Magyar Asztalosmesterek Lapja, 1910 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1910-01-02 / 1. szám

/­­ 9£\ L^ III. évfolyam._______________________Budapest, 1910. január 2.________ 1. szám. (­­­ A BUDAPESTI ASZTALOSIPARTESTÜLET ÉS AZ ASZTALOSMESTEREK SZÖVETSÉGÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal : BUDAPEST, VI. TERÉZ-KÖRUT 18. SZ. TELEFON 24-04. Főszerkesztő: BARTOLFY JÁNOS a budapesti asztalosipartestü­let elnöke. ELŐFIZETÉSI ÁR : Egész évre 12 ‰ — Negyedévre 3 ̋ Fél évre 6 ‰ — Egyes szám 30 fül. POSTATAKAREKPÉNZTÁRI CSEKK­SZÁMLA: 24033. ( Uj esztendő. Az ó esztendőt eltemettük s beköszöntött az uj év. Tele vagyunk reménnyel és bizalom­mal az új év küszöbén, hogy ez jobb lesz az elmúltnál. Ilyen az emberi természet és a gond­viselés nagyszerű rendelkezése az, hogy még a legkétségbeesettebb helyzetben is él keblünk­ben a remény, a hit, egy jobb, egy szebb jövő iránt. Az elmúlt esztendő krónikája lezáródott. Ami szenvedés, hi és baj vagy bánat ért ben­nünket az elmúlt évben, azt átadjuk a múltnak, a feledésnek s reményteli szívvel nézünk a jö­vőbe, az új év elébe, amelytől oly sokat várunk és reménylünk. Jogos-e e reményteljes várakozásunk vagy sem, azt ez esztendő fogja megmutatni. Azon­ban, hogy csalódások, kiábrándulások ne érje­nek, ne érhessenek e tekintetben, nekünk is kell ám közreműködnünk s nem szabad jövőnk irányítását teljesen a sorsra bízni, nehogy kö­zönyösségünket későn bánjuk meg. Ez uj esz­tendőnek hajnalán sok teendőkről kell elmél­kednünk, amelyek hivatva lesznek arra, hogy a jövőbe vetett reményeink megvalósuljanak s ne csupán remények maradjanak. Az új év küszöbén máris egy olyan nagy horderejű esemény jelentkezik a mi ipari éle­tünkben, amely további folyásában teljes jogot ad nekünk reményeink beteljesedésére, ha mi is azon munkálkodunk, hogy ez az esemény olyan jelentőségű legyen, aminknek lennie kell. Ez az új év küszöbén minket köszöntő ese­mény, országos kongresszusunk megtartási időpontjának meghatározása. Az intéző bizott­ság beköszöntője ez uj évben kedvesebb nem lehetett, de ipari életünk megújhodására nézve sem. Uj élet nyílik meg e szerint előttünk ez uj évben. Teljesen mi tőlünk függ, hogy ez évvel kezdődő uj életünket mikép rendezzük s hogy azt miként fogjuk irányítani. Iparunk éle­tének hajója ez által uj vizekre evez s hogy az zátonyra ne jusson, az attól függ, várjon miként fogjuk a kormányrudat vezetni? Telje­sen mi tőlünk függ, hogy hajónk, amely oly sok vész és vihar között szinte megfeneklett már, biztos révbe jusson végre is. Azért tanácsos, hogy ezen most beköszön­tött új évben jól vegyük fontolóra teendőinket és helyzetünket. S hogy ezt helyesen tehessük meg, tekintsünk vissza a múltba. Amelyben nemcsak iparunkat érték csapások, veszedelmek, de bennünket is. Vegyük fontolóra, hogy e csapásoknak mi magunk, a mi széthúzásunk volt az előidézője. És okuljunk a múltak ese­ményein a jövőre, mert csakis így várhatjuk ez esztendőben sorsunk jobbra fordulását. Hassa át lelkünket az a tudat, hogy kötelessé­geink vannak, amelyeket teljesítenünk kell, amelyeket elodázni nemcsak nem lehet, de nem is szabad, mivel a halogatás nagy veszedelme­ket rejt méhében. Azért ez uj esztendőben ne csak uj gú­nyát vegyünk magunkra, de uj szellemet is. A régit, amely oly sok bajnak volt kutforrása, te­messük el az ó esztendővel együtt. Hogy ne csak az esztendő szülessen újra, de az uj év­ben mi is újjá alakuljunk át, olyanokká, akiket a már megért eszme szelleme hat át teljesen. A mi újjá­születésünk országos kongresszu­sunkkal veszi kezdetét, attól datálódik. Ez újjá­születés alkalmával régi rész­tulajdonságainkat teljesen vetkőzzük le, hogy a széthúzás, egyenet­lenség, irigység kóros tünetei teljesen kipusz­tuljanak kebelünkből. Legyünk ezentúl szerető kartársai egymásnak, értsük meg egymást s az összetartás, tömörülés, szövetkezés nemes esz­méje hassa át keblünket. A közös érdek, a közös cél lebegjen ez uj esztendőben folyton előttünk s e cél felé erős akarattal igyekezzünk, nehogy az elmaradás folytán bekövetkezendő , veszedelmek keserűsége árasszon el minket."

Next