Lakatosmesterek Lapja, 1942 (14. évfolyam, 1-24. szám)
1942-01-10 / 1. szám
Lakatos, autószerelő- és javító, késes-köszörűs, mérlegkészítő, puskaműves, reszelővágó, vasesztergályos és vasöntő ipari szaklap A BUDAPESTI LAKATOSOK STB. IPARTESTÜLETÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE Ipartestületi tagok tagsági díjuk fejében kapják ELŐFIZETÉSI DÍJ: egy évre P. D.— félévre P. 3 — Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VII., Gyár u. 6. Telefon: 223-419 XIV. évfolyam I. szám 1942 január 10 Megjelenik minden hó 10-én és 25-én További 15°/0- A m .kir. minisztérium 9030/1941. M. E. számú rendelete szerint az iparban és kereskedelemben alkalmazott segédeknek, munkásoknak, napszámosoknak, szolgáknak, altiszteknek, tanoncoknak és hasonló munkavállalóknak (pl. munkavezető mester, segédmester, művezető; előmunkás, szakmunkás, segédmunkás, kocsis; soffőr; kocsikísérő, takarító, tűzoltó; éjjeliőr; kapus) visszamenőleg 1941. december 1-től kezdve az összkeresetre,ide értve a túlóradíjat is, 30 százalék bérpótlék jár; ez tehát a korábbi munkabérállapothoz képest további 15 százalék pótlékot jelent. A természetben járó szolgáltatás után — amennyiben azt a munkaadó nem váltja meg, hanem valóban természetben adja — bérpótlék nem jár. A bérpótlékot a munkabérrel egyidejűen kell kifizetni, a múlt év decemberében már kifizetett munkabér után a pótlékot legkésőbb 1. évi január 5-ig kellett kifizetni. Ha a munkaadó munkavállalójának egységbérét az 1940. október 5. napja után történt elhatározás folytán az 1940. október 5. napján érvényben volt megállapodás vagy gyakorlat alapján járó egységbér összeget meghaladóan felemelte, a bérpótlékba be lehet számítani azt a többletet, amellyel a munkavállaló az egységbér felemelése folytán többet keres annál az összegnél, amely őt az egységbér felemelése hiányábanmegilletné. Ha azonban a munkaadó munkavállalójának egységbérét magasabb munkakörbe helyezése, vagy meghatározott szolgálati idő eltöltése alapján vagy más alapon történt előléptetése címén emelte fel, és bérpótlék az ebből származó többletet a bérpótlékba nem lehet beszámítani. A munkaadó a bérpótlékot úgy a bérjegyzékben, mint a munkavállalóval való elszámolásban a munkabértől elkülönítve köteles kimutatni. A bérpótlék úgy az MTI, mint az alkalmazottak kereseti adója szempontjából munkabérnek számít. A m. kir. minisztérium 9070/1941. M. E. számú rendelete szerint az iparbanés kerreskedelemben alkalmazott tisztviselőknek, mérnököknek, gyors- és gépirónőknek, ügynököknek, utazóknak, üzletszerzőknek és hasonló munkavállalóknak évi 8000 , fizetési értékhatárig visszamenőleg 1941. december 1-től kezdve 30 százalék fizetésipótlék jár, ez tehát a korábbi fizetési állapothoz képest további 15 százalékpótlékot jelent. A pótlék szempontjából fizetésnek számít a törzsfizetésen felül a lakáspénz, közlekedési költség, családi pótlék, élelmezés stb. Nem számít azonban fizetésnek a jutalom, az alkalmi segély vagy ajándék, a túlóradíj, továbbá a jutalék és más elnevezéssel adott hasonló természetű járandóság. A szolgálati szerződésnek vagy szolgálati szabályzatnak a jelen rendelet rendelkezéseitől az alkalmazott hátrányára eltérő kikötései érvénytelenek. Mindkét rendelet a Budapesti Közlöny 1941. december 21-i számában jelent meg. ----- - Az iparfejlesztési törvény reformja és a kisipar Mivel az 1931. évi, jelenleg érvényben lévő iparfejlesztési törvény ez év végén részben hatályát veszti, előreláthatólag még ez év folyamán életbe fognak lépni az új törvény rendelkezései. Az idevonatkozó tervezetet a minisztérium megküldötte az ipari érdekképviseletekhez észrevételeik megtétele céljából és az érdekképviseletek bevonásával megtartott ankét a tervezetet le is tárgyalta. A kis- és kézművesipari érdekeltség részéről az Ipartestületek Országos Központja felterjesztéssel is fordult az iparügyi miniszterhez, kérve, hogy az új törvény az állami kedvezményeket ne korlátozza a gyári jellegű vállalatokra, hanem tegye lehetővé, hogy kiválói és fejlődőképes kis- és kézművesipari üzemek is részesíthetők legyenek a kedvezményekben. Kívánatos volna, ha az új törvény részletesen felölelné a kisipar fejlesztés követendő irányelveit, és meghatározná azokat a kedvezményeket, amelyekben a kisipar is részesítendő. Ily támogatási lehetőségek a kisiparban a termelés racionalizálásának, modernizálásának elősegítése, az anyagbeszerzés és értékesítés szervezése, elektromosáram, adó, tarifa, illeték és egyéb kedvezmények, szerszám- és gépsegélyek, termelési és exporthitelek, mintakiállítások és vásárok támogatása, mű- és pótanyagok használatának elősegítése, belföldi és külföldi tanulmányi ösztöndíjak, tanonc, segéd és mesterversenyek rendszeresítése, stb. Mindezen vonatkozásokban a jelenlegi iparfejlesztési törvénytől függetlenül sok üdvös intézkedés történt már eddig is az iparügyi tárca költségvetésének keretében, kívánatos azonban, hogy az új iparfejlesz