Lakatosok Lapja, 1900 (4. évfolyam, 1-23. szám)

1900-01-15 / 1. szám

t fl IÖR 1 f A MAGYAR ÉPÜLET , MŰ- ES GÉPLAKATOSOK ÉRDEKEIT KÉPVISELŐ IPARI ÉS 'TECHNIKAI ISMERETTERJESZTŐ I SZAKLAP EGYSZERSMIND HIVATALOS KÖZLÖNYE A BUDAPESTI EGYESÜLT LAKATOS-, PUSKAMÜVES-, KÉSES, RESZELŐVÁGÓ-, LÁNCZKOVÁCS-, SARKANTYUS-, CSATTOS, SZERKOVÁCS-, MŰSZERÉSZ-, KARDMŰVES- ÉS KÖSZÖRÜS- IPARTESTÜLETNEK. Előfizetési ár: Egész évre . . . 5 frt — kr. Fél évre .... 2 frt 50 kr. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Budapest, VIII., Baross-utcza 38. szám. Laptulajdonos és szerkesztő: PAP TAMÁS. Főmunkatárs: PÁDEB NÁNDOR. Megjelenik havonkint kétszer. A reszelek gyártása Sheífielden, Birminghamban és Remscheiden­A .Technológiai Lapok“ 1899. évi 23-dik számából.*) A reszelők gyártására főleg tégelyaczélt és né­met folyasztott aczélt használnak, de svéd foiyasztott aczél is alkalmas e czélra, ha óvatosan kezelik. Az a körülmény, hogy könnyen elhúzódik, széles félhátu reszelőkhez való használatát nagyon megnehezíti; 25 mm-nél szélesebb reszelők készítésekor az eredmény már kétes. A használt aczélnak karbóntartalma 0'7o—l'70°/o között változik, rendszerint 1’0—l’a%; az aczél meg­választása attól függ, hogy az előállítandó reszelők puha vagy kemény tárgyak megmunkálására valók-e ? Ezért minden reszelőfajtához mindig ugyanazon kar- bóntartalmu, illetve keménységű aczélt szokták hasz­nálni. A legkevesebb karbónt tartalmazó aczélból ráspolyokat készítenek, az ócska ráspolyokat pedig gén gyakran különböző tárgyak aczélozására hasz­nálják. A reszelőket vagy kovácsolás, vagy hengerlés által alakítják; hengerlés által majdnem kizárólag a gyengébb fajtájuakat, kivált ha különleges alakúak. Az 1 kg. és ennél nagyobb súlyú reszelőket legtöbb- nyire kis gőzkalapácscsal úgy kovácsolják ki, hogy a kovácsolt darab két reszelőt ad, melyeknek hegyes vége összefügg. A kovácsolt reszelőaczélt a reszelő­*) Kivonat a „Jernkont annaler “ 1897 évfolyamából. gyárosok a legjobbnak tartják; a kisebb méretű ily aczél azonban túlságosan drága. Az alakos reszelőaczélnak teljesen ép élűnek kell lenni, kivált akkor, ha kisebb méretű reszelők készítésére való. A hengerelt reszelőaczéltól megkí­vánják, hogy pontos méretű, sötét kék szinü, teljesen hibátlan fölületü és sík lapu is legyen, mert különben egyenetlen lesz a vágat; emellett ép élűnek, horpa­dások vagy garat nélkülinek kell lennie; teljesen összefüggő, egészséges aczél természetesen egyik főfeltétel. A hengerelt angol reszelőaczél a kivánal­maknak állítólag a legjobban megfelel. A reszelőaczélt kör- és négyzetes keresztmet­szettel, laposae és egyik oldalán kissé domboruan, félhátuan és többféle spec/.ialis alakban kapják a reszelökovácsok. Ezek az aczélrudakat megfelelő hosz- szuságu darabokká vágják, melyek egy vagy két re­szelőt adnak és ezután két melegben a kívánt formá­nak megfelelően kialakítják. Először nagyobb mennyi­ségű reszelőnek csúcsos végét, azután pedig nyeles végüket kovácsolják ki; igy sokkal gyorsabban folyik a munka, mintha minden egyes reszelőt egyszerre teljesen kikovácsolnának. Az aczélt óvatosan kell he­víteni, mert különben könnyen megromlik; főleg arra kell törekedni, hogy lehetőleg egyenletesen meleged­jék ; kivált nagyobb méretek esetén a melegítést nem szabad fölötte siettetni. Eleinte csak gyönge ütésekkel kovácsolnak, hogy reve leváljék; ezt azáltal is elősegítik, hogy úgy a

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék