Magyar Asztalosmesterek Lapja, 1913 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1913-01-05 / 1. szám

1913 január 5. MAGYAR ASZTALOSMESTEREK LAPJA 3 az üzemekre vonatkozik, amelyek a jelzett időben, mint ujonan utalványozott támogatások adattak meg. Az alábbi új gyárak kaptak készpénzsegélyt, illetve biztosítva lett a segély az üzemek részére: egy acél-, drót- és drótszövet gyár 250.000 K-t; egy acetylén­­készülékgyár 30.000 K-t; egy villamosáram-fejlesztőgyár 125.000 K-t; egy kvarchomokmosó 65.000 K-t; egy ceruzagyár 37.500 K-t; egy celluloidgyár 500.000 K-t; egy pamutfonógyár 1.350.000 K-t; egy pamutszövőgyár 1.250.000 K-t; egy kalapszalaggyár 37.500 K-t; egy kötöttárugyár 20.000 K-t; egy másik kötöttárugyár 150.000 K-t; egy harmadik kötöttárugyár 100.000 K-t; egy csipkegyár 80.000 K-t; egy szivarka-hüvelygyár 30.000 K-t; egy cseppfolyósgázgyár 80.000 K-t; össze­sen 4.105.000 K-t. A már meglevő gyárak közül, amelyek eddig is többnyire húztak állami szubvenciót, gyárkibővítés címén a következő gyárak kaptak állami készpénzsegélyt: egy szerszámgyár 36.900 K-t; egy lágyvasöntőgyár 62.500 K-t; egy patkószeggyár 18.000 K; egy reszelőgyár 100.000 K-t; egy fémdíszműgyár 15.000 K-t; egy gépgyár 25.000 K-t; egy automobilrészeket gyártó üzem 75.000 K-t; egy másik hasonló gyár 225.000 K-t; egy pisztoly­gyár 50.000 K-t; két solimü­veggyár 60—60.000 K-t; egy bútorgyár 40.000 K-t; egy másik bútorgyár 45.000 K-t; egy iróngyár 80.000 K-t; egy serróbőrgyár 22.500 K-t; egy másik ilyen gyár 87.500 K-t; egy cserzőbőr­gyár 105.000 K-t; egy lakkbőrgyár 30.000 K-t; egy cérnagyár 625.000 K-t; egy pamutfonó- és szövőgyár 500.000 K-t; egy lenszövőgyár 270.000 K-t; egy posztó­gyár 135.000 K-t; egy másik posztógyár 60.000 K-t; egy darócposztógyár 126.000 K-t; egy bútorszövetgyár 150.000 K-t; egy kötőgyár 28.500 K-t; egy másik hasonló gyár 82.000 K-t; két kelmefestőgyár 200—200.000 K-t; egy ernyőgyár 50.000 K-t; egy rotációs­ papírgyár 450.000 K-t; egy cukorká­­s csokoládégyár 28.000 K-t; egy növényolajgyár 120.000 K-t, összesen 4.161.900 koronát. A gyáripar újabb egy évi állami készpénz támoga­tására tehát összesen nyolcmilliókétszázhatvanhatezer­­kilencszáz koronát adott a kormány. A készpénzsegélyen kívül még ugyanezen idő alatt a következő gyárak részesültek állami gépsegélyben, az alábbi értékben: egy lakatosárúgyár 6.000 K; egy acélgolyógyár 30.000 K ; egy sodronygyár 5.730 K; egy bádogárúgyár 6.000 K; egy gépgyár 4.150 K; egy számológépgyár 14.000 K; két kályhagyár 11.200 K; egy köszörűkőgyár 25.000 K; egy faárúgyár 10.000 K; egy kocsigyár 4.000 K; négy bőrgyár 53.400 K; egy bőröndgyár 10.000 K; egy pamutszövőgyár 5.000 K; egy hálógyár 17.000 K; két kelmefestőgyár 28.000 K; egy fehérneműgyár 7.500 K; két papírdobozgyár 19.000 K; egy papirárúgyár 10.000 K; egy cukorkagyár 4.500 K ; egy szappangyár 43.000 K; egy növényolajgyár 17.300 K értékű gépe­ket. A gyáripar tehát csupán gépekben kapott az elmúlt évben 371.780 K-t, az összes új készpénzsegélyezése tehát az államnak kitett az elmúlt évben a gyáriparnál: nyolcmillióhatszázharminchétezerhétszáz koronát. Ehhez hozzá kell még számítani vagy 30.000 K-t, amit a gyárak tanoncnevelés címén kapnak, és amely összeg a kisiparosok részére számoltatik el, holott a kisiparosok alig kapnak e címen valamit. De hozzá kell még számítani az adó- és illetékmentességet, amit a szubvencionált gyárak élveznek, továbbá a vasúti szállítási kedvezményt, hogy t. i. a szubvencionált gyárak a Máv­ vasutain csupán csak annyit fizetnek fuvardíjul, mint amennyi a vasút önköltsége. Mind­ezen címeken élvezett beneficiumok szintén készpénzértékkel bírnak a gyárakra nézve, amint készpénzt jelentenek ezek az államra nézve is, úgy, hogy amikor a készpénzsegélyt kilencmillióra tesszük, a felét akkor föltétlenül lehet számítani azokon a címeken, amelyeket előbb fel­soroltunk. E nagymérvű gyáripari támogatással szemben a kisipar ugyanazon idő alatt félmillió korona értékű gépeket sem kapott. A kisipar egyáltalán nem kap adó stb. kedvezményt vagy önköltséges szállítást, sőt a kis­ipar részére engedélyezett tanoncnevelési öszegből is a túlnyomó részt a gyáripar viszi el. Bizony nem lehet csodálni, ha ilyen ipartámogatási politika mellett a kis­ipar napról-napra mindjobban hanyatlik és a kisiparos osztály rohamos pusztulásnak indul. ^gf§i||ggfo Eredeti ESSLINGENI fagördülőredőnyök •S' 'Six valódi svéd fenyőfából. Kitámasztókészülékek. Önműködő hevedergöngyölítők. Ablak-lécroletták. * Épületvasalás árok vasból, rézből, bronzból stb. egyszerű és modern kivitelben. Vasalás-különlegességek és újdonságok. йр Щ fej i i /ш[Ш Árjegyzék ingyen és bérmentve. Magyar levelezés. 1 §Ш ill W0LTÄB ÉS MOLNÁR WIEN (BECS) VI., Linke Wienzeile (Magdalenenstrasse) No. 40. Művészi faiparunk helyzete. Irta Gaul Károly kir. tanácsos, Technológiai iparmúzeumi igazgató. 11. A bútoripar. Budapest és környékén kívül a bútoripar művészi­leg képviselve van még legtöbb oly nagyobb városban, ahol némi anyagi jólét honos, illetőleg ahol a közönség ízlése már némileg nemesült. Így pl. Aradon, Szegeden, Temesvárot, Kolozsvárott, Marosvásárhelyt, Kassán, Győrött, de még a kis Kőszegen is. A vidéki városok­ban, kivált Aradon van régi fejlett bútoripar, amely művésziességben a korral lépést tart. Nem csekély ér­deme van az utóbbi körülményben az ottani állami szakiskolának. A kis Kézdivásárhely Erdélyben ugyan­csak fészke a bútoriparnak, ahol mintegy 10 évvel ezelőtt még 32 asztalos, ha nem is művészetre igényt tartó, de tisztességes formájú és kivált jó munkájú bútort készített egész Erdély, főleg azonban a brassói keres­kedők számára. Egyik-másik iparos ezek közül pedig jó ízlésű bútort is készít. Ezenkívül találunk az ország­ban elszórtan, néha félreeső községekben is, a szó szoros értelmében műiparosokat, akik kedvezőbb viszonyok

Next