­gyis túlzásba esnünk, hogy a kisiparosságnak, például a Ma- a szociális követelményeihez, ha először megszervezné az egész kisiparosságot, például a Ma- gyarorsági Szociáldemokrata rá rínak 1923.-ban majdnem há­romszázezer tagja volt és hová j utott a Szociáldemokrata Párt? A szervezet tehát még nem minden, pusztán ezzel még nem tudja egy Országos Szövetség az (egész ország • ipartestületei t a maga képére formálni az egész kisiparosságot nem is lehet meg­szervezni. Az amit egy határo­zott programmal rendelkező tá­bor akarhat, egyrészt minél több embert a mozgalom aktiv része- ■i sévé tenni, másrészt ezek segit- '■ ségével minél több embert meg­nyerni a mozgalom céljának. Szervezni már majdnem min­den ügyes ember tud. Csak szét kell nézni a magyar frakciók zűrzavaros világában, ahol sok­szor azt se tudja az ember, hogy mi célra tartogatnak itt is, ott is néhány száz munkást a ter­jeszkedés, a politikai életre való befolyásnak1 leghalványabb re­ménye nélkül. De a szervezet azért együtt van, csak nem tud­ja a tömegeket megnyerni. Az igazi történelmi jelentősé­gű szervezet áthatja a tömege­ket. Ha ezek a tömegek nem is lépnek be a szervezetbe, azok eszméit azonban a magukénak tekintik, vagyis a célok érdeké­ben bármikor mozgathatók. Persze ennek föltételei ‘van­nak. A testület kell, hogy a tö­megek vágyait fejezze ki, azok érdekében cselekedjék, s a tör­ténelmi mozgás irányában halad­jon. Hiába a legszebb program is olyan célok érdekében nem mozgathatók a tömegek, amit nem akarnak, azért egy törté­nelmi hivatását érző testület ka­tonái mindig a tömegekből meri- tik céljaikat s ezek a célok min­dig reálisak lesznek. Sokszor egy-egy világos fejű kisiparos vagy segédmunkás vagy paraszt ember, aki 'a tömegek között él, jobban ki tudja fejezni, egy ország szükségleteit, mint száz bölcs, aki egyetemi katedrán kardoskodik a maga igaza mel­lett, de a tömegekhez semmi kö­ze nincs. Ha ezek a világosfejü iparosok Magyarország egész területén egyesitik erejüket­már van a kisipari mozgalomnak átütő ereje, ha nem is szervez meg minden kisiparost, de meg­nyeri őket, sőt még a széles nép­rétegeket is, a mozgalom gon­dolatának. A tömegeknek ez a megnye­rése hiányzott a szociáldemok­rata pártból a háromszázezres tagság idején és ugyanez hiány­zik más gazdasági szervezetek­ből is. E gazdasági szervezeteket bürokraták vezetik, akik csak nagy taglétszámra törekedtek, de nem a tömegek megnyerésé­re. Az országos szövetségnek és az ipartestületeknek arra kell törekedni, hogy taghálózatot hozzon létre, behatoljon a leg­eldugottabb falvakba is, ahol kisiparosok vannak, tagjait ala­posan kiiskolázza, hogy kellő jártassággal legyenek felruház­va minden gazdasági kérdésben. Ez a hálózat azután megtud­ja nyerni a tömegeket, amelyek már nagygyűlések, sőt sajtó ut­ján és a megnyilvánulás minden egyéb módján adják tudtára az egész országnak, hogy a kis­iparosoknak jogos követelései vannak. A kisiparosok saját ere­jükkel teremtenek rendet az egész országban. Az ipartestület nemcsak azt jelenti, hogy van egy szervezet, amely rendszeres tagdijakból tartja fenn magát, hanem azt is, hogy benne az egész kisiparosság szól az Or­szághoz. Farkas János Svaktoc&ak! KIZÁRÓLAG a „tHittoto" Ufráfta&ztát HASZNÁLJÁTOK, ezt ajánljátok, ezt ter­jesszétek, mert ezzel saját gazdasági érde­keiteket véditek.— A „MILTON“ csak cipészeknél vásárolható, kereskedőknél nem kapható.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék