Magyar Asztalosmesterek Lapja, 1911 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1911-01-01 / 1. szám
6 MAGYAR ASZTALOSMESTEREK LAPJA 1911 január 1. ZABELLA“ I U T“ Cl . AZ. ERNŐ............. BUDAPEST: TELEFON -23-15 EDONY ON A CSSLIMCCrtic JAL2USIA NAPELLCMZOIE ÉS . VÄ5Z2MREDOMT - GTAR nak a semmivel sem törődő munkaadókat tartja s azokon is fogja behajtani. A pénztár deficitét azok a munkaadók fogják megfizetni, akik öt munkásnál többet foglalkoztatnak. Egy újabb zsebvágás készül tehát a munkaadók ellen, amely ellen annál kevésbbé lehet védekezni, mivel a törvény jogot adott a pénztárnak a pótkivetésekre. Tudtuk azt ezelőtt is, a munkaadóknak is meg lett ez mondva már nem egyszer s mégsem tesznek semmit, hogy meggátolják a saját maguk kizsebelését. A most tartott közgyűlésen is oly gyöngén voltak a munkaadók képviselve, hogy a munkások többsége azt vitt keresztül, amit akart, így azután elnökké megválasztotta Garbai Sándort, az „elvtárs“-at, akinek lesz gondja rá, hogy a munkaadók nemtörődömségét torkukra forrassza. Csakhamar ki lesznek vetve az 1907. év második felére s az egész 1908. évre szóló pótjárulékok, amelyek által a munkaadók térítik meg, amit a pénztárak elherdáltak. Asztalosmunkák elszámolása. II. Ha az elvállalt, illetve kiadott épületasztalos munka részletesen körülírva nincs, vagy a körülírás másként nem intézkedik, az elszámolás alkalmával vagy a munka értelmezésekor a szerkezetek és méreteikre a következő elvek mértékadók: az egységárban bennfoglaltnak kell vennünk s külön föl nem számíthatók: a munka előállításához és szilárd összeépítéséhez szükséges minden anyag és szerszám hozzáadása, (u. m. faanyag, enyvezés, tapasz, ragacs, ékek, cövekek, falcsomagok, szögek, srófok stb.) az összes anyagoknak a helyszínére való szállítása, a kocsikról való lerakása, és ideiglenes elhelyezése, azoknak végleges összeállítása, a szögfejek üregeinek, valamint a hézagoknak asztalostapasszal való kikenése, az esetleges állásozás, a munkáknak az ideiglenes átvételig való megőrzése, utólagos tisztítása, használatba való helyezése, a jótállás lejártáig való jó karban tartása, szerszámkoptatás, esetleg a gyalupadnak vagy más nagyobb segédeszköznek a helyszínére való oda- és visszaszállítása, a keletkezett gyaluforgácsnak és fahulladékoknak a munka színhelyéről való ren ! TELEFON • 23-65 • des eltávolítása, a felügyelet, üzletvezetés, tőkekamat, bélyeg és irodaköltség, nyereségi százalék, adó stb. Az egységárban nincsenek benne s igy külön felszámítandók : az ajtók gyalulatlan gerendatokjai (az ácstokok, szőrös tokok), ajtók, ablakok, kapuk és hasonlók szerkezetében a sarokvasalások, pántok, nyitó, záró, védő és rögzítő szerkezetek, melyek a lakatosmunka körébe vágó, szorosabb értelemben vett „vasalásokéhoz tartoznak. Nem követelheti az építtető vagy építész, ha külön kikötve nincs, a pácolást, beeresztést, alap- vagy további mázolást, fényezést vagy üvegezést sem. Megjegyzendő, hogy a kapuk, ajtók és ablakok tokjait rendszerint a kőművesek helyezik el és falazzák be, valamint gondoskodnak azok ideiglenes megőrzéséről is. Ezeknek a szerkezeteknek kocsikról való lerakásakor és ideiglenes elhelyezésekor az asztalosmunkásoknak segíteniük kell. A többi munkák, mint bélelések, borítások és egyéb szerelvények, valamint a többi asztalosmunkák felerősítése azonban kizárólag az asztalosok munkáit képezik, továbbá a lábazatdeszkákon, fal- és menyezetborításokon s más falhoz erősítendő tárgyakon a facsomagokat az asztalosnak kell vésnie s beerősítenie a falba. Az állásokról foganatosítandó asztalosmunkákhoz az állást, ha arra csak asztalosnak kizárólag vagy elsősorban van szüksége, akkor az asztalosnak kell elkészítenie és az állást szükség esetén más mesterembernek is átengednie, ha az illető iparos munkájával utána következik; viszont ha más iparos állított már fel előbb állást, akkor azt az asztalos is igénybe veheti. Vasalás tekintetében a bútorok kivételt képeznek, amelyekre nézve a bútorokhoz illő vasalás és azok felerősítése az egységárban már bennfoglaltatik s külön nem kell megjegyezni. Ha külön kikötés nincs, az épületasztalos munkákra a jótállási idő a munka átvételétől számítva két év. A jótállás az anyag és szerkezet összes hibáira kiterjeszkedik, kivéve ha azok elemi csapásból, szándékos és használat általi rongálásokból vagy kopásból eredtek, amely utóbbi hibákért az asztalos nem vállal jótállást s az építész sem követelhet ilyet. A hosszméret (folyóméter) szerint számított munkák felmérésekor mindig a tényleg szükséges famennyiség legnagyobb hosszát kell számítani. A területméret (négyzet vagy kvadrátméter) szerint számított munkáknál csakis a tényleg teljesített munkát lehet számítani, így pl. padlóburkolásnál, ha az ASZTALOSMESTEREKNEK igazítást, felvilágosítást és tanácsot adó ügyekben, perekben, balesetbiztosítási-, szabadalmi-, kiállítási-, inas-, munkás- és egyéb ipari- és magánügyekben; munkásokat, tanoncokat, eladásra kerülő üzleteket, tárgyakat díjtalanul közvetít. Önköltségi áron készít pályázati terveket, rajzokat és költségvetéseket, ami igen üdvös különösen azokra, akiknek nincs saját rajzolójuk. Minden héten díjtalanul ad egy modern, a legújabb stylü mintalapot (egy év alatt 52 mintalapot), fapácolásról, fényezésről, fornírozásról s egyéb asztalosipari szakdolgokról nyújt ismertetést. Nyilvántartja állandóan a bevásárlási forrásokat, beszámol a hét eseményeiről, az asztalosiparban országszerte előforduló dolgokat, ipari újdonságokat és munkapályázatokat kimerítően ismerteti a „Magyar Asztalosmesterek Lapja“, mely minden vasárnap gazdag tartalommal és rajzmelléklettel jelenik meg. Előfizetési ára egész évre 12 korona, fél évre 6 korona, negyed évre 3 korona. Mutatványszámot kívánatra egy hónapig ingyen küld a kiadóhivatal. Budapest, VII., Almássytér 8. szám, Telefon 24—04.