Lábbelikészítők Lapja, 1938 (20. évfolyam, 1-12. szám)
1938-01-01 / 1. szám
ms JANUÁR HÓ LÁBBELIKÉSZÍTŐK LAPJA 7. oldal A tanoncok üdültetése írta : dr. raggambi Fluck András iparügyi miniszteri osztálytanácsos Az ipari közigazgtatás egyes kérdéseinek szabályozásáról szóló 1956. évi VII. törvénycikk új csapást vágott a magyar szociálpolitikába®, amikor törvénybe iktatta a munkavállalók fizetéses szabadságának első magyar intézményét: a tanoncok fizetéses szabadságát. Az említett törvény 22. paragrafusa ugyanis kimondja, hogy a tanoncnak a kikötött bér és természetben járó szolgáltatások érintése nélkül évenként — legfeljebb két részben — tizennégy napi szabadságot kell adni. A tanoncok fizetéses szabadságát - - a törvény miniszteri indokolása szerint - általános emberi és szociális szempont teszi indokolttá. Ha figyelembe vesszük, hogy a hasonló korú tarnulóifjúság a karácsonyi és húsvéti ünnepek alkalmával engedélyezett szüneteken felül évenként két hónapi nyári szünetelt élvez, — mondja a miniszteri megokolás — teljes mértékben megokolt az a törekvés, melynek célja, hogy a fejlődő fiatal szervezet az egész évi munka után néhány napi pihenésben részesüljön akkor is, ha a fiatalkorú nemi középiskolai tanuló, hanem tanonc. Az iparügyi miniszternek a törvény végrehajtása tárgyában kiadott 30.000-1936. számú rendelete a tanoncok szabadságigényét részleteiben a követketkezőképpen szabályozza: A tanoncot megillető, legfeljebb két részben megadható tizennégynapos szabadságot a tanonciskolai szünet idejében kell a tanoncnak megadni és a szabadság időpontját illetően a tanonc kívánságát lehetőleg figyelembe kell venni. Ettől a szabálytól eltérni csupán az idényhez kötött iparoknál szabad. Ebben az esetben — vagyis ha nem a tanonciskola szünet idején kapja meg a szabadságát — a tanonc a szabadság idején nem köteles sem az iskolát, sem pedig a testnevelési (tevemte) gyakorlatokat látogatni. Az iparos köteles a szabadság időpontját a szabadság kezdete előtt legalább nyolc nappal közölni a tanonccal és azt iparhatóságnál (ipartestületnél), valamint a tanonciskola igazgatójánál is bejelenteni. Kimondja a végrehajtásirendelet azt is, hogy ha az idényhez kötött iparban dolgozó tanonc a szabadságát a munka szünetelése alatt élvezi, őt a szabadságidőre fizetés és a természetben járó szolgáltatások akkor is megilletik, ha egyébként ezeket a munka szünetelése alatt nem kapná. A tanonc szabadságába a betegségben eltöltött időt, hacsak nem a szabadság megkezdése után betegszik meg, beszámítani nem szabad. Csonka lett volna a kormányzatnak ez a közérdekű és minden elismerésre méltó intézkedése, ha a további gyakorlati lépések nem követték volna. Hiába kapja meg ugyanis a tanonc a kéthetes szabadságát, haazzal nem tud mit kezdeni. Gondoskodni kellett tehát arról, hogy a szabadsághoz jutó tanoncnak módjában álljon: szabadságát kellemesen és hasznosan eltölteni. A székesfővárosi testnevelési felügyelőség a székesfőváros áldozatkészsége folytán már néhány év óta rendszeresített kéthetes leventenyaraltatásokat, melyekben leventeköteles tanoncok’ is résztvettek. Ezekben a leventetáborokban — minimális hozzájárulás fejében — az 1936. és 1937. években kereken 1800-1800 ifjú részesült a nyaralási előnyeiben a Balaton partján és 200-200 ifjú az érdi telepen. Az említett 1936. évi VII. törvénycikk folyamányaképen azután 1936. nyarán az Országos Társadalombiztosító Intézet vette elismerésre méltó módon programjába: a tanoncok ingyenes nyaraltatásának megszervezését. Anyagi lehetőséget nyújtott erre az öregségi járulékok bizonyos hányadából előálló egészségvédő és gyógyító eljárási alap. Az Országos Társadalombiztosító Intézet ebben a közérdekű elhatározásban az a tapasztalati tény vezette, hogy a pihenőn és üdülés áldásaiban részesülő fiatal szervezet bizonyos ellenállóképességet nyer a betegségek ellen Az Országos Társadalombiztosító Intézetet ezenfelül az az orvosi szempont is befolyásolja, hogy éppen a tanonckor — a 14-18 éves életkor — a legnagyobb élettani megrázkódtatások ideje. Az az iskolásgyerek, aki az iskolában, illetve az iskola számára legfeljebb 1500 munkaórát dolgozik, tanoncsorba jutva, máról holnapra egyszerre belekerül egy kétszer akkora teljesítményű, átlagosan 3000 munkaórát kívánó életkategóriába. A hirtelen életformaváltozás azután nemcsak a testi fejlődést fékezi le, de betegség grafikonok vonalának szokatlan felszökkenése sem kivételes jelenség ezekben a korosztályokban. Az Országos Társadalombiztosító Intézet 1936. nyarán több, mint 4000, 1937. nyarán pedig már több mint 6000 fiú- és leánytanoncot nyaraltatott a Balaton, a Dunai és a Tisza mellett, valamint a Mátrában, Nyugat-Magyárországo® és a Tiszántúlon. Az Országos Társadalombiztosító Intézet példájáta idei nyáron a Ma-