Lakatosok Lapja, 1902 (6. évfolyam, 1-12. szám)

1902-01-15 / 1. szám

A LAKATOSOK LAPJA meg annak a megvédendő vasrészekre történt alkalmazá­sánál a kellő évrendszabályok. Mindenekelőtt fontos, hogy a vas a bemázolás előtt rozsdamentes legyen. Hogy mi módon történjék annak tisztítása, ha esetleg rozsda­réteggel volna bevona, az függ a helyi viszonyoktól, az illető vastárgyak alakjától és a rozsdásodás mérvétől. — A rozsda eltávolítása történhetik mechanikai uton, lekefé­­lés vagy habkővel való ledörzsölés, vagy pedig leete­­tés által. Az utóbb említett eljárást csak akkor kell alkal­mazni, ha a tisztításnak más módja nem lehetséges.­­ A második fontos dolog, hogy a vas teljesen száraz legyen a bemázolás előtt, mire az ismételt mázolások alkalmával is ügyelnünk kell. Első bevonatul legalkal­masabb a vasra forró lenolaj, mely mindenütt egyen­­letetesen alkalmazandó, hogy a vasnak minden részét jól befedje. Erre a bevonatra jön (új szerkezeteknél még az összeállítás előtt) lenolajban egy tiszta minium-réteg. Azután 6—8 napi időközökben következik két-három festékbevonat, de mindig kell arra ügyelni, hogy az előbb alkalmazott festék teljesen száraz legyen, mikor a követ­kezőt ráfestjük. A használandó finomra dörzsölt olaj­festéket az ecsettel jól ki kell dolgoznunk, hogy a hólyagképződésnek lehetősége is ki legyen zárva. Gyak­ran fordul elő, hogy nagy vasszerkezeteket napszámosok­kal festetnek be, a­nélkül, hogy azok hozzáértők által ellenőriztetnének. Ha aztán a rozsda különböző helyeken kiüt, azt mondják a jónak állított rozsdavédő-festékre, hogy nem felel meg a czélnak. Ajánlatos tehát az ilyen munkákat mindig tanult mázolókkal s nem pedig az ilyen munkában járatlan egyénekkel végeztetni. Az alapo­zás után a vason levő repedések, lyukak, hibás részek lenolajban ólomminiumból készült ragaszszal mázolandók be és pedig a megkeményedés után ismételve. A mázoló­festék kell, hogy jól kenhető legyen, jól fedjen és se benzint, se szénköneget ne tartalmazzon. A­mi a festéket illeti, azt ólomminiumból jó lenolaj-fitniszszel magunk is elkészíthetjük és ez a vegyíték, ha a fönt elmondotta­kat betartjuk, igen jó és tartós burkolatot képez a vason, mely szabadban vagy nedves helyen áll. Igen alkalmas festék az olyan vasra, mely vízgőzök­kel telitett helyiségben áll, a következő: 10 rész fehéri­­tetlen sellakkot, 3 rész boraxot 100 rész vízben egy réz­üstben addig hevítünk, illetőleg főzünk, mig az egész egy egyenletes folyadékká válik. Akkor befödjük az üstöt és a kihűlt folyadékot palaczkokba öntjük, melyeket jól be kell dugaszolni. Ha most a mindenekelőtt jól meg­tisztított és szárított vasrészek mázolásához akarunk kez­deni, egyenlő mennyiséget veszünk a sűrűre kevert olaj­festékből és jó tiszta fitniszből, egy kevés terpentin-olajat adva hozzájuk s addig keverjük, mig egy egészen egyenle­tes és mázolásra alkalmas folyadékká válnak. E vegyíték­­ből 2 részt, a fent leírt sellakkeverékből 1 részt jól össze­keverünk. Ajánlatos, hogy minden egyes festésnél az olaj­festék a sellakkeverékkel csak akkor vegyítessék össze, mikor a festést kezdeni akarjuk. Ezenkívül szükséges, hogy a vegyízékekből levő készlet állandóan légmentesen elzárt palac­kokban, bögrékben vagy korsókban tartassa­nak vagy pedig biztonság kedvéért az olajfestékre tiszta vizet öntsünk, hogy a kiszáradást megakadályozzuk. A fent említett czélra ezeken kívül még mint igen kitűnő bevonatot a grafitfestéket ajánlják, mely a len­olaj és grafit keverékéből áll. A grafitot finom porrá törjük, jó minőségü főzött lenolajjal összekeverjük s e vegyizékből 0,5 kilogramm­nyit 1 liter lenolajjal hígítunk. A grafitot sem a hideg, sem a hőség nem támadja meg és a javait ártalmas hatásának teljesen ellentáll. Különfélék. Az Iparművészeti Múzeum 1901-ben. Múlt évi működéséről részletes jelentésben számol be a Magyar Iparművészeti Múzeum. E szerint tavaly a múzeum vásár­lás és adakozás útján 153 műtárgygyal gyarapodott. Az ada­kozók közt volt a király, a­ki a prágai szent György-szobor gipszmásolatát adta a múzeumnak. A jelentés beszámol még a tavaly rendezett kiállításokról, az ismeretterjesztő és népies előadásokról. Tavaly 149.174 látogatója volt a múzeumnak, megnyitása óta pedig 811.516 ember. A könyv­tárt 20.002 ember látogatta, 5688-c­al több, mint tavaly. A könyvt­árról szóló részletes kimutatás után a jelentés tel­jes joggal konstatálja, hogy az üllői­ úti iparművészeti palota immár középpontjává lett az ország rohamosan fejlődő, de azért egészséges, a közszükségleten alapuló és nemzeti irányú iparművészeti életének. Vizsgáló bizottság kinevezése. A kereskedelem­ügyi m. kir. miniszter a budapesti felsőipariskolával kap­csolatosan szervezett dynamogépkezelői tanfolyam vizsgáló bizottságának elnökévé Hegedűs Károly királyi tanácsost, intézeti igazgatót, alelnökévé: Táborszky Ottót, a m. kir. technológiai iparmúzeum igazgatóját, tagjaivá: Straub Sándort, a m. kir. technológiai iparmúzeum tanárát, Hanauer Jenő intézeti tanárt, mint a dynamogépkezelői tanfolyam előadói tanárait, Chatel Vilmost, a városi villa­mos vasút részvénytársaság főmérnökét és Schlatter Alfré­det, a magyar villamossági részvénytársaság központi áramfejlesztő telepének főmérnökét nevezte ki három évi időtartamra. A munkakönyv visszatartása. Az iparhatóságok nem tudtak megállapodni abban, hogy a munkaadó med­dig tarthatja vissza annak a munkásnak a munkakönyvét, a­ki jogosulatlanul hagyja ott a munkát. A kereskedelmi miniszter minap elvi határozatban tudatta az iparhatósá­gokkal, hogy ha a munkaadó nem követeli a munkás vissza­vezetését, akkor tizennégy nap alatt köteles a könyvet az iparhatóságnál átadni, 1. szám.

Next