Lakatosok Lapja, 1901 (5. évfolyam, 1-24. szám)
1901-01-15 / 1. szám
2. LAKATOSOK LAPJA 1. szám. Hogy az ilyen önkényes, de különösen a miniszteri rendeletbe és utasításba ütköző adófelügyelői eljárás a közönség körében elégedet lenséget szül, fölösleges mondanunk. Ennek pedig az a következménye, hogy az érdekeltek egyszerűen megtagadják a bevallást és inkább elszánják magukat a pénzbüntetés megfizetésére, semhogy a bevallás benyújtásával engedelmeskednének. Mert az utóbbi tízszer nagyobb terhet ró reájuk, mint a kilátásba helyezett pénzbüntetés. Nyilvánvaló, hogy az adófelügyelőségek buzgóságukban a miniszteri rendeletén túltesznek s ha méltánylást is érdemel, hogy a munkaadók közreműködése mellett, tehát könynyű szerrel akarnak hozzájutni adóköteles adóalaphoz, de akkor ne licitálják túl a miniszteri intenciót s ne kövessenek törvénybe ütköző eljárást, midőn a munkaadóra nemcsak a munkás adóját, hanem azonkívül a munkás minden tizenhat évesnél idősebb családtagjának az adóját is ráíratják és behajtatják. Mert a bevallás kitöltésére szolgáló nyomtatványokban, amelyeket a munkaadóknak megküldöttek, egy rovatot a munkás tizenhét éven felüli családtagjának is szenteltek. Most tulajdonképpen mi köze a munkaadónak a munkás családtagjaihoz ? Az adóval már amúgy is bőven megáldott magyar honpolgár ily megterheltetéseket és pénzbüntetéseket, amelyek épp oly igazságtalanok, mint amilyen törvénytelenek, el nem viselhet. Föl sem tehető, hogy a legfőbb intéző köröknek az itt elmondott dolgokról tudomásuk volna, mert szerintünk nem az a módja, nem is a formája a kitűzött cél elérésének. A törvény keretén belül, de a munkaadók megterheltetése nélkül kell és lehet is az első osztályú kereseti adót biztosítani és be is szedni. És hisszük is, hogy erre az igazságosabb módra rá is fognak akadni az illető faktorok, ha egy kissé nagyobb figyelmet és gondot fordítanak a dologra. Mi pedig a fentiek után elmondhatjuk, hogy a szegény magyar iparost nemcsak az ág, hanem még az adófelügyelő is hozza, még pedig nagyon húzza. A világ vasipara, E czimend elsősorban reánk lakatosokra nézve igen érdekes tanulmányt tesz közzé Edvi Illés Aladár a mérnök- és építész-egylet közlönyében. Ebből kiemeljük a következő adatokat: 1894-ben a világ nyersvastermelése 26.225.159 tonnára rúgott. Ez idő óta a termelés majdnem 10 millió tonnával növekedett. Magyarország vasipara a 9. helyen áll, azonban fejlődésének arányát illetőleg a 3. helyet foglalja el 11-Сз°/о-ка1. Csak Oroszország és az Egyesült Államok vasipara emelkedett rohamosabban. Az az állam, mely a 19. század eleje óta mindig a vasipar élén állott, t. i. Angolország, 20 év óta stagnál. Az Egyesült Államok máris túlszárnyalták nyersvastermelését, Németország pedig majdnem elérte. E három állam mellett majdnem eltörpül Francziaország, Oroszország, Ausztria és Magyarország nyersvastermelése. Ezek közül Francziaország stagnál, Oroszország pedig hatalmas lépésekben halad előre s nincs messze az idő, midőn felküzdi magát az első három közé. A világ kiválóbb vasgyártó államainak vasérczés nyersvastermelése ezerkilogrammos tonnákban a következő volt: 1. Vasércztermelés. Összesen 73.317,890 2. Nyersvastermelés Összesen 33.463,765 35.665,387 3. Kovács és aczél. Belgium 485,040 653,130 Egyes.Áll.38.932,857 Francziaorsz. 801,543 1.473,100 Magyarorsz 132,000 220,000 állam neve 1897 illetőleg 1898-ban Ausztria . . . 1.733,648 Belgium . . . 240,774 Egyesült Államok . 17.798,335 Francziaország . 4.731,000 + Algír .... 474,000 Magyarország . 1.607,477 Nagybritánia 14.028,000 Németország . 15.901,263 Oroszország 4.107,460 Svédország . . 2 302,564 Olaszország . . 200,709 Spanyolország . 7.419,768 A többi államok 2.772,900 1897 1898 Ausztria . 887,946 957,835 Belgium . 1.034,732 979,101 Egyesült Ál. 9.807,123 11.588,517 Francziaorsz. 2.484,191 2.534,472 Magyarország 420,478 469,404 Nagybritánia 8.937,208 8.495,227 Németország 6.881,466 7.312,766 Oroszország 1835,647 2.223,534 Svédország 538,197 523,960 A többi áll. 636,778 580,616