Lakatosok Lapja, 1902 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1902-01-15 / 1. szám
A LAKATOSOK LAPJA meg annak a megvédendő vasrészekre történt alkalmazásánál a kellő évrendszabályok. Mindenekelőtt fontos, hogy a vas a bemázolás előtt rozsdamentes legyen. Hogy mi módon történjék annak tisztítása, ha esetleg rozsdaréteggel volna bevona, az függ a helyi viszonyoktól, az illető vastárgyak alakjától és a rozsdásodás mérvétől. — A rozsda eltávolítása történhetik mechanikai uton, lekefélés vagy habkővel való ledörzsölés, vagy pedig leetetés által. Az utóbb említett eljárást csak akkor kell alkalmazni, ha a tisztításnak más módja nem lehetséges. A második fontos dolog, hogy a vas teljesen száraz legyen a bemázolás előtt, mire az ismételt mázolások alkalmával is ügyelnünk kell. Első bevonatul legalkalmasabb a vasra forró lenolaj, mely mindenütt egyenletetesen alkalmazandó, hogy a vasnak minden részét jól befedje. Erre a bevonatra jön (új szerkezeteknél még az összeállítás előtt) lenolajban egy tiszta minium-réteg. Azután 6—8 napi időközökben következik két-három festékbevonat, de mindig kell arra ügyelni, hogy az előbb alkalmazott festék teljesen száraz legyen, mikor a következőt ráfestjük. A használandó finomra dörzsölt olajfestéket az ecsettel jól ki kell dolgoznunk, hogy a hólyagképződésnek lehetősége is ki legyen zárva. Gyakran fordul elő, hogy nagy vasszerkezeteket napszámosokkal festetnek be, anélkül, hogy azok hozzáértők által ellenőriztetnének. Ha aztán a rozsda különböző helyeken kiüt, azt mondják a jónak állított rozsdavédő-festékre, hogy nem felel meg a czélnak. Ajánlatos tehát az ilyen munkákat mindig tanult mázolókkal s nem pedig az ilyen munkában járatlan egyénekkel végeztetni. Az alapozás után a vason levő repedések, lyukak, hibás részek lenolajban ólomminiumból készült ragaszszal mázolandók be és pedig a megkeményedés után ismételve. A mázolófesték kell, hogy jól kenhető legyen, jól fedjen és se benzint, se szénköneget ne tartalmazzon. Ami a festéket illeti, azt ólomminiumból jó lenolaj-fitniszszel magunk is elkészíthetjük és ez a vegyíték, ha a fönt elmondottakat betartjuk, igen jó és tartós burkolatot képez a vason, mely szabadban vagy nedves helyen áll. Igen alkalmas festék az olyan vasra, mely vízgőzökkel telitett helyiségben áll, a következő: 10 rész fehéritetlen sellakkot, 3 rész boraxot 100 rész vízben egy rézüstben addig hevítünk, illetőleg főzünk, mig az egész egy egyenletes folyadékká válik. Akkor befödjük az üstöt és a kihűlt folyadékot palaczkokba öntjük, melyeket jól be kell dugaszolni. Ha most a mindenekelőtt jól megtisztított és szárított vasrészek mázolásához akarunk kezdeni, egyenlő mennyiséget veszünk a sűrűre kevert olajfestékből és jó tiszta fitniszből, egy kevés terpentin-olajat adva hozzájuk s addig keverjük, mig egy egészen egyenletes és mázolásra alkalmas folyadékká válnak. E vegyítékből 2 részt, a fent leírt sellakkeverékből 1 részt jól összekeverünk. Ajánlatos, hogy minden egyes festésnél az olajfesték a sellakkeverékkel csak akkor vegyítessék össze, mikor a festést kezdeni akarjuk. Ezenkívül szükséges, hogy a vegyízékekből levő készlet állandóan légmentesen elzárt palackokban, bögrékben vagy korsókban tartassanak vagy pedig biztonság kedvéért az olajfestékre tiszta vizet öntsünk, hogy a kiszáradást megakadályozzuk. A fent említett czélra ezeken kívül még mint igen kitűnő bevonatot a grafitfestéket ajánlják, mely a lenolaj és grafit keverékéből áll. A grafitot finom porrá törjük, jó minőségü főzött lenolajjal összekeverjük s e vegyizékből 0,5 kilogrammnyit 1 liter lenolajjal hígítunk. A grafitot sem a hideg, sem a hőség nem támadja meg és a javait ártalmas hatásának teljesen ellentáll. Különfélék. Az Iparművészeti Múzeum 1901-ben. Múlt évi működéséről részletes jelentésben számol be a Magyar Iparművészeti Múzeum. E szerint tavaly a múzeum vásárlás és adakozás útján 153 műtárgygyal gyarapodott. Az adakozók közt volt a király, aki a prágai szent György-szobor gipszmásolatát adta a múzeumnak. A jelentés beszámol még a tavaly rendezett kiállításokról, az ismeretterjesztő és népies előadásokról. Tavaly 149.174 látogatója volt a múzeumnak, megnyitása óta pedig 811.516 ember. A könyvtárt 20.002 ember látogatta, 5688-cal több, mint tavaly. A könyvtárról szóló részletes kimutatás után a jelentés teljes joggal konstatálja, hogy az üllői úti iparművészeti palota immár középpontjává lett az ország rohamosan fejlődő, de azért egészséges, a közszükségleten alapuló és nemzeti irányú iparművészeti életének. Vizsgáló bizottság kinevezése. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter a budapesti felsőipariskolával kapcsolatosan szervezett dynamogépkezelői tanfolyam vizsgáló bizottságának elnökévé Hegedűs Károly királyi tanácsost, intézeti igazgatót, alelnökévé: Táborszky Ottót, a m. kir. technológiai iparmúzeum igazgatóját, tagjaivá: Straub Sándort, a m. kir. technológiai iparmúzeum tanárát, Hanauer Jenő intézeti tanárt, mint a dynamogépkezelői tanfolyam előadói tanárait, Chatel Vilmost, a városi villamos vasút részvénytársaság főmérnökét és Schlatter Alfrédet, a magyar villamossági részvénytársaság központi áramfejlesztő telepének főmérnökét nevezte ki három évi időtartamra. A munkakönyv visszatartása. Az iparhatóságok nem tudtak megállapodni abban, hogy a munkaadó meddig tarthatja vissza annak a munkásnak a munkakönyvét, aki jogosulatlanul hagyja ott a munkát. A kereskedelmi miniszter minap elvi határozatban tudatta az iparhatóságokkal, hogy ha a munkaadó nem követeli a munkás visszavezetését, akkor tizennégy nap alatt köteles a könyvet az iparhatóságnál átadni, 1. szám.